Angela Merkel megítélése Kelet-Európában, különösen Lengyelországban és a balti államokban, rendkívül rossz. Lengyel politikusok éles kritikákat fogalmaznak meg. Adam Bielan EP-képviselő szerint „vér tapad a kezéhez”. Pawel Jablonski volt külügyi államtitkár „az EU történetének leginkább oroszbarát politikusának” nevezte. A bírálatok nem újak. Merkel azonban egy friss podcastinterjúban olajat öntött a tűzre, amikor azt sugallta, a lengyelek és a baltiak is felelősek a 2022-es háborúért.
A kritikusok szerint Merkel politikája hozzájárult az ukrajnai invázióhoz. Szemére vetik az Északi Áramlat 2 erőltetését a Krím 2014-es annexiója után. Ezt „ajándéknak Moszkvának” tartják. A minszki megállapodásokat „kardinális hibának” tekintik. Merkel ugyanis szemet hunyt az orosz tömeges állampolgárság-osztás felett a megszállt területeken.
Egy végzetes kijevi telefonhívás?
Most egy súlyos állítás is napvilágot látott a 2014-es eseményekről. Jonas Vytautas Zukas, a litván hadsereg korábbi főparancsnoka egy könyvében írt erről. Azt állítja, Merkel befolyásolta Kijevet a Krím annexiója idején.
Zukas azt írja, Kijevben találkozott Olekszandr Turcsinovval, Ukrajna akkori megbízott elnökével. Zukas megkérdezte, Ukrajna miért nem tanúsított ellenállást a krími parlament orosz elfoglalásakor. Turcsinov állítólag azt válaszolta: „Merkel kérte ezt egy telefonbeszélgetésben.” Merkel irodája nem kommentálta az állításokat.
A kelet-európai bírálók szerint Merkel három fő területen vallott kudarcot. Először is, a német energiapolitika. Az atomenergiából való kilépés súlyos orosz gázfüggőséghez vezetett. Ez szerintük csökkentette Európa versenyképességét.
Másodszor, a naiv Oroszország-politikát emelik ki. Berlin sokáig figyelmen kívül hagyta a keleti figyelmeztetéseket Moszkva birodalmi törekvéseiről. Harmadszor, a 2015-ös migrációs politikát bírálják. Ez szerintük „végzetes jelzést” küldött, és ösztönözte az illegális migrációt.
Úgy vélik, ez hozzájárult a radikális, gyakran oroszbarát pártok erősödéséhez. Ezt teszik felelőssé azért is, hogy a fehérorosz rezsim később „fegyverként” használhatta a migrációt. A támadások a lengyel és litván határt érték.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hazugsággal vádolta meg Merkelt. A volt kancellár azt írta emlékirataiban, hogy Közép-Európa nem tiltakozott az Északi Áramlat ellen. Sikorski szerint ő maga „hangosan protestált”. A miniszter szerint Merkel mérlege „évről évre rosszabbul néz ki”.
Körkép.sk, Welt.de
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Martin Meissner
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »


