Komoly vita alakult ki Brüsszelben Ukrajna további finanszírozásáról. Az Európai Bizottság a befagyasztott orosz vagyonokat használná fel egy „jóvátételi hitel” formájában. Belgium azonban, ahol ezen vagyonok nagy része található, egyelőre blokkolja a tervet. Az ország a várható jogi következményektől tart.
Az idő sürget. Ha nem születik döntés, Ukrajna jövő márciustól rendkívül nehéz anyagi helyzetbe kerülhet. Az EU eddig is támogatta Kijevet a befagyasztott vagyonok kamataiból. A teljes tőke felhasználása azonban sokkal komolyabb jogi és gazdasági aggályokat vet fel.
A terv szerint Ukrajna egy 140 milliárd eurós keretet kapna. Ezt szigorú feltételek mellett, részletekben folyósítanák. A pénz fedezeteként a zárolt orosz vagyonok (valuták, államkötvények) szolgálnának. Kijevnek csak akkor kéne visszafizetnie, ha Oroszország egy esetleges rendezés után kártérítést fizetne.
Körkép-vélemény:
Plusz, Brüsszel azt akarja, hogy a tagállamok, vagyis a lakosság vállaljon kezességet a pénzért, vagyis ha Kijev nem fizeti vissza az összeget, de az oroszok igényt támasztanának a rendezésre, akkor az európai polgároknak kell kifizetnie a cechet.
A belga dilemma
A Nyugat összesen mintegy 290 milliárd eurónyi orosz vagyont zárolt 2022-ben. Ennek messze legnagyobb része, mintegy 180 milliárd euró Belgiumban, az Euroclear pénzügyi intézetnél van. Mivel a teljes terv a belga hozzájáruláson múlik, a kormány egyelőre nemet mondott. Attól tartanak, Oroszország jogászok seregével perelné vissza az összeget.
Nem csak jogi aggályok merültek fel. Egyesek szerint a vagyonelkobzás rontaná az EU megbízhatóságát a globális befektetők szemében (ez emelik ki legkevésbé, de ez a legfontosabb érv – a szerk.). Mások attól tartanak, Oroszország válaszul államosítaná a területén lévő európai cégeket. Emellett a zárolt vagyon fontos alku tárgya lehet egy jövőbeli béketárgyaláson.
A Bizottságnak legkésőbb decemberben döntenie kell. Ha a belga ellenállás marad, két másik opció lehetséges. Az egyik Ukrajna támogatásának teljes elengedése, amit szinte mindenki elutasít. A másik egy újabb közös uniós hitelfelvétel, aminek a globalista bürokraták nagyon örülnének, mert évek óta dolgoznak rajta, hogy eladósítsák az EU-t. Csakhogy.
Szakértők szerint a tagállamok körében az újabb közös hitel ötlete rendkívül népszerűtlen. A „fukarként” emlegetett tagállamok, mint Németország vagy Hollandia, ellenzik a további közös eladósodást. Bennfentesek szerint ez a „B terv” valójában csak egy blöff. A cél, hogy nyomást gyakoroljanak Belgiumra a jóvátételi hitel elfogadásáért.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
