Látogatóközpont épülhet a római emlékek mellett – Izsa már az építési engedélyen dolgozik Vataščin Péter2025. 10. 14., k – 16:47 Izsa |
A hivatalos nevén Látogató- és Tudományos Központ jövő nyárra készül majd el. A helyszín egyszerre fogja szolgálni a turizmust és a tudományos munkát.
Noha egy ideje már az UNESCO Világörökség része az izsai Leányvár, a római kori műemlék körül még mindig sok a teendő. Az építmények maradványainak nagy része még ma is a föld alatt van, valamint fejletlen a helyi turisztikai infrastruktúra is. A régészeti munka ugyan minden évben folyik, ám az egyedülálló helyszínt látványosabban kéne bemutatni a nagyközönségnek.
Izsa önkormányzata és partnerei már régóta szerettek volna létrehozni valamilyen helyi fogadóközpontot. Úgy tűnik, ez 2026-ra meg is valósulhat a #4museums projekt keretében, amelynek hivatalos neve „A kulturális örökség innovatív megőrzése és bemutatása“, s 2026. június 30-ig tart. Az INTERREG VI – A Magyarország – Szlovákia Együttműködési Program keretében 724 800 eurót kap Izsa a fogadóközpont létrehozására, míg a projekt összértéke 3 849 322 euró.
Változott a terv – így már zöld utat kapott az épület
Az eddigi tervek eddig mind dugába dőltek, a műemlékvédelmi szakemberek korábban ugyanis egyszerűen elvetették a látogatóközpont ötletét. Úgy látták, a megépítendő ingatlan csökkentené a világöröségi helyszín „fényét“.
Domin István izsai polgármester lapunknak elmondta, a korábbi tervekhez képest most más formával és terjedelemmel tervezték meg az épületet. Egyúttal nagyobb hangsúlyt fektettek a régészeti-szakmai tartalmakra. Az építkezés 2026 első felében valósulna meg, jelenleg az építési engedély beszerzése zajlik.
Ehhez az is szükséges, hogy az akadémiai Régészeti Intézet Izsa község számára átadja azt az áramforrást, amely a helyszínen található. A központ majdani szakmai felügyeletét a komáromi Duna Menti Múzeum látná el, amelytől erre már szóbeli ígéretet kaptak. Két alkalmazottuk látná el az idegen- és tárlatvezetést.
Történeti utazás lesz – a germánokról sem feledkeznek meg
A projektről szóló sajtóközlemény szerint az építményt úgy tervezték, hogy a földszint „szabadtéri” bemutatóhelyként szolgáljon. A Látogatóközpont tetőterét zárt kiállítótérként alakítják ki. Az objektum interaktív elemek és a Leányvár lelőhelyéről származó leletek másolataiból készült kiállítás, valamint többnyelvű audiovizuális és digitális eszközök révén kínál élményt a látogatóknak. Ezek betekintést nyújtanak a római katonai egységek életébe és történetébe a vár területén, illetve azon kívül.
Felidézik majd a Dunától északra fekvő barbár világ 2. és 4. század közti világát – különös tekintettel a Kelemantia nevű germán településre, amely a mai Hetény területén helyezkedett el. A Kelemantia névvel illetik sokszor az izsai erődöt is, azonban ez így valószínűleg pontatlan elnevezés.
A projekt egy tematikus, határokon átnyúló workshopot és egy záró sajtótájékoztatót foglal magában a Látogató és Tudományos Központ ünnepélyes átadásával.
Kassán és Rimaszombaton is lesznek fejlemények
A #4museums projektben két másik szlovákiai, illetve egy magyarországi intézmény vesz részt. A kassai Miklós-börtön dinamikus új kiállítást kap. Aztán a magyarországi Vásárosnaményban található Máthé-kúriát teljesen felújítják, beleértve az iskolatörténeti kiállítást is. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum pedig teljes körűen megújul és egy állandó kiállítással bővül. A projekt egyik fénypontja a „Muzeológia a 21. században” című konferencia lesz, amely alkalmat biztosít az aktuális kihívásokról és fejlesztésekről való diskurzusra.
Kapcsolódó cikkünk Izsa/Komárom/Dél-Komárom/Almásfüzitő/Szomód |
A környék római kori emlékeinek turisztikai vonzerejét már régóta fejlesztik az érintett önkormányzatok és intézmények. Új látogatóközpont van már egy ideje kilátásban a magyarországi oldalon, közben pedig folyamatosan érkeznek a hírek újabb régészeti eredményekről is.
Három és fél évszázadon át, az 1. századtól a 4-ig volt jelen a római hatalom a mai Dunántúlon. Az egyik legjelentősebb térség a határt, a „limest” képező Duna mente volt, ahol Brigetio városa és annak katonai tábora számított az egyik legfontosabb láncszemnek. Noha a római kori emlékek nem jönnek velünk szembe minden sarkon, de rövid tájékozódás után szellemileg és fizikailag is aktív pihenést jelenthet az ókori múlt töredékeinek felkeresése.
Látnivalók
A teljesség igénye nélkül igen tartalmas, akár egy nap alatt is teljesíthető időutazást lehet tenni a két Komárom szűkebb környékén. Erről bővebben olvashatunk a hellyel-közzel még kapható „A rómaiak nyomában a Duna mentén“ című 2013-as útikönyvben, de az egyes helyekről egyenként is részletes információkat találhatunk az interneten.
