Őrtüzek gyúltak tegnap este Székelyföld számos településén, de több határon túli helységben, valamint a magyar fővárosban is szolidaritási rendezvényeket tartottak Székelyföld autonómiájának napján, az egybegyűltek így nyomatékosították ismételten igényüket, elkötelezettségüket a régió területi önrendelkezése iránt. A hagyományokhoz híven Sepsiszentgyörgyön idén is az Orotványon, a Liba csárda fölött lobbant lángra a hatalmas máglya, mely körül biztató szavak, ének és közös ima egyaránt elhangzott a székelység autonómiaigényének kinyilvánításaként.
„Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét” – nyomatékosította Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az idei esemény alkalmából kiadott kiáltványban, melyet a tegnap esti sepsiszentgyörgyi rendezvényen is felolvastak. Az SZNT elnöke hangsúlyozta, az önrendelkezés iránti igény változatlan, Székelyföld érdekéért pedig a nemzeti jelképeink iránti támadások és minden zaklatás ellenére fel kell lépni. Emlékeztetett arra is, bár az Európai Bizottság elutasította, az SZNT a nemzeti régiók ügyében sem adja fel a harcot. „Az őrtüzek lángjánál váljon személyes élménnyé a felismerés: mindannyiunk felelőssége, hogy a magunk helyén és eszközeivel tennünk kell az önrendelkezésért. Van egy nagyon világos cél, és van egy járható út, és Székelyföld autonómiájának napján azért imádkozunk, hogy a Jóisten adjon cselekvőkészséget, hogy előrehaladjunk az úton” – idézte Izsák Balázs szavait az esemény házigazdája, Gazda Zoltán.
A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke beszédében egyebek közt rámutatott, nem alakul biztatóan a székelység, az erdélyi magyarság helyzete. „Nem csak Románia, az Európai Unió is packázik sorsunkkal, folyamatosan megaláz, nemzeti szimbólumaink használata továbbra is korlátozott, a hatóságok szemhunyása mellett esnek az önkény és az agresszió áldozataivá székely és magyar zászlóink, tépik le házainkról focihuligánok büntetlenül” – sorolta. Felidézte azt is, miként gáncsolta el az EB az SZNT legnagyobb megvalósítását, melyet Európa saját ország nélküli, őshonos nemzeti közösségeiért indított, közel másfél millió aláírást gyűjtve a nemzeti régiók védelme érdekében. „Egyetlen támaszunk a saját kiállásunk mellett az anyaország átölelése, melyért hálával tartozunk” – fogalmazott.
A közösségi akarat nem veszély
Székelyföld autonómiája nem elszigetelődés, hanem felelős önrendelkezés, nem kiváltság, hanem jog, amelyet az európai közösségek ismernek és tiszteletben tartanak – jelentette ki Balogh Attila Márton, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja. Beszédében kiemelte, az önkormányzatiság, a helyi döntéshozatal és a kulturális önazonosság védelme olyan értékek, amelyek gazdagítják a nemzet egészét, a székelység pedig nem elválasztani, hanem építeni akar: saját közösséget, saját jövőjét s ezzel együtt az egész magyar nemzetet.
„A magyar kormány támogatja a székely közösséget, amely békésen, következésen képviseli érdekeit. Önök példát mutatnak, hogyan lehet a múltból erőt merítve a jövőbe tekinteni. Önök tudják azt, hogy a hagyomány nem teher, hanem támasz, a közösségi akarat nem veszély, hanem lehetőség, az autonómia nem öncél magában, hanem eszköz a megmaradáshoz, a fejlődéshez, az emberi méltóság megőrzéséhez” – mondotta, arra biztatva az őrtüzet körülállókat: higgyenek abban, hogy „az autonómia nem álom, hanem elérhető cél”.
Fennmaradásunk szolgálatában
Bedő Zoltán újságíró felszólalásában arra emlékeztette az egybegyűlteket: a nemzeteknek, nemzetrészeknek az idők során mindig küzdeniük kellett a szabadságért, néha politikai eszközökkel vagy a polgári engedetlenség különböző formáival, máskor pedig a harcot is vállalva. Azonban minden esetben az összefogás és kitartás vezérelte őket, hiszen csak így győzhették le az akadályokat. „Az autonómia békés úton való kikényszerítése is idő kérdése csupán. Hiszen ami másoknak jár, azt tőlünk sem lehet megtagadni az idők végezetéig” – szögezte le. Felidézte azt is, hogy a román állam rendre elutasító ebben a témában, nem hajlandó tárgyalni, sem meghallgatni az érveléseket Székelyföld önrendelkezése kapcsán, attól tartva, hogy a területi autonómia elszakadáshoz vagy határmódosításhoz vezet. Bedő Zoltán rámutatott, az autonómia nem erről szól, hanem bizonyos döntési és adminisztratív jogkörök egy csoportra történő átruházását jelenti annak önazonossága, nyelve, kultúrája megőrzése érdekében. A nemzetrészek tekintetében az önrendelkezés olyan politikai biztosítékokat jelent, amely fennmaradásukat és boldogulásukat hivatott szolgálni. „Bukarest látható és láthatatlan urai pedig ezt pontosan tudják. Ezért nem hajlandók még tárgyalni sem a közösségi jogainkról” – fejtette ki.
Legyünk fény egymás számára
A 121. zsoltárból idézve Vidám Lívia unitárius lelkész azért fohászkodott, hogy a székely nép megmaradjon hitében, kultúrájában, nyelvében, ne csupán múltjában, hanem jövendőjében is legyen erős. Vezetőink számára bölcsességet kért az Úrtól, „hogy az autonómia ne jelszó legyen, hanem a közösség szolgálata, ne küzdelem a másik ellen, hanem békés építkezés egymásért”. Hálát adott az Úrnak azért, hogy erőt adott a székelységnek a megmaradáshoz, hűséget, hogy ne felejtse el, kihez tartozik, bátorságot, hogy újra és újra hinni tudjon a jövendőben. „Amikor ma fellángolnak az őrtüzek, lángra gyúl bennünk is a vágy, hogy fény legyünk egymás számára. Világítsunk a szeretet, az igazság és a kitartás fényével. Legyen ez a tűz nemcsak egy jel, hanem ígéret, hogy amíg él bennünk a remény, addig nincs elveszett ügy” – mondotta.
A sepsiszentgyörgyi bensőséges eseményen Kányádi Sándor, Balassi Bálint és Juhász Gyula költeményeinek megzenésített változata Ferencz Csaba előadásában csendült fel, a résztvevők együtt mondták el az Úr imáját, végezetül pedig himnuszainkat is elénekelték.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
