A Sziget jövője – politikai patthelyzet, gazdasági kockázat, kulturális tét Juhász Katalin2025. 10. 24., p – 10:41
Harminc év után veszélybe került Budapest legnagyobb kulturális eseménye. A Sziget jövője részben a politikai döntéshozók kezébe került, miközben gazdasági és kulturális szempontból is komoly a tét: egy olyan fesztiválról van szó, amely egyszerre jelent bevételt, turisztikai vonzerőt és nemzetközi presztízst Magyarországnak.
A budapesti Tulajdonosi Bizottság a napokban kétszer is elutasította annak a javaslatnak a napirendre vételét, amely a Sziget Zrt.-vel kötött eddigi területhasználati megállapodás megszüntetését tette volna lehetővé. Enélkül viszont nem lehet új szerződést kötni, így a jövő évi fesztivál megszervezése is veszélybe került. A jelenlegi szerződés alapján a külföldi tulajdonos már nem kívánja megrendezni az eseményt, Gerendai Károly, a Sziget alapítója azonban jelezte: magyar kézbe venné a szervezést, de ehhez politikai döntésre van szükség.
Képviselők csatája
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója emlékeztetett: a Sziget esetében nem bérleti, hanem közterület-használati szerződésről van szó, amely hatósági eljárás keretében köttetett, így a főpolgármester egyedül nem dönthet róla. A folyamat újraindításához előbb a meglévő szerződést kellene felbontani – ezt azonban sem a Fidesz, sem a Tisza nem támogatta a bizottságban.
A Fidesz szerint támogatandó, hogy a Sziget megmaradjon, de nem azon az áron, hogy a „csődben lévő főváros” elesik 200 millió forint bevételtől anélkül, hogy garancia lenne a fesztivál jövőjére. A Tisza Párt hasonlóan érvelt: csak olyan javaslatot támogatnának, amely „valódi biztosítékokat” tartalmaz a Sziget megtartására. A párt aranyrészvényt is javasolt a fővárosnak, hogy az önkormányzatnak tartós beleszólása legyen a fesztivál működésébe, kulturális irányába, sőt akár a jegyárak kialakításába is.
A főváros ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy a döntés elmaradása jövőre nemcsak fesztivált veszélyezteti, hanem bevételeket is elvesz: a GKI Gazdaságkutató számításai szerint a Sziget elmaradása mintegy 30 milliárd forintnyi gazdasági veszteséget okozna.
Komoly veszteség lenne
A Sziget ugyanis nem csupán kulturális esemény, hanem komoly gazdasági motor is. A GKI elemzése szerint a fesztivál hiánya azonnali bevételkiesést okozna a szálláshely-szolgáltatóknál, vendéglátóknál és a kiskereskedelemben, a multiplikátorhatások révén pedig a GDP-re és a foglalkoztatásra is kedvezőtlenül hatna. Emellett súlyos presztízsveszteséget is jelentene, amely hosszú távon gyengítené a Budapest-márka értékét és az ország turisztikai vonzerejét.
A fesztivál alapítója, Gerendai Károly úgy fogalmazott: ha valóban meg akarják menteni a rendezvényt, októberben dönteni kell, hiszen normális esetben ilyenkor már javában tartana a jegyértékesítés, és a legnagyobb sztárokat is ilyenkor szokták szerződtetni.
„Nem sok időnk maradt” – mondta, hozzátéve, hogy magyar tulajdonosi körrel folytat tárgyalásokat az újrakezdésről.
Kapcsolódó cikkünk
Egyelőre nem tudni, lesz-e jövő nyáron is Sziget Fesztivál, mert a cég vezetése felmondta a fővárossal kötött megállapodást. Az alapító Gerendai Károly próbálja megmenteni a nemzetközi hírű rendezvényt.
A Sziget Zrt. Külföldi vezérigazgatója levélben üzleti megfontolásokra hivatkozva kezdeményezte a fővárossal kötött terülletfoglalási engedély megszüntetését – jelentette be Karácsony Gergely budapesti főpolgármester..
A fesztivál külföldi tulajdonosa korábban egy hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott , de úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon.
