„Így nem!” – Több mint 120 ezren tiltakoztak Drucker oktatási reformja ellen Koleszár Linda2025. 10. 16., cs – 18:27 Pozsony |
A magán- és egyházi iskolák támogatói, valamint több civil szervezet csütörtökön délután négy órára tüntetést hirdetett a parlament elé. A demonstrációt Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter oktatási törvényjavaslata ellen szervezték. A résztvevők ennek visszavonását követelték, és két petíciót is bemutattak, amelyeket több mint 120 ezer ember írt alá.
A demonstrálók az oktatási minisztérium által benyújtott javaslatok visszavonását követelték, és az „Így nem” (Takto nie!) polgári kezdeményezés képviselői petíciót is benyújtottak a parlament irodájába tiltakozásuk jeléül – tájékoztatott a TASR.
Az „Így nem” kezdeményezés petícióját több mint 32 ezer ember írta alá – közölte Eva Ohraďanová, a Magániskolák és Oktatási Intézmények Szövetségének elnöke. A Postoj híroldal tájékoztatása szerint Ohraďanová közölte, hogy a minisztérium figyelmen kívül hagyta a szakmai kifogásokat, és hamis képet fest a magániskolákról.
„E torz szemlélet alapján akarják a gyerekektől elvenni a normatíva ötödét. Állítólag az igazságosság nevében – de ez nem igazságos, ez abszurd, miniszter úr!”
– fogalmazott, majd hozzátette, hogy a „Nem adjuk a gyerekeinket és iskoláinkat” című petícióhoz 89 ezer aláírás érkezett, így összesen több mint 120 ezer polgár fejezte ki egyet nem értését a tervezett jogszabályokkal szemben.
Daniel Masarovič, a Katolikus Iskolák Szövetségének korábbi elnöke hozzátette: az egyházi és magániskolák a gyenge állami támogatás ellenére is bizonyították, hogy képesek reagálni a modern oktatás kihívásaira.
A tiltakozók között volt Jana Michalíčková, a Szent Mihály Akadémia alapítója is, aki szerint a miniszternek meg kellene hallgatnia azokat, akik a „rendszer alján” dolgoznak. „Mi, akik a gyakorlatban dolgozunk, ezerszer meg tudnánk mondani, honnan lehetne pénzt megtakarítani az oktatásban, és hogyan lehetne minőséget teremteni – de ehhez meg kell hallgatni minket” – mondta.
Az ellenzék sem ért egyet Druckerrel
A tiltakozást ellenzéki pártok – köztük a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Szlovákia Mozgalom, a Za ľudí és a Keresztény Unió – is támogatták.
A KDH a csütörtöki sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy az oktatási minisztérium által előkészített törvényjavaslatok diszkriminálhatják az egyházi és magániskolákat. A párt képviselői szerint az állam ellenőrzést akar gyakorolni ezen intézmények felett is.
A sajtótájékoztatón bírálták továbbá az oktatási miniszter azon javaslatát, amely szerint 20 százalékkal csökkenne a normatív támogatás azoknak az egyházi és magániskoláknak, amelyek nem regisztrálnak „a nevelés és oktatás nyilvános szolgáltatójaként”.
A KDH arra buzdított, hogy aki tud, vegyen részt délután a parlament előtti tüntetésen.
A törvényjavaslatokat Veronika Remišová, a Za ľudí párt elnöke is bírálta. „Drucker miniszter emlékművet akar maga után hagyni »iskolareform« néven. Csakhogy minden reform célja az kellene legyen, hogy javulást hozzon. A törvény, amelyet a miniszter a parlament elé terjesztett, inkább a nevelés szabadságának sírköve lesz” – mondta csütörtökön Remišová.
Szerinte a javaslatok elfogadása több egyházi és magániskola megszűnéséhez vezethet, valamint korlátozza a szülők iskolaválasztási szabadságát. Remišová és Michal Šipoš parlamenti képviselő (Szlovákia Mozgalom – Za ľudí) szintén a tüntetésen való részvételre buzdítottak.
