Hollywood újra felfedezi Lugosi Bélát Juhász Katalin2025. 10. 17., p – 11:09
Leonardo DiCaprio produkciós cége, az Appian Way egy nagyszabású mozifilm előkészítésén dolgozik, amely a Drakulaként világsztárrá vált Lugosi Béla életének korai szakaszát idézi fel.
A Universal Pictures támogatásával készülő alkotás a színész magyarországi indulására, amerikai áttörésére és legendává válására koncentrál.
A Deadline értesülései szerint az Appian Way Alex Cutler és Darryl Marshak producerekkel közösen jegyzi a projektet. A forgatókönyvet Scott Alexander és Larry Karaszewski írják, akik Tim Burton Ed Wood című filmjével váltak ismertté – a Lugosit megformáló Martin Landau 1995-ben Oscar-díjat kapott ezért s szerepért.
A film középpontjában Lugosi felemelkedése áll: a magyarországi pályakezdéstől az Egyesült Államokba való kivándorlásán át az 1920-as évek Broadway-színpadain aratott sikerekig, majd az 1931-es Drakula bemutatójáig, amely világszerte ismertté tette. A történet kitér arra is, hogyan fordult lejtőre Lugosi karrierje, miután elutasította Frankenstein szerepét – amelyet végül Boris Karloff kapott meg, és amely új sztárt emelt a Universal horrorfilmjeinek élvonalába.
Bár Lugosi Béla sosem tudta igazán levetkőzni Drakula gróf figuráját, az ikonikus szereppel örökre beírta nevét a filmtörténetbe. A Universal „klasszikus szörnyeinek” panteonjában máig központi alak, karaktere pedig a popkultúra egyik megkerülhetetlen szimbóluma maradt. Olyannyira, hogy az amerikai gyerekek kedvenc bábfilm-sorozata, a Sesame Street (Szezám utca) egyik karakterét, a Grófot (The Count) is Lugosiról mintázták, aki magyar akcentussal beszél.
Scott Alexander és Larry Karaszewski egyébként nem először dolgoznak szokatlan hangvételű életrajzi filmen: az ő nevükhöz fűződik A Larry Flynt, a provokátor, az Andy Kaufmanról szóló Ember a Holdon és A nevem Dolemite forgatókönyve is – mind olyan alkotások, amelyek a megszokott életrajzi sémák helyett árnyalt, sokszor ironikus portrékat rajzolnak híres személyiségekről.
Kapcsolódó cikkünk
A mozikban hosszú idő után újra kísértenek a vámpírok Robert Eggers Nosferatujának köszönhetően. A legikonikusabb vérszívó trónjáról azonban aligha fogják letaszítani az 1931-es Drakula címszereplőjét, Lugosi Bélát – talán a legismertebb magyart a hollywoodi popkultúra történetében.
Blaskó Béla Ferenc Dezső a mai Románia területén, egy Lugos nevű településen született, melytől későbbi művésznevét is kölcsönözte. A színpaddal azután ismerkedett meg, hogy 12 évesen megszökött otthonról. Magyarországi tartózkodása során több mint 170-szer lépett fel, egyebek között a Nemzeti Színházban is. Filmekben már ekkoriban is feltűnt Olt Arisztid művésznéven, ám a világhír csak jóval később érte utol. Előbb még megküzdött az első világháborúban, majd 1920-ban az Egyesült Államokba vándorolt.
Szörnyeteg Európából
Színpadi munkát a kivándorlás első éveiben csak itt-ott vállalt, idejébe telt ugyanis elsajátítani az angol nyelvet. Amikor azonban a Broadway színdarabot rendezett Bram Stoker ikonikus horrorregényéből, a Drakulából, Lugosi kapta a székely vámpír főszerepét. A széles közönség azonban csak az 1931-es, mára kultuszfilmnek számító moziadaptációban találkozott vele. Szerelem volt első látásra. Lugosi kimért alakítása, megkapó akcentusa egy csapásra ikonikussá tette a figurát, az olyan mondatokkal egyetemben, mint az „én sosem iszom… bort”. A hatást nyilván segítették a vizuális effektusok is, melyekhez hasonlóakkal horrorfilm odáig aligha borzongatta a közönségét. Nem meglepő, hogy a Frankenstein szintén 1931-es megjelenése után Hollywoodban beköszöntött a szörnyfilmek kora. Frankenstein szörnyének eredetileg szintén Lugosit kérték fel, ő azonban alantas szerepnek tartotta, amit véleménye szerint bármelyik statiszta el tudna játszani. A nézők nem értettek egyet, így Lugosinak végül osztoznia kellett a sztárságon a szörnyet alakító Boris Karloff-fal. A korabeli szóbeszéd úgy tartotta, hogy a két rivalizáló színész rühellte egymást – közeli barátok ugyan valóban nem voltak, de udvarias szakmai viszonyban álltak egymással.
A hullócsillag
Pár évig Lugosi Hollywood egyik legnagyobb neve volt, és mint az a legnagyobb csillagokhoz illik, botrányoknak sem volt híján. Ilyen volt például egyik házassága, mely mindössze három napig tartott, de interjúi során is előszeretettel mesélt arról, hogy a világháború alatt tömegsírokban bujkált, és egy ideig hóhér is volt. Egyidőben állítólag több rajongói levelet kapott, mint Clark Gable, a hollywoodi aranykor szépfiúja. Bár a mai napig Drakula gróf a legismertebb szerepe, Lugosi több ikonikus horrorfilmben is feltűnt. A későbbi Frankenstein-epizódokban például ő alakította Igort, a görnyedt hátú laboratóriumi segédet, de a A Morgue utcai kettős gyilkosság 1932-es filmfeldolgozásában is szerepelt. Ahogy azonban az érdeklődés alábbhagyott a horror iránt, úgy tűnt el Lugosi Béla neve is a köztudatból. A színész rövidesen elszegényedett, és rászokott a kábítószerekre. Ekkortájt indult szokatlan barátsága is Edward D. Wood Jr.-ral, akit a valaha élt legrosszabb filmrendezők közt tartanak számon. Közös filmjeikre akár a Lugosi-karrier méltatlan lezárásaként is tekinthetnénk, ám silány minőségük ellenére Wood Jr. művei elhivatott rajongótáborra leltek. A koprodukció során a kábítószerfüggő színész úgy döntött, leszokik, és önként vonult be az elvonóra. Állítólag egy ponton maga Frank Sinatra is meglátogatta őt, és mai árfolyamban nagyjából 10 ezer dollárral segítette a gyógyulását. A legendás színész utolsó szerepe Wood Jr. legismertebb alkotása, a 9-es terv a világűrből című sci-fi-horror volt – minden idők egyik legrosszabbnak tartott filmje.
Lugosi Béla halálát szívroham okozta 1956-ban, Los Angeles-i otthonában. Saját kérésére egy Drakula-köpenyben temették el – talán a legikonikusabb kosztümben, amelyet magyar ember valaha magára öltött.
Tim Burton 1994-es életrajzi filmje, az Ed Wood az azonos nevű, tehetségtelen horrorrendezőről, valamint Lugosi Bélával kötött, rendhagyó barátságáról szól. A címszereplőt az ekkor még szárnyait bontogató Johnny Depp, Lugosit pedig Martin Landau alakította – utóbbi az addigra lecsúszott ikon érzéki megformálásáért Oscar-díjat is nyert.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2025. január 13-i számában jelent meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
