Súlyos kritikák érték az EU-t az elmúlt hónapokban. A vádak szerint Európa csak külső szemlélője a gázai konfliktusnak. Kimaradt az ukrajnai béke kereséséből is. Emellett az USA-val kötött kereskedelmi megállapodás hátrányos Európának, és a bürokrácia is egyre növekszik. A csütörtöki brüsszeli EU-csúcson az unió most ellentámadásba lendülne. A cél egyfajta fordulópont elérése. Két fő téma áll a középpontban: Ukrajna és a bürokrácia csökkentése. Sajnos azonban olyan javaslatok kerülnek majd terítékre, amelyek nem a békét, inkább a béketörekvések elnehezülését szolgálják. És ez a brüsszeli magatartás teljesen tudatos – háború nélkül ugyanis jóval kevesebb eszköze lenne a bürokratáknak megkerülni a tagállamokat.
Béketerv „Trump felügyeletével”
Ukrajnával kapcsolatban az EU kettős stratégiát követne. Növelni akarják a katonai és gazdasági nyomást Vlagyimir Putyinra (ez nem nyomásgyakorlás, hanem eszkaláció – a szerk.). Ezzel egy időben konkrét békekezdeményezést is letesznek az asztalra. Ügynökségi hírek szerint egy új, 12 pontos tervről tárgyalnak, melyet az EU-tagállamok és Ukrajna közösen készített.
Egy uniós diplomata szerint a terv a „gázai béketervet” veszi alapul. Emellett erősen támaszkodik Donald Trump ukrajnai ötleteire is. A terv célja, hogy az EU-t visszahozza a békealakítók közé (vagyis helyet kérnek az asztalnál, hogy a nagy nyugati tagállamoknak is jusson valami az Ukrajnának nevezett tortából). A javaslat gyorsított EU-csatlakozást és biztonsági garanciákat tartalmaz Kijev számára.
Körkép-vélemény:
És ez megint egy politikai csel. Brüsszel pontosan tudja, hogy jelenleg legalább három ország (Magyarország, Franciaország és Hollandia) is elutasítja Ukrajna gyorsított tagfelvételét. Ezért ezt most becsomagolják egy békejavaslatba, hogy aztán az Ukrajna tagfelvételét elutasító országokra rásüthessék, hogy a békét utasították el.
A terv legfőbb pontja a háború befejezése a jelenlegi frontvonalak mentén. Valószínűleg azért ez került be a tervbe, mert az oroszok ezzel nem értenek egyet.
Jó bürokrata szokás szerint Brüsszel azt javasolja, hogy hozzanak létre egy „Béketanácsot” is. Ezt Donald Trump amerikai elnök vezetné, és ő felügyelné a döntések végrehajtását is.
A tervnek azonban komoly akadályai vannak. Oroszország ragaszkodik a teljes Donyec-medence ellenőrzéséhez, a frontvonalat csak Herszon és Zaporizzsja megyében fagyasztaná be. Moszkva azt is követeli, hogy a harcok a béketárgyalások alatt is folytatódjanak, vagyis ne legyen fegyverszünet – ami Moszkva szempontjából logikus: Nyugat-Európára vallana, ha a béketárgyalások alatti fegyverszünetben megerősítenék Ukrajnát, aztán felrúgnák az egészet, hogy folytatódjon a háború.
Közben egyelőre elakadt Trump és Putyin tervezett magyarországi találkozójának szervezése is. Sokan temetik a kezdeményezést, de a sok politikus nyíltan hangoztatja, hogy az európaiak intrikái állnak megint a háttérben.
Szankciós csomag
A csúcson emellett a 19. szankciós csomagról is tárgyalnak. A tervek szerint 2028-tól teljesen leállítanák az orosz olaj és gáz importját.
Robert Fico szlovák kormányfő sokáig blokkolta az egyezséget. Végül szerdán bejelentette, hogy támogatják a csomagot, de csak feltételekkel. Cserébe a zárónyilatkozatba bekerült egy energiaárak csökkentéséről szóló szlovák javaslat. A korábbi tapasztalatokból kiindulva, a leírt szavak semmit sem fognak jelenteni az EU-ban. Például az EU szabályai kötelezik Szlovákiát, hogy gázt szállítson Ukrajnába (nyugatiak által vásárolt orosz LNG megy az Eustream hálózatán Ukrajnához). Ugyanez a szabály Ukrajnát is kötelezné, hogy orosz gázt juttasson Szlovákiába, ám Kijev ezt nem teljesíti. Brüsszel szerint ez teljesen rendben. Ukrajna megsérti az EU szabályit, és Brüsszel szerint ezzel nincs semmi gond. Ilyen alapon a Fico által kialkudott zárónyilatkozat szövegezés értéke nullához konvergál.
Az európai adófizetők terhére hazárdíroznak
A befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználása lassabban halad. A Bizottság javaslata szerint a 80-140 milliárd eurót kamatmentes hitelként adnák Ukrajnának. A hitelt Kijevnek csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizet. A kockázat az, hogy ha ez nem történik meg, az uniós adófizetők állják a számlát. Döntés legkorábban decemberben várható.
Von der Leyen nyomás alatt
A csúcs másik fontos témája a bürokrácia csökkentése. Ursula von der Leyen bizottsági elnök komoly nyomás alatt áll. Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és 17 másik vezető új kezdetet sürget. Kevesebb szabályozást és nagyobb versenyképességet akarnak.
A levél szerint „nem csak kis, hanem jelentős” irányváltásra van szükség. Ez éles kritika von der Leyen politikájával szemben, aki 2019 és 2024 között 6300 jogszabályt terjesztett elő. Ennek jelentős része a Green Dealhez kötődött. A Bizottság jelenleg 8 milliárd eurós könnyítést ígérő egyszerűsítési csomagokon dolgozik.
Körkép.sk, Welt.de
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
