Ahogy az várható volt, a szokásosnál is kiélezettebb vita alakult ki a közmédia vasárnapi vitaműsorában. Annak vendégei ugyanis Tibor Gašpar (Smer) és Alojz Hlina (SaS) voltak. Hlina köztudottan nem az észérvek mentén történő retirikájáról híres. Az ellenzéki SaS képviselője felelőtlen „hatalomvásárlással” vádolja a kormányt és államcsődöt emleget.
A konszolidáció két útja
A vita középpontjában a konszolidáció állt, amely rendkívül előnyös téma az ellenzék számára, annak ellenére, hogy egyetlen ellenzéki párt sem javasol konkrét megszorításokat a jelenlegiek helyett – miközben azt elismerik, hogy ők is konszolidálnának, csak nem árulják el, kinek a kárára…
A kormánypártok az előző kormányokat teszik felelőssé a megszorításokért. Tibor Gašpar szerint Matovič, Heger és Ódor számlájára írható a jelenlegi helyzet. Gašpar az államháztartás „szociális hangsúlyú” rendbetételéről beszélt. Ez magyarul azt jelenti, hogy a szociális juttatások kormánypártok számára fontos részét nem érinti a konszolidáció.
Gašpar szerint ugyanakkor ez lassabb ütemű konszolidációt is jelent. Gašpar azt állítja, hogy a megszorítások „nem érintik a hétköznapi embereket” (nyilván nem annyira, mint az előző, de így is érinti, így Gašpar csúsztat – a szerk.). Kiemelte az egészségügy és az oktatás növekvő támogatását is.
Alojz Hlina, az SaS képviselője, drámai képet festett az országról. Szerinte a 2026-os költségvetés „szegénységhez és államcsődhöz vezet”. Álláspontja szerint a kormány által megválasztott út pénzügyi összeomláshoz vezet.
Hlina a kormányt „hatalomvásárlással” vádolja. Szerinte a kabinet „szociális társadalommérnökösködéssel” vásárol szavazatokat. Azt állította a vitaműsorban, hogy a kormány kiszolgáltatottá teszi az embereket, hogy lojalitásuk „olcsón megvásárolható” legyen. Ez a stratégia figyelmen kívül hagyja a hosszú távú fenntarthatóságot.
Kulcsintézkedések a vita kereszttüzében
Az ellentét a felek között három konkrét intézkedésnél volt a legélesebb. Ezek a 13. havi nyugdíj, az ingyenes vonatközlekedés fenntartása és a közalkalmazotti bérek befagyasztása. Az SaS ugyanis mindhármat eltörölné, és a közszférában leépítéseket foganatosítana. Maga Hlina is nyíltan vállalta egy másik interjúban, hogy csökkentenék a nyugdíjakat, miközben adókat csökkentenének a vállalkozók számára. (Érdemes kiemelni, hogy az SaS a nem produktív korú lakosságot, tehát gyerekeket és nyugdíjasokat alapvetően teherként értelmezi a társadalom számára, így a nyugdíjak és a gyermekvállalás is a célkeresztjükben van – a szerk.)
A kormány ragaszkodik a 13. havi nyugdíj és az ingyenes vonatok megtartásához. Ezeket fontos szociális „vívmányoknak” tartják. Gašpar ugyanakkor elismerte, hogy a nyugdíjat „célzottabbá” lehetne tenni. Ez a nyugdíjasok legfeljebb 5-10%-át érintené hátrányosan.
Hlina szerint ezeket az intézkedéseket meg kell szüntetni vagy radikálisan át kell alakítani. Feltette a kérdést: „mi a jobb: most egy-két évig lesz 13. havi nyugdíj, aztán semmi…?”. „…vagy esetleg egy ideig nem lesz, de a rendszert sikerül fenntartani.”
A közalkalmazotti bérek befagyasztását a kormány szükséges lépésnek tartja. Hlina szerint nem ez a valódi probléma, hanem a fenntarthatatlan állami kiadások. Az ingyenes vonatokról azt mondta: „az ingyenes a legdrágább”.
Pazarlás és korrupciós vádak
Az ellenzék javaslatokat is tett a megtakarításokra. Hlina szerint a kormány súlyos pénzeket pazarol el, két fő területet emelt ki: az IT-beszerzéseket és az adóelkerülést.
Élesen bírálta a minisztériumok IT-beruházásait. Szerinte az IT-szektor lett „a lopás legkönnyebb módja”. Úgy látja, felesleges „a betonnal bajlódni”, „elég egy CD-t kiégetni”.
Hlina az adóelkerülést is a hiány egyik gyökerének nevezte. Példaként egy, a Gašpar családhoz köthető céget hozott fel. Állítása szerint ez a cég öt év alatt nulla euró jövedelemadót fizetett. Eközben luxusautókat használtak az adóalap csökkentésére.
Tibor Gašpar határozottan visszautasította a vádakat. Demagógiának nevezte azokat, és a felelősséget az SaS-re hárította. Emlékeztetett, hogy az SaS kormányzása alatt 8,5 milliárd euróval nőtt az államadósság. Az IT-költéseket a kiberbiztonsággal (pl. kataszter védelmének megerősítése) indokolta.
Elmérgesedett hangnem
A szakmai vitát hamar felváltották a személyes támadások a vitaműsorban. Ez a stílus nagymértékben rontotta a párbeszéd minőségét. Mindkét fél élt a személyeskedés eszközével.
Hlina nemcsak a kormányt, hanem Gašpart és családját is támadta. Felhozta a cégeik ügyeit és Gašpar fiának kinevezését a titkosszolgálat (SIS) élére.
Gašpar sem maradt adós. Kétségbe vonta Hlina szakértelmét és kritizálta politikai múltját. Azzal vádolta, hogy „hét politikai kabátot viselt már” és korábbi SaS-botrányokat is felemlegetett.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