A körutat nyugodtan elkezdhetjük az izsai katonai tábornál, amelyet valószínűleg tévesen Kelemantiának neveztek el, de a név úgy tűnik, végleg az erősségen ragadt. A kővár nagy része a föld alatt pihen – vagyis még óriási, kihasználatlan turisztikai potenciált jelent –, viszont még töredékességében is élményt jelent a megtekintése. Ugyancsak Izsán lehet megtekinteni a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum kiállításait. Komáromban a Duna Menti Múzeum állandó történeti tárlatán lehet találkozni a római kori leletekkel, valamint az egyedi hangulatú kőtárban, a VI. bástyában elhelyezkedő Lapidáriumban. Utóbbihoz hasonló élményben lehet részünk a túlparti Dél-Komáromban is, ahol az Igmándi erődben található a Lapidarium Brigetionensia nevű kőtár, a városban pedig ezenkívül több más helyen is láthatunk római kori kőemlékeket. A jövőben Szőny, illetve Molaj városrésznél, az egykori katonváros és -tábor környékén tervezik a Brigetio régészeti park és látogatóközpont megépítését, amellyel egészen biztosan új szintre emelik majd a korszak bemutatását. A várostól mintegy 9 kilométerre a Duna mellett fekvő Almásfüzitőn található az Azaum Római Tábor mesterséges építménye, ahol szezonális fesztiválok és gyerekfoglalkozások várják az érdeklődőket. Az út innen aztán a közeli Dunaalmás és Szomód felé vezet tovább…
A kőfejtők
A két Komáromhoz közel van egy, a Dunaalmási-kőfejtők Természetvédelmi Területen található helyszín, amely kicsit kiesik a komáromi vonzáskörzetből, holott nélkülözhetetlen részét képezte az egykori római világnak. Az itt látható római út köveit néhány helyen még könnyen fel lehet ismerni, nem mellesleg ez a leghosszabb magyarországi épen maradt korabeli útszakasz, amelyen egy korabeli vízáteresztőt is meg lehet tekinteni. Ezen az útvonalon szállították a Dunaalmás feletti hegyből nyert mészköveket a Brigetio környéki építkezésekhez. Az egykori bányák nyomai a hegytető környékén most is felfedezhetőek. Emellett, ha vesszük a fáradtságot, s felmegyünk a Kőpite-hegyre (292 m), parádés kilátásban lesz részünk mindkét Komáromra, vagyis nem másra, mint az egykori Brigetio világára.
Bővülő élményközpont
Az elmúlt években nem a két Komárom, hanem két másik szomszédos falu – valamint testvértelepülés – Izsa és Almásfüzitő tett talán a legtöbbet a római kor emlékeiben rejlő turisztikai potenciál kiaknázásáért. Jelenleg az eredetileg 2012-ben épített Azaum Római Tábornál folyik nagyobb mértékű fejlesztés, ahol egy ókori villa mását építik meg. A falakon kívül többek között kisebb római kori lakóházakat is felhúznak majd 2021-re. Az egykori timföldgyár által meghatározott település láthatóan nagy energiákat fordít a római hagyományápolás népszerűsítésére. Jóllehet, a településen található eredeti emlék gyakorlatilag hozzáférhetetlen, mivel a izsaihoz némileg hasonló katonatáborra még az államszocializmus idején rátelepítették a timföldgyár egyik vörösiszap-tározóját.
Felbukkanó épületsorok
Ha valaki a napokban halad el az 1-es főúton a Dél-Komárom részét képező Szőny, illetve Molaj keleti végénél, úgy a vasúti sínek mellett láthatja, hogy szennyvízcsatorna lefektetése zajlik. Mivel pontosan itt helyezkedett el az ókorban az egykori légiótábor és a katonaváros, a markológépek szinte azonnal épületmaradványokra bukkantak, amelyek több száz méteren keresztül folytatódnak. A régészek a helyszínen jelenleg leletmentést végeznek.
Megvan az izsai kikötő?
Úgy tűnik, közel vagyunk ahhoz, hogy a szlovákiai oldalon is új régészeti fejleményről kapjunk hírt. A „komáromi” rómaiakhoz kapcsolódó legfrissebb történés július harmadik hetén történt. A Nagyszombati Egyetem Klasszikus Régészeti Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti, valamint Hidrológiai Intézete együtt a szlovák rendőrség hajójával, illetve rendőrségi és amatőr búvárokkal megpróbáltak az izsai katonai táborhoz kapcsolódó dunai kikötő és esetleges hajómaradványok nyomára lelni – közölte a TASR. Az már régóta evidencia, hogy Kelemantia és Brigetio között folyami összeköttetés élt több száz évig, s a Duna bal partján található hídfőerőd utánpótlása szinte kizárólag ettől a kapcsolattól függött. A kikötőt azonban eddig még sosem sikerült lokalizálni. Most szonárok segítségével zajlott a keresés. Miroslava Daňová, a Nagyszombati Egyetem régésze elmondta, az előzetes eredmények szerint néhány „érdekes helyet” választottak ki maguknak, amelyet aztán tüzetesen átnéztek a búvárok. Sikerült azonosítani egy fakonstrukciót, amelyből elemzés céljából mintát vettek. Hogy ez a kikötő egy darabja-e, még nem tudni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
