Öt jó és öt rossz hírt fogalmazott meg Gubík László, a Magyar Szövetség pártelnöke a MÁÉRT mai ülésével kapcsolatban a facebookon. Ami jó hír, az természetesen mind az ő érdeme. Ami rossz hír, az meg mindenki másé: választóké, fiataloké, magyarságé, előző pártvezetésé, sajtóé. De voltak érdekes kijelentések. Például Gubík elismerte, hogy a Magyarországról finanszírozott szlovákiai magyar nyelvű sajtó „alulteljesít”, mert nem tudja teríteni megfelelően a párt üzeneteit. Magyarul: ha lenne is a pártnak érdemleges üzenete (ami nincs), az akkor sem jutna el a választókhoz, mert az udvari sajtó rosszul végzi a dolgát. Ebben egyetértünk Gubík Lászlóval (ilyen is van, megértük, megpróbálunk ezzel teherrel együttélni). Mindez csak a jéghegy csúcsa, Gubík bejegyzésében több olyan mondat szerepel, ami megérdemli a mélyebb elemzést.
Gubík szerint ezek a jó hírek:
1. közösségi béke és stratégiai nyugalom a Magyar Szövetségen belül, ill. a párt szövetséges intézményi hálójában.
Gubík a közösségi béke alatt azt érti, hogy nem feszegeti a párton belüli politikai szárnyak egymást kizáró ideológiai és politikai beállítottságát. Vagyis, ez a béke addig marad fenn, amíg nem kell állást foglalni egy kényes kérdésben, ami legkésőbb a választási kampányban megtörténik.
2. perspektivikus szakemberek, elemzői és közvélemény-kutató csapat felállítása.
Csak halkan jegyezzük meg, hogy a nagy korszakváltás és 13-pontos Gubík-féle „stratégia” hónapokkal korábban született meg, mint hogy a közvélemény-kutató és szakember csapat összeállt volna. Akkor mégis, milyen szakmai és közvélemény alapú stratégiaalkotás volt ez? Hát, igen, pont olyan…
3. kilépés az elszigeteltségből, folyamatos tárgyalás ügyek mentén a kormánypártokkal és az ellenzéki pártokkal egyaránt.
Aláírjuk! A Magyar Szövetség kilépett az elszigeteltségből, és minden irányba próbál tárgyalni. Leginkább a progresszív, nemzet- és közösségellenes progresszívek irányába tett lépéseket.
Két gond van ezzel. Az egyik, hogy ez az elszigeteltség nem a párt tudása és pozíciója miatt szűnt meg, hanem a szlovák belpolitika szélsőséges megosztottsága okán. Na már most, Gubík elvileg azt a megosztottságot akarja megszüntetni, amely miatt a párttal egyáltalán számolnak a szlovákok. A másik probléma, hogy ez az állapot törvényszerűen ideiglenes lesz, mert üres, meddő semlegességgel egyetlen szlovák pártnak sem lesz hasznára a Magyar Szövetség.
Gubík félreértelmezi a szlovákok érdeklődését. Nekik csak a kormányalakításhoz, és nem a kormányzáshoz van szükségük a magyar pártra. Nem a magyarok értékei, hanem a Magyar Szövetség mandátumai kellenek nekik. És ez óriási különbség. Méghozzá azért, mert szinte borítékolható, hogy egy progresszív kormányban a liberálisok azonnal megpróbálnák fellazítani a „magyar frakció” összetartását. Ismerve a párt összetételét és előéletét, több, mint valószínű, hogy sikerrel is járnának.
4. 13 pontba összefoglalt közösségi jövőkép, melyet szakpolitikusok képviselnek és bontanak részletekre.
Csodálatos, hogy miután egy éve hallgatjuk Gubíktól a 13 pont és a korszakváltás nagyszerűségét, most kiderül, hogy elvileg azokat már részletesen ki is fejtették a párt szakpolitikusai. De hol és mikor? Mert nem nagyon találkozhattunk stratégiai szintű vállalásokkal…
A Beneš-dekrétumokról tudjuk, hogy Gubík az elnöki hivatalra (értsd: Forró Krisztiánra) hárította a felelősséget. A gazdáknak szánt öntözőrendszer fontosságát értjük, általános értékét kevésbé, mivel a magyar párt nem védi a gazdákat a megsemmisüléssel fenyegető brüsszeli és kijevi tervektől. A nemzeti kisebbségekről szóló jogállás részleteiről szokás szerint semmi konkrétumot nem lehet tudni. Mivel a párt nem elkötelezett a nemzeti és keresztény identitás mellett, ezért adódik a kérdés, hogy egyáltalán lesz-e tartalom a kezdeményezés mögött, vagy csak a MA7 kamerái kedvéért egymás mögé tesznek néhány jelentéktelen mondatot…
5. még mindig a saját kezünkben a sorsunk, csak ehhez mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát a pártelnöktől a polgármesteren és helyi szervezeti elnökön át egészen a fb szimpatizánsig.
Nem világos, hogy ebben mi a jó hír. Ez egy tényközlés, ami a kihívásoknak való megfelelés szükségességét hangsúlyozza, semmilyen eredményt nem tartalmaz.
