Portik Noémi, M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a Vasárnap erdélyi katolikus hetilap 2025/43. számában megjelenő írásában Cesare Fracanzano Szent Ignác vértanúsága című alkotását mutatja be.
Cesare Fracanzano 1605-ben született az olaszországi Biscegliében. Apja, Alessandro veronai nemesember és manierista festőként élte életét, aki 1602-ben feleségül vette a biscegliei Elisabetta de Milazzót. Testvérével, Francescóval együtt apja díszlettervező vándorműhelyéhez csatlakozva sajátította el a művészet alapjait, ezt követően csatlakozott Ribera nápolyi műhelyéhez.
Festészeti stílusát meghatározta Ribera, Tintoretto, a Carracci fivérek és Guido Reni munkássága. Több megbízatást kapott az apuliai városok nemesi családjaitól, de egyházi felkéréseknek is örvendhetett. 1632 és 1635 között Cesare Barlettában tevékenykedett. Alkotómunkássága ekkor párhuzamot kezdett mutatni Anton van Dyck színvilágával. 1640-től azonban stílusa akadémikus jelleget öltött.
A következőkben egy olyan alkotását szeretnénk bemutatni, amely Antiochiai Szent Ignác vértanúságát jeleníti meg.
Antiochiai Szent Ignác a 2. század püspöke, az apostolok első generációjának közvetlen követője, apostoli atya és vértanú. Életét főként írásaiból és a keresztény hagyományból ismerjük. A Traianus által elrendelt keresztényüldözés miatt került fogságba és halt mártírhalált a római amfiteátrumban. Nem riadva meg a fogságtól,
Számos művész számára ezért a mártíromságának momentuma vált ihletforrássá.
Cesare Fracanzano is Antiochiai Szent Ignác halála pillanatát rögzítette festményén, amikor egy oroszlán és egy hiéna egyszerre támadja meg a szentet. E két állat közül a hiéna ragadozó volta mellett a római nép tisztátalanságát is hivatott tükrözni. Bár a tragédia és a szenvedés elkerülhetetlen, Ignác arcán áhítat látható.
A jelenet drámaiságát az erőteljes fény-árnyék kontraszt fokozza. A festmény híven tükrözi Szent Ignác életüzenetét, amely összefoglalható ebben a mondatban:
Az írás megjelenik a Vasárnap 2025/43-as számában.
Szöveg: Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