Druckerék védekezése
Az oktatási minisztérium szerint a javasolt változások nem korlátozzák a szülőket, sem az iskolafenntartókat vagy a pedagógusokat. A tárca szerint a javaslatok fő célja, hogy minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosítsanak a minőségi oktatáshoz. Hangsúlyozták továbbá, hogy az új iskolakörzetek rendszerének célja a szegregáció és az elit iskolák kialakulásának megakadályozása.
A minisztérium szerint
az állam feladata, hogy minden gyermek számára elérhető és minőségi óvodai, illetve alapfokú oktatási hálózatot tartson fenn, és ebben minden, közpénzből finanszírozott iskola – legyen az állami, magán vagy egyházi – egyenlő szerepet vállaljon.
Háttér
2025. szeptember 23-án a parlament második olvasatba juttatta Tomáš Drucker iskolareformmal kapcsolatos javaslatait. A reformcsomag összesen 7 törvény módosításának javaslatát tartalmazza.
A javaslatok között szerepel például a kötelező óvodalátogatás hároméves kortól vagy a kötelező matematikaérettségi, illetve az is, hogy az egyes magán- és egyházi iskolák pedig kevesebb pénzt kaphatnak, ha nem teljesítik az új feltételeket.
Kapcsolódó cikkünk
Rábólintott végül a kormány az oktatási reformokra, amelyek értelmében többek között hároméves kortól kötelező lesz az óvodalátogatás, egyes magán- és egyházi iskolák pedig kevesebb pénzt kaphatnak, ha nem teljesítik az új feltételeket.
Szerdán már tárgyalóasztalhoz ült a kormány, és terítéken volt a most elfogadott reform, de akkor még nem sikerült dűlőre jutniuk mindennel. Így tehát ma három törvényjavaslat hevert a miniszterek előtt.
A vita főtárgya az volt, hogy a minisztérium hároméves kortól kötelezővé tenné az óvodalátogatást, valamint változtatna a magán- és egyházi iskolák finanszírozásán.
Jelentős, hosszú ideje tartó civódást főleg utóbbi váltott ki. Többen foglaltak már állást az érintettek közül, és nem mondhatjuk, hogy egységes lenne a szakma a kérdésben. Sőt, mint már szerdán is kiderült, a kormány is megosztott, legalábbis úgy tudni, emiatt kellett péntekre halasztani a programpontot.
Tomáš Drucker (Hlas), az oktatási tárca vezetője nem nevezte meg, ki volt az ellenlábasa a miniszterek közül, de azt elárulta, hogy Robert Fico (Smer) kormányfő támogatta elképzelését.
Érsek a kormányhivatalban
Az egyházi iskolák félelme a normatív támogatások megváltozásától pedig már abból is látható, hogy még Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek is megjelent a kormányhivatalban ma délelőtt – a Denník N munkatársának sikerült őt lencsvégre kapni.
Drucker továbbra is kitart amellett, hogy csak igazságosabbá akarják tenni a rendszert.
A javaslat bírálói viszont attól tartanak, hogy vagy jelentős anyagi forrásokat, vagy az identitásukat vesztik el. Ha ugyanis továbbra is szeretnék megkapni a teljes „fejpénzt”, akkor a magánintézményeknek is az állami intézményekhez hasonlatossá kell válni működési elveikben.
Tekintve viszont, hogy állami támogatásról beszélünk, joggal mondhatja a minisztérium: ha kell a pénzünk, akkor a mi szabályaink szerint játszunk. Úgy tűnik tehát, hogy ezt a többi tárca vezetője is logikusnak látta, és nem húzták tovább az időt.
A változtatás értelmében azok a magán- és egyházi iskolák, ahol tandíjat szednek, valamint amelyek nem csatlakoznak be egy adott iskolai körzetbe sem (vagyis nem kötelezik magukat arra, hogy az alapiskolai oktatást biztosítsák bárkinek, aki a közelben lakik), csak az állami támogatás 80 százalékát kapják meg.
Azok a nem állami intézmények viszont, amelyek vállalják, hogy nem válogatnak feltétlenül a diákok közül, és ingyenes tanítást garantálnak, megkapják a diáklétszám után járó forrásokat teljes egészében.
A kötelező óvodáztatás is zöld utat kapott
Sokakat érintő változást is leokéztak a miniszterek.
2027 szeptemberétől négyéves kortól kötelező lesz az óvodalátogatás. Egy évvel később pedig már hároméves kortól.
