Veszélybe kerülhet a gömöri ivóvízellátás? A helyi polgármesterek aggódnak Kacsinecz Krisztián2025. 10. 14., k – 13:51
Az önkormányzati vezetők, akik összesen mintegy 304 ezer lakost képviselnek, azt akarják, hogy a kormány még az erőmű építésének megkezdése előtt garantálja a régió biztonságos ivóvízellátását.
A Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérik, hogy még az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást. Egyben felhívják a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
A már meglévő vezetékeket is korszerűsíteni kell
Az aláírók emlékeztetik a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Az önkormányzati vezetők a már meglévő vízvezeték-hálózatok és az egyéb vízügyi infrastruktúra korszerűsítését is sürgetik, hangsúlyozva, hogy az ivóvízhez való tartós és biztonságos hozzáférés olyan alapjog, melyet az európai szabványok is garantálnak.
Ezzel összefüggésben rámutatnak az éghajlatváltozás alakulására, a tartós száraz időszakok elhúzódására, illetve a felszín alatti vízkészletek csökkenésére.
Attól is tartanak, hogy az erőmű megépítése veszélyeztetni fogja a rendelkezésre álló vízellátó forrásokat, amelyek szennyeződhetnek vagy akár el is apadhatnak.
A nyílt levelet, melyet október 10-én küldtek el elektronikus formában a kormányhivatalnak, négy regionális ernyőszervezet – a nógrádi, a gömör-kishonti, a nagykürtösi, valamint a Zólyomi, Gyetvai, Korponai járásokat összefogó regionális szövetség is – támogatja. A levelet a szervezetek nevében Agócs Attila, Fülek, Habovčík Marián, a rimaszombati járásbeli Sajólenke, Stanislav Horník, a gyetvai járásbeli Herencsvölgy (Hriňová) és Dalibor Surkoš, Nagykürtös polgármestere írták alá.
A miniszter egyelőre nem reagált
Michal Kiča, a Demokraták párt tagja a levéllel kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy a következő ülésén fogadjon el egy határozatot, amelyben kötelezi magát az önkormányzatok követeléseinek teljesítésére.
„Kiderült, hogy Taraba (Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter – a szerk. megj.) terve nemhogy nem élvezi azt a regionális támogatást, amellyel nemrég még dicsekedett, hanem ennek éppen az ellenkezője igaz. A 304 ezer lakost képviselő önkormányzati vezetők egyértelműen kifejezték aggodalmaikat.
Felszólítjuk a kormányt, különösen Taraba minisztert, hogy kötelezzel el magát a Besztercebánya megyei önkormányzatok követelései mellett egy kormányhatározat formájában is, és biztosítsa az egész régió ivóvízellátását még az erőművel kapcsolatos bármilyen további lépés előtt. Ellenkező esetben az erőműprojekt regionális támogatottságáról szóló kijelentései csupán üres marketingnek bizonyulnak”
– hangsúlyozta Kiča.
A környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy terveznek-e nyilvánosan reagálni a nyílt levélre, illetve előterjesztenek-e olyan határozatot, amely garantálná az abban foglalt követelések teljesítését. Amint válaszolnak, bővítjük a cikket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelemi miniszter ma bejelentette, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a Polyána-hegyalja (Podpoľanie) régió településeinek polgármesterei is támogatnak.
A környezetvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megegyezett a környék polgármestereivel – igaz, két község vezetője még mindig nem támogatja az építkezést.
A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítését Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere támogatja, akikkel a környezetvédelmi minisztérium aláírt egy megállapodást.
Vízvezeték- és csatornahálózatot kapnak cserébe – már aki
Taraba arról tájékoztatott, hogy a memorandum aláírását „nagyon részletes egyeztetés” előzte meg.
Hozzátette: a megállapodó községek lakosai évente részesülnek majd a vízerőmű működéséből származó bevételekből, összesen 2,5 millió eurót oszthatnak szét.
A miniszter emellett azt is megígérte, hogy a régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik. Bízik benne, hogy a kormány gyorsan zöld utat ad a projekt megvalósításának.
Taraba a közelmúltban ellentmondásosan beszélt az erőműről: kezdetben határozottan támogatta az építkezést, április végén azonban azt mondta, amennyiben az önkormányzatok nem fogják támogatni az Ipoly felső szakaszára tervezett szivattyús-tározós vízerőmű projektjét, nem fogja beterjeszteni az építkezés megkezdésére irányuló javaslatot a kormány elé.