A 2020-as és 2021-es, járvány miatti kényszerszünet után a Sziget 2022-ben még nyereséggel zárt, ám azóta nem fényesek a pénzügyi mutatói – 2023-ban 1,8 milliárd, 2024-ben már 3,9 milliárd forintos veszteséget termelt.
A 2025-ös eredmények még nem nyilvánosak, de a Forbes szerint az idei évben is több mint kétmilliárd forintos mínuszban lehetnek a szervezők.
Gerendai Károly, a Sziget alapítója a Forbesnak nyilatkozott: „Bár nemrég még nagyon nem így képzeltem el az elkövetkező éveimet, de a jelen helyzetben határozott célom megoldást találni a Sziget létének hosszú távú biztosítására” – mondta a Sziget alapítója, aki 2022-ben szállt ki a szervezésből.
Gerendai reményei szerint gyorsan, még októberben sikerül megállapodniuk, és olyan új tulajdonosi struktúra állhat fel, ami megfelelő biztosítékot tud nyújtani a Sziget sikeresebb folytatásához szakmai és pénzügyi szempontból egyaránt.
Magyar befektetők kellenek
Gerendai tehát ismét kulcsszereplővé vált a rendezvény jövőjéről szóló tárgyalásokban. Bár 2017-ben megvált tulajdonrészétől, most kész lenne visszatérni, hogy magyar befektetőkkel új alapokra helyezze a fesztivál működését. Elmondása szerint célja nem csupán az esemény megmentése, hanem az, hogy a Sziget megőrizze kulturális sokszínűségét és nemzetközi rangját. „Szakmai szívügyem ez a fesztivál” – fogalmazott, hozzátéve: ha időben megszületik a politikai döntés, reális esély van arra, hogy a Sziget új lendületet kapjon, immár magyar kézben.
Kérdés viszont, kik hajlandóak ma befektetni a látványosan lefelé tendáló fesztiváliparba. Az utóbbi években egyre nehezebb ugyanis gazdaságilag rentábilissá tenni egy ekkora méretű rendezvényt. Ennek fő oka az infláció és a nemzetközi sztárok gázsijának növekedése, akik fesztiválszereplés helyett amúgy is inkább a sokkal jövedelmezőbb stadionkoncerteket választják.
Míg 2022-ben, a covid miatti kétéves kényszerszünet utáni visszatéréssel még 355 millió forint nyereséget könyvelt el, 2023-ban már 1,8 milliárd volt a veszteség, tavaly pedig ennek több mint a duplája, 3,9 milliárd. Ez az összeg idén ismét mínusz kétmilliárd forint, ha hinni lehet az általában jól értesült Forbesnak.
Olyan fontos, mint a Budai Vár
A kulturális szakma is aggódva figyeli a fejleményeket, már nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Valamennyi fontos európai zenei szaklap és portál beszámolt a jelenlegi helyzetről.
Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke szerint
a Sziget megszűnése „azt jelezné, valami nagyon nincs rendben az országban”.
Mint mondja, a Sziget a világ egyik legismertebb fesztiválja, neve az angliai Glastonbury, a dániai Roskilde vagy a barcelonai Primavera mellé sorolható. „Turisztikailag olyan, mint a Budai Vár – egy generáció számára ez Budapest szimbóluma. Ha elveszítjük, nem csak egy fesztivált veszítünk, hanem egy darabot abból, ahogyan a világ ránk tekint” – fogalmazott.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a fesztiválpiac egész Európában nehéz helyzetben van. A pandémia, a megváltozott fogyasztói szokások és a stadionkoncertek felfutása mind nehezítették a fesztiválok dolgát, de szerinte ez csupán átmeneti jelenség. „A nagy fesztiválok nem tűnnek el, legfeljebb az üzleti modelljük alakul át. Az embereknek továbbra is szükségük van az ilyen közösségi élményekre – zenére, együttlétre, szabadságra.”
A Sziget tehát sokkal több, mint egy kulturális rendezvény: gazdasági szempontból kulcsfontosságú, társadalmi és identitásformáló ereje pedig megkérdőjelezhetetlen. A következő napokban, hetekben dőlhet el, hogy a politika képes-e túllépni a pártérdekeken, és megmenteni egy olyan rendezvényt, amely három évtizede a magyar kultúra egyik legfontosabb exportcikke – vagy hagyja, hogy a bizonytalanság elnyelje a Szigetet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