Ugyanakkor a szülőnek lehetősége lenne az otthoni nevelés formáját választani, amennyiben rendelkezik a szükséges végzettséggel.
Kapcsolódó cikkünk
2027 szeptemberétől minden 4 éves gyermek számára kötelező lesz az óvodai nevelés, 2028 szeptemberétől pedig már minden 3 éves gyermek számára is, jelentette be Tomáš Drucker oktatási miniszter. A változás hangoztatott célja, hogy minden szlovákiai gyermek számára egyenlő esélyeket biztosítson a minőségi oktatáshoz és a sikeres élethez.
Drucker az idei négy nagy prioritás közé sorolta januárban, hogy a gyermekek kötelező óvodai beíratását levigyék hároméves korra. Úgy tűnik viszont, hogy a tárcának be kellett látnia, nem ugorhatnak fejest az átalakításba:
két év múlva a négyévesek beíratása válik kötelezővé az óvodába, majd egy évvel később a hároméveseké.
Ahhoz, hogy tényleg megvalósítható legyen a terv, az oktatási intézmények kapacitásának bővítése elengedhetetlen. Mint azt a tárcavezető elmondta, a helyreállítási alapból finanszírozzák ezt.
A minisztérium közleménye szerint az óvodai beruházások értéke közel 180 millió eurót tesz ki. Eddig több mint 8100 új óvodai férőhely létrehozását támogatták.
Több pedagógus kell, de hogyan?
Adja magát a kérdés, hogy hogyan garantálják az általános létszám növeléssel járó nagyobb pedagógusigényt. Mert logikus, hogy több gyerekhez és több óvodához több óvodapedagógusra is szükség van.
Drucker állítása szerint nagyjából 1000 új pedagógus kell majd.
Ennek ellenére a tárcavezető nem aggódik. Három pontban foglalta össze, hogy szeretnék biztosítani az óvodapedagógusok számát:
BéremelésÖsztöndíjak a hiányszakmák képzéséreSzakközépiskolai oktatás
Ahogy arról korábban is beszámoltunk – az oktatási szakszervezet nyomásának köszönhetően is – 2025. szeptember 1-jétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak fizetése 7%-kal emelkedik, majd januárban további 7%-os emelés jön.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási minisztérium és a szakszervezet hivatalosan is megállapodott a fizetésemelésről. Az iskolai alkalmazottak bérét szeptembertől megemelik, januártól pedig újabb emelés várható. Az írásos egyezség nem váratlan, szóban már korábban megegyeztek a felek, most viszont az oktatási szakszervezet elnöke a sztrájkkészültség végét is bejelentette.
A Pavel Ondek vezette oktatási szakszervezet és a Tomáš Drucker vezette oktatási tárca közös memorandumot írt alá szerdán, amelyben rögzítették:
2025. szeptember 1-jétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak fizetése 7%-kal emelkedik.2026. január 1-jétől további 7%-os emelés jön.2027 szeptemberétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak a teljesítményük alapján kaphatnak plusz juttatást.2028-tól léphet életbe a béremelést szabályozó automatikus rendszer, amelynek részletein még dolgoznak.
A memorandumban foglaltak értelmében a minisztérium előkészíti a szükséges jogszabályi reformokat, hogy a béremelés finanszírozásának rendszere fenntartható legyen. Az erre irányuló javaslatot 2026 végéig kell kidolgozniuk.
Valójában ez tenné lehetővé a bérnövekedést szabályozó mechanizmus bevezetését, amelyhez ragaszkodik a szakszervezet. Ondek hangsúlyozta: a cél, hogy átláthatóvá tegyék, mire számíthatnak a tanárok karrierjük során.
Bár a határidőt a rendszer kidolgozására rögzítették, a részletek még korántsem világosak. A szakszervezet saját javaslatot dolgozott ki, de a minisztérium még mérlegeli a lehetőségeket.
Azt azonban most már leszögezte Drucker, hogy van hajlandóság a tárca részéről is valamilyen automatikus béremelkedést lehetővé tevő mechanizmus elindítására a jövőben.
