Az idei október utolsó hétvégéjén ismét visszatér a standard közép-európai idő (CET, közép-európai idő). A változás vasárnapra virradó éjszaka (október 26-án) történik meg, amikor véget ér a közép-európai nyári idő (CEST, közép-európai nyári idő) érvényessége. Vasárnap hajnali 3:00 órakor az órákat egy órával vissza kell állítani, 2:00 órára.
A hétvégi éjszaka így egy órával hosszabb lesz. A naplemente és az alkonyat vasárnap egy órával korábban következik be, mint szombaton. Szombaton Szlovákiában a nap 7:12-kor kel és 17:27-kor nyugszik (CEST szerint). Vasárnap viszont a napkelte már 6:14-kor, míg a napnyugta 16:26-kor következik be (CET szerint). A közép-európai idő a természetes időzóna, amelyhez Szlovákia, Csehország és Európa nagy része is tartozik.
A nyári időszámítás bevezetésének fő oka az energiamegtakarításra való törekvés volt. Átmenetileg egyes országok az első világháború alatt is használták. 1916. április 14-től Svédország, később pedig Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia is bevezette. A második világháború idején Németország, és vele együtt Cseh–Morva Protektorátus is bevezette a nyári időszámítást. 1946. május 6. és október 7. között Csehszlovákiában is érvényben volt a nyári idő.
A második világháború után sok ország felhagyott a nyári időszámítás bevezetésével. A visszatérésre az 1970-es években, az olajválság idején került sor, amikor a takarékossági energiaintézkedések ismét prioritássá váltak. Franciaország volt az első, amely 1976-ban megtette ezt a lépést. Csehszlovákiában 1979-től lépett életbe. Eredetileg a nyári időszámítás április első szombatján éjfélkor kezdődött; 1981-től áthelyeződött március utolsó hétvégéjére. A nyári időszámítás korábban az utolsó szeptemberi hétvégén ért véget.
1996-tól az Európai Bizottság évente meghosszabbította a nyári időszámítás időszakát egészen az október utolsó hétvégéjéig. Az órák állítása is stabilizálódott az éjszakai 02.00 órában, mivel ekkor érinti a legkevésbé a közlekedést.
A nyári időszámítás Európa legtöbb országában, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területének nagy részén alkalmazzák. Az amerikai kontinensen a következő hétvégéig, azaz november 2-ig érvényes.
Jelenleg a takarékossági hatás elhanyagolhatónak bizonyul, és az időváltás fő motivációja a napfény jobb kihasználása a nyári időszakban. Szlovákiában a nyári időszámításnak köszönhetően a nap március végétől szeptember közepéig 19:00 óra után nyugszik le, azaz majdnem fél évig (pl. Pozsonyban 173 napig). Nyári időszámítás nélkül, tehát egész évben a standard közép-európai időben, a 19:00 óra utáni napfényes időszak csak 113 napig tartana.
A közép-európai időt néha tévesen „téli időszámításnak” nevezik. Valójában a téli időszámítás az, amikor az órákat a nyári idővel ellentétes irányba állítják, azaz a valós időzónához képest egy órával kevesebbet mutatnak.
Csehszlovákiában kísérleti jelleggel 1946. december 1. és 1947. február 23. között vezették be a téli időszámítást. Télen reggel egy órával korábban volt világos, de délután már 15:00 óra körül lement a nap.
Bevezetése óta az időváltásnak vannak ellenzői, akik főként egészségügyi problémákkal érvelnek. A 2018-as közvélemény-kutatás alapján az EB azt javasolta, hogy az évszakok szerinti időváltásra utoljára 2021-ben kerüljön sor. A megbeszéléseket azonban a COVID-19 világjárvány és az ukrajnai katonai konfliktus megszakította. Az uniós tagállamok azonban a mai napig nem tudnak megegyezni abban, hogy melyik időt tartsák meg véglegesen – a nyárit vagy a standard közép-európait.
Ezért a közép-európai időről a nyári időre való átállás 2026-ban is megtörténik. Ez március 28-ról (szombat) március 29-re (vasárnap) virradó éjszaka fog bekövetkezni, amikor az órákat kettőről három órára állítjuk. Az időváltás legalább 2026 végéig folytatódni fog, mivel az EU-n belüli eltörlésére vonatkozó megállapodást még nem fogadták el.
Teraz.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
