Tudósok egy csoportja potenciálisan veszélyes kutatásra hívta fel a figyelmet. Kate Adamala, a Minnesotai Egyetem szintetikus biológusa egy olyan projekten dolgozott, amely „tükörsejtek” létrehozását vizsgálta. Ezekben a sejtekben minden biomolekula szerkezete fordítottja lenne a természetben található formáknak – írja a CNN.
A kutatás eredeti célja az élet eredetének megértése volt. Emellett az eredmények új terápiás molekulák létrehozását is segíthették volna. Adamala és kollégái azonban rájöttek, hogy nem tudnak válaszolni a felmerülő biztonsági kérdésekre. Mi történne, ha egy „tükör organizmus”, például egy baktérium, kijutna a környezetbe?
A kiralitás és a kockázatok
A természetben sok fontos biomolekula „jobb-” vagy „balkezes”. Ezt a tulajdonságot kiralitásnak nevezik. Például a DNS „jobbkezes”, míg a fehérjék „balkezes” aminosavakból állnak. Az élő rendszereknek szükségük van erre az egységességre a működéshez.
Egy tükörsejtben minden molekula a tükörképére lenne cserélve. Ilyen sejt még nem létezik; létrehozása egyelőre hipotetikus. Adamala számára megdöbbentő volt az a felismerés, amit más szakértők vetettek fel. A tükörsejtek valószínűleg teljesen láthatatlanok lennének az emberi immunrendszer számára.
Egy 38 tudósból álló munkacsoport 2024-ben jelentést tett közzé. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a tükörsejtek 10-30 éven belül valósággá válhatnak. Részletezték a lehetséges pusztító következményeket, ha tükörbaktériumok szabadulnának el. Ezek az organizmusok kikerülhetnék a természetes biológiai kontrollt és veszélyes kórokozókká válhatnának.
Apokaliptikus forgatókönyvek
David Relman, a Stanford Egyetem mikrobiológusa szerint a tükörélet kiszoríthatná a bolygó élővilágát, beleértve az embereket is. A tükörbaktériumok valószínűleg kikerülnék az immunrendszer kritikus részeit. Egy emberi szervezetben extrém magas szintre szaporodhatnának. Ez a folyamat a szeptikus sokkhoz hasonló állapothoz vezethetne.
A potenciális orvosi ellenlépések, mint például a legtöbb antibiotikum, szintén királisak. Ezért valószínűleg hatástalanok lennének a tükörbaktériumokkal szemben. Bár a laboratóriumi biztonsági intézkedések elméletileg megakadályozhatnák a szökést, ezek sebezhetők az emberi hiba miatt.
Relman szerint ez az első valós egzisztenciális kockázat, amellyel karrierje során találkozott. Optimista azonban, mert a tükörélet még nem létezik. „Valódi esélyünk van rá, hogy ez ne történjen meg velünk, hacsak nem mi magunk választjuk” – mondta.
Vita a vörös vonalakról
Más szakértők óvatosságra intenek, nehogy a pánik meggátolja a „tudományos haladást” (értsd: a kutatási pénzek elapadását – a szerk.). Különbséget kell tenni a tükör molekulák és a tükör organizmusok között. Michael Kay (Utah-i Egyetem) például tükör-molekulákon alapuló gyógyszereket fejleszt.
Ezek a molekulák ellenállnak a lebomlásnak a szervezetben, ami hasznos terápiás tulajdonság. Mivel nem képesek önmagukat reprodukálni, nem jelentenek kockázatot. Kay attól tart, hogy a „tükör” szó egyenlővé válik a kockázatos kutatással, ami gátolja az innovációt.
A vita egyik kulcspontja a tükör riboszóma – a sejtek fehérjegyára – létrehozása. Egyesek szerint ez már egy vörös vonal. Kay azonban vizsgálná a létrehozását, mert az hatékonyabbá tehetné a gyógyszergyártást. Egyúttal azonban elismeri, hogy adódhat gond: az ő eredményessége túl könnyűvé tenné a tükörélet létrehozását mások számára.
Önkorlátozás és a jövő
Adamala úgy döntött, nem újítja meg kutatási támogatását, és leállította laborja munkáját a tükörsejtekkel. Tudomása szerint jelenleg egyetlen tudós sem dolgozik aktívan tükörsejt létrehozásán. 2025 februárjában kutatók egy csoportja aláírt egy felhívást. Ebben amellett érveltek, hogy tüköréletet nem szabad létrehozni, amíg a biztonságossága nem bizonyított.
Bár abban széles körű egyetértés van, hogy élő tükörsejtet nem szabad alkotni, a közösség nem tud megegyezni a kutatás pontos határaiban. Relman reméli, hogy a tudósok képesek lesznek önmérsékletet tanúsítani. A cél, hogy ne csak azt nézzék, mit tudnak megtenni, hanem azt is, hogy szabad-e.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: illusztráció/canva
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
