„Békecsúcs”, orosz elnökkel, ‘56 évfordulóján Budapesten – béke biztosan nem lesz Lajos P. János2025. 10. 20., h – 12:14
Nem vár sokat a budapesti Trump-Putyin csúcstól Rácz András Ukrajna-szakértő.
Ugyan pontos időpontja még nincs a Budapestre tervezett Trump-Putyin csúcstalálkozónak, az azonban már biztosnak látszik, hogy abban az időszakban, október 23. és november 4-e között tartják, amikor Magyarország az 1956-os forradalomra emlékezik. Rácz András Ukrajna-szakértő szerint már ezért is rossz döntés volt, hogy Magyarország vállalta a csúcstalálkozó megszervezését.
„Magyarország számára az október 23 – november 4. közötti időszak az 1956-os forradalom miatt roppant érzékeny, és emiatt igen szerencsétlen arra, hogy Putyin állami tiszteletadással fogadjuk Budapesten”
– írja a csúcstalálkozó várható kimenetelét elemző bejegyzésében Rácz.
Szerinte nehezen tudja majd megmagyarázni a magyar kormány, hogy miért jó éppen ebben az időszakban fogadni az orosz elnököt Budapesten, „akinek az állami médiája két évvel ezelőtt az amerikai titkosszolgálatok által kirobbantott, »színes forradalomnak« és külföldi beavatkozásnak nevezte 1956-ot, az orosz állami tankönyvek pedig fasiszta ellenforradalomként írják le… és azt a Putyint, akinek a hadserege éppen a velünk szomszédos országot pusztítja, ahol még mindig él szűk százezer kárpátaljai magyar”.
Béke nem lesz, legfeljebb tűzszünet
A csúcstalálkozó eredményével kapcsolatban is elég borúlátó Rácz.
„A találkozó tétje a fegyverszünet, nem a béke. Ergo, a kormánymédia által szajkózott Budapesti Békecsúcs elnevezésnek körülbelül annyi köze van a valósághoz, mint anno a békekölcsönnek volt a békéhez…”
– írja az elemző. Szerinte a tűzszünetre is csak akkor van esély, ha Zelenszkij részt vesz a csúcstalálkozón, mert nélküle erről sem lehet megegyezni. „A modern történelemben nincs arra példa, hogy úgy lehetne megállapodni egy fegyverszünetről (nem is szólva békéről), hogy a harcoló felek egyike nem ül ott az asztalnál” – magyarázza Rácz.
Putyin teljesíthetetlen követelései
A tárgyalások várható eredményét Rácz szerint előrevetíti az is, hogy Putyinnak továbbra is irreális követelési vannak Ukrajnával szemben. Az orosz elnök ugyanis az egész Donbaszt követeli magának, tehát azt a részt is, amit az orosz hadsereg még el sem foglalt. Ez azonban Ukrajnának elfogadhatatlan.
„A Donbasz átadása ugyanis azt jelentené, hogy Ukrajna harc nélkül feladja a legerősebb erődvonalait és erődvárosait, és visszavonul kb. a semmi közepére, remélve, hogy Oroszország majd nem támad újra… Nincs olyan épeszű ukrán vezető, aki ezt elfogadná”
– állítja az elemző. Úgy véli, hogy ezt Putyin is tudja, ezért támaszt teljesíthetetlen feltételeket. „Ergo, elég egyértelmű, hogy Putyin szándéka nem a megegyezés, hanem az, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást” – véli Rácz.
Kapcsolódó cikkünk
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az Oroszország és az Egyesült Államok közötti csúcstalálkozó előkészületeiről – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal pénteken Moszkvában.
Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása értelmében magyar kormányfő a telefonbeszélgetés során kifejezte készségét, hogy biztosítsa a feltételeket egy esetleges orosz-amerikai csúcstalálkozó megszervezéséhez Budapesten. Putyin a sajtóközlemény szerint fő vonalakban tájékoztatta Orbánt az amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal csütörtökön folytatott beszélgetésről, megjegyezve, hogy az amerikai féllel a közeli kapcsolatfelvételek során várhatóan „megvitatják a további lépések algoritmusát az ukrán válság békés rendezésének keresése kontextusában, szem előtt tartva a magyar fővárosban megtartandó orosz-amerikai csúcstalálkozót is”.
A Kreml szerint az eszmecserét a magyar fél kezdeményezte.
Peszkov szerint Putyin és Trump találkozója a következő két héten belül, vagy valamivel később valósulhat meg, a felek tisztában vannak vele, hogy az ügyet nem szabad sokáig halogatni. A csúcs megszervezését Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter kezdi el kidolgozni. Hozzátette, hogy még sok az egyelőre tisztázatlan kérdés, ilyen például Putyin utazásának logisztikája, és meg kell határozni a tárgyalócsoportok összetételét is.
Azzal kapcsolatban, hogy a csúcs helyszínéül Budapestet választották, a szóvivő azt mondta, hogy az ilyen döntéseket közösen hozzák meg. Rámutatott, hogy Magyarország szuverén pozíciót foglal el, annak ellenére, hogy tagja a NATO-nak és az EU-nak.
A szóvivő megerősítette, hogy az elnökök csütörtöki párbeszédét Moszkva kezdeményezte a Fehér Ház vezetőjének sikeres közel-keleti útja után. Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy az államfő a Trumppal folytatott megbeszélésről tájékoztatta az orosz biztonsági tanácsot.
Kinek lesz jó?
Az elemző szerint Putyinnak mindenképpen hasznos a csúcstalálkozó, akkor is, ha eredménytelen lesz. Emlékeztet, hogy a mostani találkozó ötletét Putyin vetette fel egy nappal azelőtt, hogy Zelenszkij múlt héten pénteken megérkezett volna Washingtonba. A rövid távú cél valószínűleg az volt, hogy megnehezítse Zelenszkij washingtoni megbeszéléseit, és megakadályozza az újabb, amerikai szankciók elfogadását, és azt is, hogy a Tomahawk robotrepülőgépek átadásáról érdemben lehessen beszélni.
„A lépés működött is: Trump már csütörtökön este úgy nyilatkozott, hogy a szankcióknak nem most van a legmegfelelőbb ideje, és a Tomahawkokra otthon is szükség van…”
– állapítja meg Rácz.
Szerinte Putyinnak négy célja van ezzel a találkozóval, és néhányat már el is ért. Időt akar nyerni az amerikai szankciók és fegyverszállítások további késleltetésével, meg akarja alázni és belülről gyengíteni az EU-t, támogatni akarja Orbánt a közelgő országgyűlési választásokon és belföldön mutatni akarja, hogy ő egyáltalán nincs elszigetelve, hiszen még az EU-n belül is fogadják, szankciók ide vagy oda.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
