Négynapos parlamenti hét kezdődött hétfőn, az azonnali kérdéseket ezúttal a miniszterelnöknek is fel lehetett tenni. Terítéken a gyermekvédelem pénzhiányos helyzete, a Szőlő utcai botrány, a munkások helyzete és a munkahelyi balesetek.
Arató Gergely (DK) a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélésekkel kapcsolatban kérdezett, szerinte „összeomlott a kommunikációs kártyavár”, amit a pedofil ügyek elkendőzésére építettek fel. Például az mondták, hogy nincs kiskorú áldozat, miközben a Belügyminisztérium szerint legalább két esetben kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt zajlik a nyomozás a Szőlő utcai ügyben. A sajtó két áldozatot talált meg, akiket az igazgató gyerekkorukban hálózott be. A nyomozók a Zsolti bácsis felvételt a Szőlő utcai nyomozásra hivatkozva keresték Juhász Péternél.
Orbán Viktor válasza szerint: Az egész egy álhírbotrány, és a rágalmazóknak a bíróság előtt kell felelniük.
Arató Gergely azt válaszolta, hogy Orbán Viktor „csak a nemzet Tartuffe-jét védi”, és ha nem most, akkor később kell válaszolnia a kérdésekre, és felelniük kell azoknak, akik kinevezték, védték a pedofilokat, és akik most is megtesznek mindent, hogy elkendőzzék a történteket.
Orbán Viktor viszonválaszában közölte: „Önök kormánytagokat vádoltak meg, és ha az eljárások megindultak, nem fognak majd a mentelmi joguk mögé bújni.”
Komjáthi Imre (MSZP) azzal vádolta a kormányt, hogy tavaly több mint 20 ezer ember szenvedett munkahelyi balesetet, 75-en haltak meg. Amikor a gödi Samsungban, a debreceni, a szigetszentmiklósi vagy az iváncsai akkugyárban baleset történik, kifizetik a büntetést, és a válasz csak annyi, hogy a gyárkapun belül Korea van. A miniszterelnök támogatja-e az MSZP változtatási javaslatát, amely növeli a munkahelyi balesetek elleni védekezést és bünteti, ha egy vezető olyan utasítást ad, amibe egy dolgozó belehal. A minimálbér adómentességét javasolja még a szocialista párt és a Tungsram vagy a Ganz-Mavag bezárt gyárak munkavállalóit támogatnák – tudja-e ezeket a javaslatokat támogatni a miniszterelnök?
Orbán Viktor szerint a munkahelyi balesetek kérdése jogszabályokkal rendezett, aki változtatást javasol, vitassa azt meg az országgyűlés illetékes bizottságában, az értelmes javaslatokat támogatja a kormány. Amikor szocialista kormányzás volt, 12 százalékos munkanélküliség volt, most a gyárkapukon belül munka van. Amikor az MSZP volt kormányon, a minimálbér 73 400 forint volt, most négyszer ennyi, van munkáshitel, gyermekek utáni adókedvezmény-rendszer, családtámogató adópolitika – ami ebbe a rendszerbe illeszkedik, azt támogatjuk.
Komjáthi Imre emlékeztette a kormányfőt: azt kérte, hogy a bizottságokban engedjék át a javaslatokat, hogy azok a plenáris ülés elé kerülhessenek.
Orbán Viktor szerint a szocialisták nem állnak a munkások mögött, mert nem támogatták a kormány munkásvédő intézkedéseket, például a gyerekek után járó adókedvezményt sem.
Lukács László György (Jobbik): április vége óta új helyzet van a devizahitelesek ügyében, a Jobbik szerint mindenkinek vissza kell juttatni az indokolatlanul elvont pénzt. Ez egy vitatott helyzet, de a minimális alap, amiben meg lehetne állapodni, hogy a szokásos őszi-téli, november 15-től április 15-ig tartó kilakoltatási moratóriumot akár már holnaptól elrendeljék?
Orbán Viktor szerint a moratórium korábbi bevezetése nem indokolt. A devizahitelválságot felszámolták, 500 ezer ügyből 6000 maradt, ezek a bíróság előtt vannak, bonyolultak és egyediek. Azt javasolta, hogy bírói ítéletekkel szolgáltassanak igazságot és ne törvényekkel.
A jobbikos politikus felhívta a figyelmet, hogy nagyon sokan vannak, akik indokolatlan terheket nyögnek, mert irreális feltételek mellett tudták csak forintos hitelre váltani a devizahitelüket, ezen törvényhozással lehetne változtatni. Sok kilakoltatottnál másnap követeléskezelők követelnek tízmilliókat – ezt nem lenne szabad hagyni, el kellene engedni ezt a pénzt.