„A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a béremelés csak a költségvetési források hatékonyabb felhasználása mellett valósítható meg. Ezért a memorandum a finanszírozás racionalizálására és a bérezési struktúra átalakítására vonatkozó kötelezettségvállalásokra is támaszkodik” – írta sajtóközleményében a minisztérium. Ezzel összefügg, hogy a felek a regionális oktatás kiadásainak felülvizsgálatáról is megállapodtak.
A 7 ugyan nem 10, de sztrájk nem lesz
Az oktatási szakszervezet korábban 10 százalékos béremelést követelt. Ezt ugyan nem sikerült elérni, de már a szóbeli megállapodáskor sem volt elégedetlen Ondek.
Nem jó, de nem is tragikus
– nyilatkozta akkor lapunknak a szakszervezet elnöke, mikor a kompromisszum körvonalazódott. Akkor azonban a sztrájkkészültséget még fenntartották.
Most viszont komoly előrelépést értek el abban, hogy ne csak egyszeri emeléssel próbálják kezelni a tanári fizetések problémáját, így nem volt okuk panaszra az egyezség kapcsán. Ondek tehát azt is bejelentette:
A sztrájkkészültségnek ezzel vége.
Ha a minisztérium nem terjeszti be a törvényhozási eljárásba a megállapodásban foglaltakat április 30-ig, akkor a szakszervezet eláll a memorandumtól, és újra sztrájkkészültséget hirdethet. Ez azonban meglepő, sőt, még Ondek szerint is irreális forgatókönyv lenne.
A tárca tehát most abban bízik, hogy a béremelés kellő mértékben motiválja majd az embereket, és így többen pályáznak majd óvodai pozíciókra is. Hogy mindezt kontextusba helyezzük:
szeptembertől egy kezdő tanár fizetése nagyjából 80 euróval lesz több.
Ez ugyan nem túl nagy összeg, de érdemes figyelembe venni, hogy először két, majd három év múlva bővül nagymértékben az óvodások létszáma, addigra pedig további juttatásokat ígér a minisztérium. Elméletileg 2028-tól már életbe lép a béremelést szabályozó automatikus rendszer is.
Egyértelmű tehát, hogy az anyagiakat motivációs eszközként használják a kérdésben – ebbe a koncepcióba pedig az ösztöndíj-lehetőségek bővítése is beleillik.
A harmadik felvetés pedig azt jelenti, hogy a pedagógiai szakközépiskolák végzősei is bevethetőek lennének óvodapedagógusként.
Ez azonban magyar vonatkozásban nem sokat ígér, legalábbis a pedagógusok létszámát illetően.
Losoncon és Szencen működik egy-egy pedagógiai szakközép ugyan, de a végzőseik száma aránylag alacsony, vagyis nem feltétlenül fedi le a minisztérium tervének köszönhető szükségletet.
Hozzá kell tenni, egyetemi szinten Nyitrán és Komáromban lehetőség van magyar nyelven óvodapedagógusi végzettséget szerezni. Valójában tehát nem csupán az említett két középiskolának kell kinevelnie a szükséges munkaerőt.
De miért teszik kötelezővé az óvodalátogatást a kicsiknek?
A szociális és családi háttér jelentős mértékben befolyásolja, hogy a tanulók sikeresek lesznek-e az életben. A minisztérium éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy ha kötelezővé teszik a korai fejlesztést az óvodákban, akkor ez az aránytalanság könnyebben orvosolható.
„A minőségi oktatás korai életkortól a leghatékonyabb eszköz, amellyel biztosíthatjuk, hogy minden gyermek esélyt kapjon egy jó kezdésre. Ezért korábban kell közbelépnünk – még az alapiskola megkezdése előtt” – magyarázta az oktatási miniszter, hangsúlyozva azt is, hogy a háromévesekkel való szisztematikus munka fejleszti a nyelvi, a kognitív és emocionális készségeket.
Lényegében a legtöbb család számára ez nem jelent majd radikális változást, hiszen már most is a háromévesek több mint a háromnegyede jár óvodába. Éppen azoknak a gyerekeknek hiányzik gyakran a korai nevelés, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A munka-, szociális és családügyi minisztériummal együttműködésben készül az a változás is, hogy a bölcsődék az oktatási tárca hatáskörébe essenek, így egységes rendszer jöhessen létre a gyermekek ellátására és nevelésére már a legkisebb kortól kezdve. A hosszú távú cél, hogy 2033-ra kétéves korától minden gyerek óvodába járjon, akárcsak több uniós országban.
Az otthoni óvodai nevelés engedélyeztetéséhez a törvényes képviselőnek ugyanolyan iskolai végzettséggel kell rendelkeznie, mint az iskolások individuális képzése esetében. Emellett a negyedik életév betöltése után értékelik majd a gyermek tudásszintjét – ezt az adott település által kijelölt óvoda végezné. Ha nem teljesíti a korának megfelelő elvárásokat, akkor természetesen be kell íratni egy tanintézménybe.
Az iskola előtti utolsó évben pedig – ahogy eddig is – kötelezően óvodába kell járatni a gyereket.
Jöhet a szóbeli értékelés is
Több más módosítást is eszközölt az oktatási tárca, amelyeket most már a kormány is jóváhagyott. Az egyik ezek közül a szóbeli értékelés alkalmazása.
Ennek értelmében a tanároknak lehetőségük lenne szövegesen is értékelni a hatodik–kilencedik évfolyam tanulóit. Ezt a formát a magatartás értékelésénél is alkalmazhatnák. Bizonyos tantárgyakat, valamint a középiskolai tanulókat azonban továbbra is osztályzatokkal, illetve az osztályozás és a szöveges értékelés kombinációjával minősítenék.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több iskola vált szóbeli osztályzatokra, vagy választja a jegyek és a szöveges értékelés kombinációját. Az oktatási minisztérium szerint viszont sok intézmény és tanár még nincs felkészülve egy ilyen változásra, és ha egységesen bevezetnék, az nem kívánt következményekhez vezetne. A diákok „hagyományos” osztályozása már egy ideje vita tárgyát képezi, az elmúlt időszakban speciális pedagógusok szólaltak fel ellene.
A Szlovákiai Speciális és Inkluzív Pedagógusok Szövetsége (SÚŠIP) még a félévi bizonyítványosztás kapcsán szögezte le közleményben:
itt az ideje, hogy radikálisan megváltozzon az osztályozás.
Szakembereik ugyanis úgy vélik, hogy az osztályzatok vagy az értékelés, ahogyan azt a szlovákiai oktatási rendszerben ismerjük, nem mond semmit arról, hogy a tanuló mennyire igyekezett, milyen körülmények között végezte el feladatait, vagy milyen akadályokat kellett leküzdenie. Vagyis szerintük a jegyek nem tükrözik objektívan az adott diák teljesítményét és képességeit.
Mit javasoltak?
Bár gyökeresen változást sürgetett a szervezet, a modell, amivel előálltak, nem tér el lényegesen az alkalmazott módszertől:
Az 1-től 5-ig terjedő értékelési skála helyett három kategóriába sorolnák a diákok teljesítményétStandard, standard feletti vagy standardhoz közeli minősítéssel jelölnék a tanulók tudásátEz szóbeli értékeléssel egészülne ki
Kiemelték, mindez kellő információval látná el a tanárokat, hogy milyen tudásszinttel lép tovább a következő osztályba a diák.
A minisztérium szerint ez felesleges
Az oktatási tárca nem lát tényleges előrelépést a javaslatban. Hiszen ez továbbra is egy numerikus osztályozási skála:
több tanuló továbbra is megkapnák a „legrosszabb osztályzatot” – csak ez egy hármas lenne a jelenlegi ötös helyett.
Ráadásul mégcsak nem is tekinthető finomabbnak a javasolt fogalmazásmód, miközben egyértelműen ez az európai trend.
„Nem tartjuk helyénvalónak egy új osztályozási skála bevezetését egy olyan időszakban, amikor a tanárok figyelmét arra szeretnénk összpontosítani, hogy képesek legyenek kezelni a formatív értékelést, és képesek legyenek akár az összegző értékelést is kifejezni szóbeli visszajelzésben” – reagált a tárca.
Akkor minden maradjon a régiben?
A minisztérium szerint egyáltalán nem ez a cél, de a pedagógustársadalmon és a szülők hozzáállásán is sok múlik.
