A nemzetpolitika célja ma is változatlan: megerősíteni a külhoni magyarságot és összekötni a Kárpát-medence magyar közösségeit – hangsúlyozza Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár. Interjúnkban a tisztség átvételének pillanatairól, Potápi Árpád János örökségéről, valamint a nemzetpolitika aktuális kihívásairól is beszél.
– Nacsa Lőrinc hogyan élte meg azt a pillanatot, amikor felkérték a nemzetpolitikai államtitkári tisztségre?
– Nagy megtiszteltetésnek éreztem. A nemzetpolitika olyan terület, ami nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is kiemelten fontos, hiszen a nemzet megmaradásáért és erősödéséért dolgozunk.
– Milyen örökséget lát Potápi Árpád János munkásságában? Mely elemeket kíván továbbvinni az elődje által megkezdett nemzetpolitikai irányból. Van-e, amiben változtatna?
– Ahogy Árpád életének meghatározó része volt a nemzetpolitika, úgy a nemzetpolitikának is meghatározó személye volt Árpád. Több mint 10 évig vezette a Nemzetpolitikai Államtitkárságot, ez azt jelenti, hogy háromszor is kinevezték az államtitkárság élére. Ez már önmagában is figyelemreméltó teljesítmény. Számos program indult az irányítása alatt a testvértelepülési programtól kezdve a vállalkozókat segítő programokig, amelyek máig sikeresen működnek, és amelyeket a jövőben is tovább szeretnénk folytatni. Akkor vagyunk a legméltóbbak Árpád emlékéhez, ha folytatjuk a munkáját és a nemzetpolitikát tovább erősítjük.
– Mit jelent a nemzetpolitika napjainkban? Melyek a fontosabb irányelvei egy olyan világban, amelyben a globalizmus épp a nemzetállamok megszűnésén „munkálkodik”?
– A veszélyek korában élünk. Háborúk vannak, állandó a tömeges migráció, átalakuló világgazdasági és politika bontakozik ki a szemünk előtt. Az állandót és az értéket kell keresnünk, egy olyan világban, ahol a nemzetet, a hitet és a közösséget elutasítják vagy támadják. Erős nemzetet csak erős erkölcsi alapokra lehet építeni. Ezért a nemzetpolitikánknak is az a legfontosabb célja, hogy megerősítsük a közösségeket, ezáltal pedig még szorosabbra fűzzük a nemzetet összekötő szálakat.
– Hogyan tud együttműködni a nemzetpolitikai államtitkárság az EU-s kereteken belül, amikor a határon túli kisebbségi jogokat kell képviselni? Vannak-e uniós fórumok, ahol eredményesen lehet fellépni a magyar közösségek érdekében úgy, hogy Magyarországot jelenleg az unió több területen is marginalizálni szeretné?
– Sajnos azt látjuk, hogy Brüsszel nem akar foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyeivel. Ezeket rendszerint a lehető leggyorsabban igyekeznek lesöpörni az asztalról. Ott volt a Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezés vagy a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiók védelméért indított kezdeményezésének ügye. Lesöpörték, félretették, nem foglalkoztak vele. Mi azonban továbbra is minden platformon igyekszünk felhívni az uniós bürokraták és döntéshozók figyelmét a területén élő nemzeti kisebbségek helyzetére. Általában süket fülekre találunk Brüsszelben. Mégis úgy gondolom: a kisebbségi jogok biztosítása ma is kulcsfontosságú kérdés az Európai Unióban. Ráadásul ez olyan terület, ahol lehetne is eredményeket elérni, ha Brüsszelben legalább fele annyi időt szánnának erre a kérdésre, mint amennyit az genderjogokkal foglalkoznak. Mindezek ellenére a mi feladatunk az, hogy továbbra is minden lehetséges alkalmat megragadjunk arra, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésére felhívjuk az uniós döntéshozók figyelmét és ezt rendszerint meg is tesszük.
– Hogyan fogalmazná meg az államtitkárság legfontosabb feladatait a Kárpát-medencei magyarság számára?
– A nemzetpolitika legfontosabb feladata, hogy segítse a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradását és gyarapodását. A mi dolgunk, hogy segítsük megteremteni azokat a feltételeket a külhoni magyarok számára, amelyek lehetővé teszik, hogy szülőföldjükön tudjanak boldogulni, családot alapítani, mindezt úgy, hogy közben megőrzik identitásukat és szabadon használják anyanyelvüket, megélik magyarságukat. Ehhez azonban az kell, hogy adottak legyenek a feltételek, például legyen a közelben magyar óvoda és iskola, magyar nyelvű felsőoktatás. A magyar intézményrendszer megléte tehát nélkülözhetetlen a határon túl. Ennek működéséhez nyújt folyamatos és kiszámítható támogatást a Nemzetpolitikai Államtitkárság.
– Melyek azok a kihívások, amelyekkel a mai nemzetpolitika leginkább szembesül?
– Az utóbbi hónapokban azt látjuk, hogy újra felerősödtek a nemzetellenes hangok a magyar politikában. A Demokratikus Koalíció (DK) ismét gőzerővel a határon túliak szavazati joga ellen kampányol, de a Tisza Párt is számtalanszor belerúgott az elmúlt hónapok során külhoni nemzettársainkba. Hol épp a kárpátaljai magyarok ukrán nyelvtanulásán aggódik a Tisza Párt EP-képviselője, ahelyett, hogy az elvett jogaikról kérdezné az ukrán kollégáit, hol épp azt kifogásolja Magyar Péter, hogy a Rákóczi Szövetség szervezésében külhoni gyerekek és fiatalok látogattak Budapestre az 1956-os megemlékezés alkalmából. Sajnos azt látjuk, hogy az ellenzék még ma is ott tart, ahol 2004-ben tartott, de szerencsére a magyar emberek azóta négy választáson is megmutatták, hogy nem vevők az ilyen típusú hangulatkeltésre. Biztos vagyok benne, hogy ez 2026 áprilisában is így lesz.
– A Kárpát-medencei fiatalokat egyre erősebben vonzza a mobilitás és a külföldi munkalehetőség. Hogyan lehet őket bevonni a nemzetpolitikai programokba, és miként lehet számukra értelmezhetővé tenni a nemzeti összetartozás gondolatát?
– Nemrég hallottam egy jó mondást. A haza nem földrajz, hanem küldetés! Erre kiváló példa a diaszpóra magyarsága, akik több ezer kilométerre az anyaországtól épp úgy ápolják hagyományaikat és anyanyelvüket, mint anyaországi nemzettársaik. A magyar kormány őket is támogatja, hiszen minden magyar fontos számunkra, senkiről sem mondunk le. A külföldi életet fontolgató fiataloknak azonban azt üzenném, hogy miután tanultak és tapasztalatot szereztek külföldön, ha tehetik, térjenek haza és a megszerzett tudást itthon kamatoztassák, hisz ahogy Tamási Áron fogalmazott: „Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.” Mi azon dolgozunk, hogy minél jobb és versenyképesebb legyen a magyar élet itthon.
Forrás: Erdélyi Napló
The post Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár az Erdélyi Naplónak: a haza nem földrajz, hanem küldetés appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