Orbán Viktor szerint ha uzsorások jelennek meg, akkor fel kell lépni a törvény erejével, de ha a korábbi tartozások behajtási kísérlete zajlik, akkor ismét lehet vitázni az „elsétálás” jogáról. Korábban azért nem adták ezt meg, mert ha beemelik a magyar jogrendszerbe, akkor a teljes jelzáloghitelezés összeomlik. Meg lehet vizsgálni még egyszer, hogy lehessen-e ezt bevezetni – ha megmarad a jelzáloghitel, akkor egy olyan típusú enyhítést, amit Lukács László György javasolt, támogatna a kormányfő.
Jámbor András Imre (Párbeszéd) mikor kapják meg az emelést a szociális dolgozók és mennyi pénz lesz ez? A gyerekvédelemben 1200-1500 forint jut egy gyerek étkezésére és egy napi tisztítószerre az intézményekben. Ez nagyon kevés, kell a béremelés is. Szőlő utcai ügyben méltánytalan vád érte a kormányt, de ettől még létezik maga a botrány, négy bejelentés és feljelentés történt, amit ki kell vizsgálni. A gyermekvédelmi működést helyre kell tenni, mert Bicske és Szekszárd ügye is ott van, nem működik jól a jelzőrendszer és a gyermekvédelmi rendszer.
Orbán Viktor szerint szinte minden szakmában kevesebbet keresnek az emberek, mint amit igazságosnak éreznénk. A szocialista rendszer mindenkinél kicsit emelt, a Fidesz-KDNP lökésszerűen emel egy-egy szakmánál – ez eredményesebb, mert a bérek sokkal magasabbak lesznek. Ebben persze van egy sorrend, két terület még nem kapta meg: a szociális és a kulturális ágazat még nem kapta meg. A 2026-os költségvetésben ezt meg akarjuk tenni, van egy vita arról, hogy a 10-20 százalékos sávban mekkora legyen az emelés. A szociális intézményekben a gyerekek valóban keveset kapnak étkeztetésre, ruházkodásra, kevés a zsebpénz és kevés a sportkiadás (egészséges életmód címén). Egy kórházban 4000 forint jár fejenként, egy gyereknek is ennyi kell járjon, ez meg is fog történni.
A párbeszédes politikus szerint 420 ezer forint bruttó a gyermekvédelmi dolgozók bére, ez elképesztően alacsony, a 2026-os költségvetést pedig már elfogadták, tehát módosítani kell, mikor fog ez megtörténni? Százezer dolgozó várja a „nagy lökést”.
A kormányfő viszonválaszában közölte: békére várnak. „Arra vagyunk kívácsiak, hogy az ukrajnai háborút sikerül-e lezárni, mert az egy teljesen más makrogazdasági környezetet jelent. De ettől függetlenül meg fog történni a béremelés, csak ha béke lesz, akkor magasabb béremelés lesz, és a gyerekeknek járó többi juttatást is meg fogja emelni. 17 milliárd forintot akar a kormány ebben a rendszerben elosztani, a döntés egy héten belül meglesz” – fogalmazott.
Toroczkai László (Mi Hazánk) a budapesti Donald Trump-Vlagyimir Putyin amerikai-orosz elnöki találkozó kapcsán kérdezte, hogy a magyarok mit fognak profitálni ebből, a miniszterelnök felveti-e Kárpátalja státuszának kérdését (és az ottani magyarok és ruszinok jogainak sárba tiprását), hiszen a trianoni békediktátum óta nem sok ilyen történelmi találkozóra került sor Magyarországon.
Orbán Viktor szerint az a biztos, ami már megtörtént. A háború blokkolja a magyar gazdaságot, ha ez a blokk feloldódik, mindenre több pénz jut majd. Az autonómia kérdésével kapcsolatban elmondta: az alkotmány kimondja, hogy a határon túli magyarok esetében az autonómiát a mindenkori kormánynak képviselnie kell, ő is ezt teszi.
Toroczkai László viszonválaszában azt mondta, ő nem látja, hogy konkrétan Kárpátalja esetében az 1991-es népszavazást bárhol említette volna a miniszterelnök, és kevésnek tartja, hogy a 2015-ben elvett jogokat kapják vissza a kárpátaljai magyarok, már az is kevés volt. Az 1991-es népszavazást nem hajlandó ratifikálni az ukrán parlament, ez tarthatatlan.
Orbán Viktor szerint a kárpátaljai magyarokkal egyeztetik, hogy mikor mit hol kell képviselni az ügyükben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