„A diákok értékelésének egyre inkább a visszacsatoláson alapuló értékelésen kell alapulnia, és időnként teljesen felválthatja a nem értékelő visszajelzés. Az oktatási minisztérium már 2021-ben lehetővé tette ezt a megközelítést” – közölte a tárca, hozzátéve, hogy ezzel nem állnak meg:
Az oktatási minisztérium hosszú távú stratégiája a változások fokozatos bevezetésén alapul.
Vagyis, ahogy azt már megszokhattuk a Tomáš Drucker vezette minisztériumtól:
A fontos paradigmaváltásokat először jogilag lehetővé teszi, de nem írja elő azok általános bevezetését rögtön, csak miután elterjedtek, és begyűjtötték a tapasztalatokat.
Megfogalmazásuk szerint „időt biztosítanak a tanároknak, iskolaigazgatóknak és szülőknek, hogy megértsék, elfogadják az új megközelítéseket, legyen bátorságuk azokat megvalósítani, és végül tökéletesítsék alkalmazásukat.”
Oké, de hogyan segítik a szóbeli értékelés alkalmazását?
Például úgy, hogy elindítottak egy módszertani portált „Tanítunk” (Učíme) névvel. Ennek elsődleges célja, hogy az oktatási programmal kapcsolatos fontos információkat egy helyen találják az illetékesek. Találunk itt szakirodalmat, metodikai útmutatókat, a gyakorlatban már működő koncepciókat és így tovább. Ami viszont ebben az esetben fontos, hogy az alapiskolások értékelésére vonatkozó irányelveket is közzétettek itt. A két elérhető dokumentum megadja az elméleti alapot, de gyakorlati példákat is felhoz arra, hogyan képzeli el a szaktárca az értékelés folyamatát.
A kiinduló pontja az egésznek, hogy az értékelés nemcsak a tanulmányi eredmények objektív mérése, hanem a tanulók fejlődésének támogatása is. Hangsúlyozza, hogy az értékelésnek:
motiválóreflexív és szociális funkciója is van.
Vagyis a célja a tanulási kedv növelése és a tanulók önértékelési képességeinek fejlesztése, valamint nem versenyhelyzetet kéne teremtenie, hanem az együttműködést erősítenie.
Négy típusú értékelést jelöl meg a segédanyag:
Osztályozás (klasszikus értékelés): Az 1-től 5-ig terjedő osztályozási skála alkalmazása.Szóbeli értékelés: A tanuló teljesítményének részletes, leíró jellegű értékelése.Kombinált értékelés: Az osztályozás és a szóbeli értékelés együttes alkalmazása.Nem értékelő megközelítés: Alternatív formák (egy példa a sok közül: portfólió készülhet a diák fejlődéséről).
A szóbeli értékelés különösen az alsó tagozatos oktatásban ajánlott, mivel pontosabb és személyre szabottabb visszacsatolást ad. Ilyenkor nemcsak a tanár fogalmaz meg értékelést, hanem az adott tanuló magáról, illetve kortársai is.
A szorgalmazott paradigmaváltás tehát abban áll, hogy az értékelés már nem csupán a diákok ismereteinek ellenőrzésére szolgál, hanem a tanulás támogatásának eszközeként jelenik meg. Az, hogy ez milyen konkrét formát ölt, egészen szabadon határozható meg, és jelenleg úgy tűnik másodlagos kérdés, hiszen valamilyen általános és egységes gyakorlat bevezetése még nincs a láthatáron. És ha sor is kerül erre, nem valószínű, hogy az aktuális tárca valami olyan direktívát adna miszerint: „csakis így lehet osztályozni”!
Alternatív módszerekre akad példa
A pozsonyi Duna utcai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban pontosabb képet próbálnak festeni a diákok teljesítményéről, mint azt az alapvető modell lehetővé teszi. Ennek érdekében pontokban, vagy fogalmazhatnánk úgyis, hogy százalékban fejezik ki a tanév folyamán a tanulók tudásszintjét.
„Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy ha egy felmérőn 100 pont az elérhető maximum, az adott diák pedig ebből elér 90-et, mi ezt rögzítjük. Majd a tanév végén, valamint félévkor összegezzük az így lejegyzett adatokat, és akkor váltjuk csak át egy konkrét jegyre az ötből” – magyarázta lapunknak Kulcsár Mónika igazgatóhelyettes.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