Nézzük a rossz híreket
Ez igazi csemege, mivel Gubík érezhetően saját kudarcait, a párt népszerűségének változatlanságát, az áttörés elmaradását próbálja magyarázni. De úgy, hogy közben saját udvari médiáját is bemártja:
1. a béke önmagában nem garancia a sikerre, és a másfél évtizedes testvérháború túlélte önmagát, ennek következtében nem általánosan ismert tény, hogy egyetlen magyar párt maradt a porondon.
Ez egy logikai bukfenc, harmatgyenge kifogás. Nem attól kellene politikai sikert várni, hogy egyetlen monopolpárt van a piacon, mert attól a minőség csak rosszabb lesz, nem jobb. A minőségre kellene összpontosítani. Nem a testvérháború utórengései, hanem a Magyar Szövetség politikájának hanyatlása az oka, hogy senkit nem érdekel, hogy már csak egyetlen párt van – amely tény ráadásul gyorsan meg is változhat (a múltbéli tapasztalatok is ezt mutatják).
2. túl sok szunnyadó helyi sejt, gyér önkéntes háló és modernizálásra szoruló pártstruktúra.
Ezt kívülről is látni, de, kérjuk szépen, lassan egy éve hallgatjuk, hogy Gubík László ezt megoldja, de egy éve ugyanazokat az panaszokat halljuk ezzel kapcsolatban. De oké, el lehet fogadni, hogy a pártstruktúra dolgai objektív okokból lassan haladnak.
3. a szlovák társadalom (és a világ) polarizáltsága alól nem bír/akar kibújni a felvidéki magyarság, holott az elvi politizálás és a lokálpatriotizmus az egyetlen helyes út.
Ennek a mondatnak a politikai tartalma nevetséges. Mit jelent az, hogy a szlovákok polarizáltsága alól nem akar a felvidéki magyarság kibújni? Eleve, Szlovákiában élve ki lehet-e bújni a szlovákiai politika keretei alól? És mit jelent az elvi politizálás? Következetesen nem mondani és nem vállalni semmit, ami nagyobb horderejű vagy megosztó lehet?
Gubík ezzel a kijelentéssel arra próbált utalni felesleges szóvirágokban, hogy azért áll rosszul a párt szénája, mert a magyar választók a politikát az akutálpolitikai témákon keresztül értelmezik, nem azon az üres semmitmondáson keresztül, amit a Magyar Szövetség sulykol. Gubík tehát elvárja a magyar választótól, hogy az a saját jól felfogott érdekét mellőzve részesítse előnyben azokat a „prioritásokat”, amelyeket a párt még fel mer és fel akar vállalni – de nem többet. Csakhogy a politika sosem működött így. Aki nem követte az emberek elvárásait, előbb utóbb elbukott (hogy átmentette-e magát később máshová, az egy másik kérdés).
4. alulteljesítés a klasszikus média és a közösségi média terén, az üzeneteink terítése nem elég széles és hatékony.
Ezt a mondatot sokáig emésztgettük. Ez ugyanis egy teljesen váratlan beismerő vallomás Gubíktól, hogy az évi 1,4 millió euróból fenntartott MA7, a szintén százezrekkel dotált Felvidék.ma és a kitudja honnan és mennyi pénzből (de magyarországiból) finanszírozott Piros7-es nem képes ellátni azt a feladatot, amit a párt elvár tőlük. Történetesen azt, hogy terítsék a párt nemlétező üzeneteit. Persze, ha nincs érdemi politikai üzenet, azt nehéz megírni cikkben, de Gubík ezzel a tényállással nem nagyon törődik.
A lényeg, hogy bár van közvélemény-kutató csoportja meg médiacsapata a pártnak, méghozzá állítólag már hónapok óta, és van három, a párt igényeit kielégítő magyar nyelvű médium, a párt üzeneteinek terítése ennek ellenére elégtelen és nem hatékony. Gubíknak már csak fel kéne tennie a kérdést, hogy mi miatt?
Az üres beszédet előnyben részesítő Magyar Szövetség a ludas? Vagy az alanyi jogon járó pénzekbe belekényelmesedett, jóltartott pártsajtó, ahol akkor is jut fizetésre, ha zéró hozzáadott értéket produkálnak? A válasz elég egyértelmű.
5. fenyegető demográfiai katasztrófa azzal, hogy a gyermekvállalás 20%-kal csökkent az elmúlt években.
Ezen a mondaton is meglepődtünk. A Magyar Szövetség ugyanis program szintjén nem foglalkozik sem a demográfiai hanyatlással, sem a gyermekvállalás ösztönzésével, sem az agyelszívással. Így az, hogy Gubík hirtelen a legfontosabb öt probléma közé tette a demográfiai kihívásokat, váratlan fordulat volt. Hacsak…
Hacsak nem az volt a célja, hogy a folytatásban ezzel indokolja a magyar párt átalakítását egy olyan entitássá, amely nem csak hogy ideológiai értelemben, de nemzetiségi programjában is vegyes lesz. Ahol nem a kiábrándult magyar választó megszólítása, bizalmának elnyerése lesz a cél, hanem a munka könnyebbik felét megfogva a magyar ajkú romákra és a progresszív szavazókra alapozná a parlamentbe jutását a pártvezetés.
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: Magyar Szövetség hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
