A Financial Times értesülései szerint az Egyesült Államok mondta le a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között tervezett budapesti csúcstalálkozót, miután Oroszország ragaszkodott Ukrajnával kapcsolatos „maximalista követeléseihez”. A lap több, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Kreml nagyszabású területi engedményeket, az ukrán hadsereg radikális leépítését és a NATO-tagság végleges kizárását követelte Kijevtől.
A budapesti találkozó ötlete néhány nappal azután született, hogy Trump és Putyin telefonon egyeztetett az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről. Röviddel ezután azonban az orosz külügyminisztérium levelet küldött Washingtonnak, amelyben egyértelművé tette: Moszkva csak akkor hajlandó tárgyalni, ha napirendre kerülnek az invázió „alapvető okai” – vagyis Oroszország stratégiai követelései Ukrajna szuverenitásával szemben.
A Financial Times szerint a döntő pillanat egy telefonbeszélgetés volt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter között. Rubio a beszélgetés után közölte Trump-pal: Moszkva semmiféle hajlandóságot nem mutat a kompromisszumra.
A lap forrásai szerint az amerikai diplomatákat már korábban is megdöbbentette Lavrov hajthatatlansága. A New York-i ENSZ-közgyűlés margóján tartott rövid szeptemberi találkozón Lavrov ismét a Kreml régi propagandáját ismételte, miszerint Ukrajnát „nácik irányítják”.
Trump ugyan október 16-án, a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után „nagyon produktívnak” nevezte az egyeztetést, ám a Kreml vezetője azzal dühítette fel az amerikai elnököt, hogy dicsekedett az orosz hadsereg állítólagos sikereivel a Harkivi területen. A beszélgetés után Trump már arról beszélt tanácsadóinak, hogy nem szívesen adna Tomahawk-rakétákat Ukrajnának, mert az szerinte „további eszkalációhoz vezethetne”.
A következő napon a Fehér Házban tartott találkozón Trump nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy tegyen engedményeket Oroszországnak. A Financial Times szerint a hangulat feszültté vált, Trump pedig a tárgyalóasztalra dobálta a térképeit, miközben azt mondta: „Elegem van már ebből az országból.”
A budapesti csúcstalálkozó lefújása után azonban az amerikai elnök ismét keményebb hangnemre váltott. Új szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalatával szemben, és élesen bírálta Putyint, amiért „inkább atomfegyvereket tesztel, ahelyett, hogy a békéről tárgyalna”.
Moszkva viszont azzal vádolja Kijevet és európai szövetségeseit, hogy „elszabotálták” az augusztusi alaszkai találkozón elért „haladást”. Akkor Putyin Trump béketervét is elutasította, újabb ukrán területeket követelt, és hosszasan fejtegette a Kreml történelmi narratíváját. A tárgyalás után a volt amerikai hírszerzési tanácsadó, Peter Schroeder szerint Putyin csalódott volt, mert „nem tudta rávenni Trumpot, hogy elfogadja az orosz nézőpontot”.
A budapesti csúcstalálkozó lemondása így nemcsak a diplomáciai erőfeszítések kudarcát jelenti, hanem annak beismerését is, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között jelenleg nincs közös alap a békéről való tárgyaláshoz.
ČTK
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
