Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi ma délelőtt, október 23‑án a Vatikánban. Az angol királyi pár hivatalos állami látogatás keretében részt vett a Teremtő Istent dicsőítő vatikáni imádságon. Az imádság előtt a királyi pár és a pápa megbeszélést folytatott, majd a teremtett világ iránti közös elkötelezettség jeleként a Sala Regiában egy-egy orchideát adtak egymásnak.
Michelangelo freskói, a boltozatok élénk színei és az Utolsó ítélet csodája, az a két ujj – Istené és az emberé –, amelyek szinte érintik egymást. Olyan kép ez, amely jól kifejezi mindazt, ami a Sixtus‑kápolnában történik: a katolikus egyház és az anglikán közösséghez tartozó angliai egyház együtt imádkozik és dicséri az Urat. Ezt a két valóságot jelképezte XIV. Leó pápa és Károly király jelenléte, akik közel állnak egymáshoz a párbeszédben és az egység felé vezető úton. Történelmi pillanat ez a két egyház számára, amilyenre ötszáz éve nem volt példa.
A király és a királynő 10.50‑kor érkeztek meg a Vatikánba. Áthaladtak a Harangok kapuján, majd az állami látogatások protokollja szerint fogadták őket a Szent Damazusz‑udvarban. Az Egyesült Királyság himnusza, a God Save the King elhangzása után, amelyet a vatikáni csendőrség zenekara adott elő, a svájci gárdisták díszsorfala mellett III. Károly király és Kamilla királyné – fekete ruhában és fátyolban – bevonult az Apostoli Palotába.
A Szentatya és az uralkodók megbeszélését követően – amint azt a Szentszék sajtóközpontja közleményében jelezte – további párhuzamos találkozókra került sor: Kamilla királyné a Pál-kápolnát látogatta meg, míg Károly király a Vatikáni Államtitkárságon találkozott Pietro Parolin bíborossal és Paul Richard Gallagher érsekkel, az Államokkal és Nemzetközi Szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős részleg titkárával.
A megbeszélés középpontjában „a fennálló jó kétoldalú kapcsolatok” és a közös érdeklődésre számot tartó kérdések, például a környezetvédelem és a szegénység elleni küzdelem álltak. Különös figyelmet kapott továbbá „a béke és a biztonság előmozdítása iránti közös elkötelezettség a globális kihívások összefüggésében”. Végül, az Egyesült Királyságban élő egyház történelmére utalva hangsúlyozták az ökumenikus párbeszéd további előmozdításának szükségességét.
A teremtett világért vállalt közös elkötelezettség
A mai, október 23‑i, latin és angol nyelvű ökumenikus imádság 12.20‑kor kezdődött. Ez a két fél közötti jó kapcsolatok megpecsételését jelenti, de egyben annak az angol uralkodónak a vágyát is megvalósítja, aki az anglikán egyház legfőbb kormányzójaként állami látogatásának erős lelki dimenziót kívánt adni, különösen a remény jubileuma idején. A látogatást eredetileg áprilisra tervezték, de Ferenc pápa halála miatt elhalasztották; célja az volt, hogy kiemelje Károly király és az argentin származású pápa közös elkötelezettségét a teremtett világ iránt, tíz évvel a Laudato si’ enciklika megjelenése után. Ezt a témát XIV. Leó pápa is folytatni kívánja, új lendületet adva neki.
Szent Ambrus és Szent Newman
Az imádság bevezető énekében azonnal megmutatkozik a szertartás ökumenikus jellege. A szöveget Milánói Szent Ambrus egyháztanító írta, és angol fordításban hangzott el, amelyet Szent John Henry Newman készített – aki élete felét anglikánként, másik felét katolikusként töltötte. A 19. században élt angol teológust a pápa november 1‑jén fogja egyháztanítóvá nyilvánítani. 2019. október 13‑án, amikor a Szent Péter téren szentté avatták, maga Károly király is jelen volt.