A beruházást ugyanakkor továbbra sem támogatja minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította azt.
Az ellenzők úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a helyiek mindennapi életére. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósítása ellen.
Taraba ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön azt mondta: neki nincs szüksége Herencsvölgyre, és azzal, hogy az említett önkormányzatok nem írták alá a memorandumot, csak annyit értek el, hogy kimaradnak a vízvezeték- és csatornaépítési beruházásból.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly feszültség alakult ki a málnapataki (Málinec) vízerőmű felhúzása kapcsán, a helyiek szerint a projekt nemcsak otthonaikat, hanem a térség érintetlen természetét is veszélyezteti.
A környezetvédelmi minisztérium által javasolt, 2,4 milliárd eurós beruházás célja egy új vízerőmű építése a falu térségében. A projektet stratégiai beruházásként kívánják megvalósítani, ami lehetővé tenné az állam számára, hogy elővásárlási jogot szerezzen a szükséges területeken, és előkészítő munkálatokat végezzen a tulajdonosok beleegyezése nélkül. A helyiek szerint ez súlyosan sérti a tulajdonjogokat és a demokratikus elveket.
A beruházás ellenzői úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a mindennapi életükre. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A helyiek attól tartanak, hogy a beruházás hosszú távon kizárja a fenntartható fejlődés lehetőségét a régióban.
A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósításával szemben, és a helyi önkormányzatok is kifejezték ellenérzéseiket: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította a beruházást.
A helyiek szerint a döntéshozók nem vették figyelembe a közösségek véleményét, és a projekt előkészítése során nem biztosították a megfelelő tájékoztatást és konzultációt.
A környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) hangsúlyozta, a beruházás jelentős gazdasági előnyöket hozhat a régiónak, és hozzájárulhat Szlovákia energetikai függetlenségéhez. A környéken élők azonban úgy gondolják, a gazdasági érvek nem elegendőek, ezért folytatják a tiltakozást.
Stohlová: a polgármesterek úgy írták alá, hogy nem is tudják, miről szól
A környezetvédelmi miniszter mai bejelentésére reagálva Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője rámutatott, hogy az erőműépítési projekt dokumentációját nem hozták nyilvánosságra, és nem tették elérhetővé az érintett települések lakosai számára sem.
A memorandum minden évben egy pénzcsomag szétosztását ígéri a térség községeinek. Ennek majdnem a felét azonban olyan települések kapnák, amelyeket az építkezés egyáltalán nem érint, mivel több tíz kilométerre fekszenek, mint például Nagyócsa (Očová). Ráadásul van már tapasztalatunk Szlovákiában hasonló ígéretekkel, amelyeket az állam végül nem tartott be
– fűzte hozzá.
Szerinte a megállapodó községek polgármestereit olyan ígéretekkel „vették meg”, mint a kerékpárutak, csatornahálózatok kiépítése vagy hogy nem épül majd atomhulladék-tároló az adott területen.
„A miniszter februárban jogellenesen járt el a stratégiai beruházási szándék előterjesztésénél, ezért most visszavonja azt. Nem mutatott be semmilyen tanulmányt, és ma sem tudta megmondani, hogy melyik változatot kívánják megvalósítani.
Így a polgármesterek úgy írták alá a saját településeik sorsáról szóló memorandumot, hogy valójában nem is tudták, miről szól. Az sem világos, hogyan kívánja a miniszter megvédeni a több mint 60 ezer érintett lakos ivóvízforrását
– zárta Stohlová.
A beruházást támogató memorandumot az ellenzéki SaS is bírálta. Véleményük szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy az ivóvíz nem kerül veszélybe, ahogyan arra sem, hogy a beruházás valóban a közérdeket szolgálja. Mária Kolíková képviselő szerint az egész projekt legális korrupcióra emlékeztet.
Nem minden település támogatja Taraba tervét
Taraba júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak. A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A miniszter egyebek mellett megígérte, hogy a szűkebb régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak.
Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.
Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.
Tízmilliárdos adósság
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.
A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák – ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is.
Hanuliaková rámutatott:
a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.
A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti.
Taraba államosítana
A javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.
Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.
Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy
mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.
Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.
Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.
A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunk
Szlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.
Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet,
a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás „kritikus helyzetben” lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet.
„A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban” – tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik.
A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.
Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.
Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzik
Ahogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve.
A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz
– mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem.
A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
Több tízmilliós támogatásról lehet szó
A kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni.
A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.
Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk.
Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté.
„És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában” – tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig.
Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »


