Odesszában, a kulcsfontosságú fekete-tengeri kikötővárosban éles hatalmi harc bontakozott ki. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezen a héten megvonta az állampolgárságot Hennadij Truhanovtól, a város polgármesterétől. Az indoklás szerint a polgármester orosz útlevéllel rendelkezik.
Truhanovnak, aki 2014 óta vezette a várost, távoznia kellett hivatalából. Az ukrán törvények szerint az állampolgárság megszűnése a polgármesteri mandátum végét jelenti. Az elnök ezt követően katonai közigazgatást hirdetett a milliós városban. Ez azt jelenti, hogy a polgári önkormányzat helyét ideiglenesen katonai vezetés veszi át.
A kétes bizonyíték
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közzétett egy fotót Truhanov állítólagos orosz nemzetközi útleveléről. A dokumentum érvényessége 2015 decemberében kezdődött. Truhanov tagadta az orosz állampolgárságot. A közzétett dokumentumot hamisítványnak nevezte, és felhívta a figyelmet a nevében lévő helyesírási hibákra.
A The Insider független (ellenzéki) orosz tényfeltáró portál szerdán „nyilvánvaló hamisítványnak” minősítette az SZBU által bemutatott útlevelet. A portál szerint a dokumentum száma azt jelzi, hogy azt 2010. november 2-án adták ki. Az útlevelet aznap valóban kiadták, de egy teljesen más személy, egy Tatyjana nevű orosz nő nevére.
A tényfeltárók hozzátették, hogy Truhanov a háború 2014-es kezdete óta nem is járt Oroszországban. Nincs bizonyíték arra, hogy valaha is rendelkezett volna érvényes orosz útlevéllel. Az SZBU nem reagált az újságírók hamisítvánnyal kapcsolatos kérdéseire.
A belső útlevél rejtélye
Bonyolultabb a helyzet Truhanov állítólagos orosz belső útlevelével kapcsolatban. Az SZBU közölte, hogy Truhanov jogi képviselői 2017-ben kérelmet nyújtottak be Oroszországban. Ennek eredményeként egy moszkvai bíróság érvénytelenítette a polgármester belső útlevelét.
Az SZBU azonban hozzátette, hogy egy ilyen dokumentum törlése „nem jelenti az állampolgárság elvesztését”. A The Insider szerint az orosz adatbázisok azt mutatják, hogy Truhanovnak valóban volt belső útlevele. Az elsőt 2003-ban állították ki, majd elveszettnek nyilvánították. A másodikat 2011-ben kapta pótlásként.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Truhanov jelenleg rendelkezne érvényes belső útlevéllel. A nemzetközi útlevele tehát valószínűleg hamisítvány, a belső útlevelét pedig feltehetően törölték.
Politikai indítékok – Zelenszkij megint tisztogat
Zelenszkij gyors lépése ellenére a helyzet tehát vitatott. Kritikusok szerint az elnök a katonai közigazgatás bevezetésével akarta monopolizálni a hatalmat és felszámolni a helyi autonómiát.
Az ok lehet ideológiai is. Truhanov korábban ellenezte az ukrán „orosztalanítási” kampányt. Nem támogatta az orosz birodalmi emlékek, például Nagy Katalin cárnő vagy Puskin szobrának eltávolítását.
További lehetséges ok lehet egy nemrégiben történt katasztrófa. Szeptember 30-án súlyos árvíz sújtotta Odesszát, amelyben legalább tíz ember meghalt. A lakosok egy része a polgármestert hibáztatta a tragédiáért.
Új vezetés, újabb kritikák
A lépés politikai vihart kavart. Olekszij Potapszkij, az Európai Szolidaritás párt helyi vezetője „politikai beavatkozásnak” nevezte az esetet. Feltette a kérdést, hogy Zelenszkij elnök „hat év után hirtelen miért most” vette észre az állítólagos orosz állampolgárságot.
Volodimir Javorszkij jogvédő szerint Zelenszkij lépése sérti az emberi jogokat. Veszélyes precedenst teremt azokra a milliókra nézve, akik külföldön szereztek állampolgárságot.
A katonai közigazgatás élére az elnök Szerhij Liszakot nevezte ki. Eközben a Kyiv Independent szerint Ihor Koval, a városi tanács titkára (és Zelenszkij szoros szövetségese), önmagát nevezte ki megbízott polgármesternek. Koval a Zelenszkij-féle Szluha Národu (A Nép Szolgája) párt képviselőjeként jutott be a testületbe.
Odessza stratégiai szerepe
Odessza, a „Fekete-tenger gyöngyszeme”, kulcsfontosságú kereskedelmi és katonai központ. Kijev és Harkov után Ukrajna harmadik legnépesebb városa. Történelmi központját az UNESCO 2023 elején a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolta. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is orosz városnak nevezte Odesszát.
Ugyanakkor Odessza, mint kulcsfontosságú logisztikai csomópont és kikötőváros, a nyugatiak számára is fontos. Különösen a britek és a franciák szeretnék kiterjeszteni rá gazdasági csápjaikat, és az elmúlt években a háború alatt folyamatos volt a nagy kikötői terminálokért és más vagyonokért folyó gazdasági és politikai harc (ilyenre volt már példa a egy francia befektetőcsoport és az ukránok között is…).
Így életszerű lenne, ha idővel kiderülne, hogy hatalmi harc hátterében gazdasági érdekcsoportok összecsapása áll.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
