Felkerült a kiemelt vallásturisztikai helyszínek listájára a váci székesegyház és püspöki palota. Az országos múzeumok, valamint egyes nemzeti, történelmi emlékhelyek, műemlékek és vallásturisztikai, továbbá egyéb kulturális jelentőségű helyszínek látogatásáról szóló kormányhatározat értelmében az ezekre az emlékhelyekre érkező diákcsoportok ingyenes utazásra jogosultak a MÁV és a Volán járatain.
Az impozáns püspöki palota háromemeletes késő barokk épület történetének csaknem 250 éve alatt 21 püspök, illetve kormányzó lakta a palotát, amely országos jelentőségű műemlék; korhű berendezésének jelentős része túlélte a történelem viharait. Különlegességei közé tartozik gróf Csáky Emmanuel, a Váci Egyházmegye utolsó arisztokrata származású püspökének gazdag óra- és bútorgyűjteménye.
A püspöki palota és kertje idegenvezetéssel, csoportos formában látogatható; a vendégek bejárják a díszlépcsőházat, dísztermet, tálalóhelyiséget, szalonokat, egykori püspöki irodát és tárgyalót, a könyvtárszobát.
A váci Nagyboldogasszony-székesegyház megépítéséről Eszterházy Károly püspök döntött a püspökség 18. századi újjászervezésekor. Méltó környezetet keresett az ország akkor egyik legnagyobb egyházmegyéjének székesegyháza számára, amelyet korának késő barokk ízlése szerint kívánt megépítteteni. Az egykor két részre – magyarok és németek lakta városrészekre – tagolt Vácon az alapkőletételt 1762. május 24-én tartották. A templom és környezete a római Szent Péter tér mintájára készült volna el.
A templom végleges formáját Migazzi Kristóf püspöknek köszönheti, aki végül a francia származású Isidore Canevale tervei alapján építtette meg. Így lett a váci székesegyház a francia klasszicizmus akkor egyedülálló magyarországi képviselőjévé. Végül 1772. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, egybefonva a két korábbi püspöki székesegyház védőszentjeinek tiszteletét.
Méreteit tekintve a váci székesegyház Magyarország negyedik legnagyobb katolikus temploma. A kívülről monumentális épülettömb belül egyszerű tagolású, méretei miatt mégis impresszív. A megvilágítás és a hajó kialakítása szándéka szerint a néző tekintetét a főoltárképre és a kupolafreskóra irányítja. A felújított Nagyboldogasszony-székesegyház 2024 őszén tárta ki ismét kapuit.
*
Forrás: Váci Egyházmegye
Fotó: Fábián Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