XIV. Leó pápa mellett az anglikán egyház rangidős püspöke, Stephen Cottrell yorki anglikán érsek foglalt helyet. A királyi párt elkísérte az idei általános közgyűlés vezetője, Rosie Frew tiszteletes, továbbá Vincent Nichols bíboros, westminsteri érsek, az angliai és walesi katolikus püspöki konferencia elnöke, valamint a skót püspöki kar képviseletében Leo Cushley, St Andrews és Edinburgh érseke.
A kórusok és a liturgia
Az egység másik jele volt, hogy együtt szerepelt a londoni St James’s Palace Királyi Kápolnájának gyermekkara, a windsori kastély Szent György‑kápolnájának felnőtt kórusa – Károly és Kamilla meghívására –, valamint a Sixtus‑kápolna pápai kórusa. A szertartás a 8. zsoltárral, majd a 64. zsoltárral folytatódott, végül a Rómaiaknak írt levélből vett szakaszt olvasták fel angolul, melynek központi témája a remény volt. A választott énekek és az egész liturgia fő motívuma pedig Isten, a Teremtő nagyságának dicsérete volt.
Az imádság befejezése előtt Thomas Tallis If ye love me című, 1565‑ben megjelent himnusza hangzott el, amely a János‑evangélium 14. fejezetének 15. versére épül: „Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad.” Tallis a Királyi Kápolna zeneszerzője és muzsikusa volt több mint negyven éven át. Egyaránt írt zenét a római liturgiához és az angol Common Prayer Book szertartásaihoz. A pápa és Cottrell érsek közösen imádkozott a Teremtő Istenhez: „A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen velünk mindörökké.”
A szertartás végén XIV. Leó pápa és Károly király együtt távoztak a Sixtus‑kápolnából: együtt haladtak, ahogyan továbbhaladnak az ökumenikus párbeszéd útján, a különbségek ellenére is.
Környezeti fenntarthatóság
A Sala Regiába átvonulva a pápa és Károly király részt vettek egy, a környezeti fenntarthatóságról szóló találkozón, amelyet Alessandra Smerilli nővér, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának titkára vezetett be. A pápa és az uralkodó jelképesen egy-egy csónakorchideát (Cymbidium) adtak egymásnak. Ez a gesztus a környezetvédelemért és Isten teremtett világának gondozásáért vállalt közös elkötelezettséget fejezi ki. Ez a különleges növény ugyanis erejéről, ellenálló képességéről és arról ismert, hogy képes alkalmazkodni és virágozni a nehéz körülmények között is. A remény és az eltökéltség szimbóluma, amely a közös felelősséget fejezi ki a fenntarthatóbb jövő építéséért, harmóniában közös otthonunkkal.
Délután a királyi pár ellátogat a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikába, amely az ahhoz kapcsolódó bencés apátsággal együtt szoros kapcsolatban áll a brit királyi házzal. A történelmi kapcsolatok, valamint a római és az anglikán egyház közötti megbékélés terén elért eredmények elismeréseként a bazilika főpapja, James Michael Harvey bíboros és a szerzetesközösség apátja, Donato Ogliari, XIV. Leó pápa jóváhagyásával, a Szent Pál királyi konfrátere (Royal Confrater) címet adományozzák III. Károly őfelségének. E jeles alkalomra külön ülőhelyet készítettek a király címerével és az Ut unum sint („Hogy egyek legyenek”) latin felirattal, amely Szent János evangéliumának 17. fejezetéből vett idézet (és amelyek egyben II. János Pál pápa enciklikájának kezdő szavai). Az uralkodói ülőalkalmatosság a bazilika apszisában marad, a király és utódai rendelkezésére áll a jövőbeni látogatások alkalmával.
Fordította: Tőzsér Endre
Forrás: vaticannews.va olasz szerkesztősége
Fotó: Vatican Media; Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
