Az iskolai mobiltilalom tapasztalatairól, a digitális kompetenciák fejlesztéséről, a digitális szakadék életkor-függetlenségéről és a mesterséges intelligencia okozta elbutulásról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs matematikatanár, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium tanára, a Yettel Pro Suli szakmai vezetője.
A második tanév kezdődött meg most szeptemberben úgy, hogy az iskolákban szabályozott keretek közé került a mobiltelefonok használata. A felmérések szerint megszokták az új rendet az intézményekben, elfogadták diákok, pedagógusok, szülők egyaránt. Koren Balázs matematikatanár viszont az InfoRádió Aréna című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy egy okostelefon nemcsak eszköz, hanem személyes használati tárgy. Ez viszont eltereli a figyelmet az iskolában. „Egy olyan versenyhelyzet alakult ki a tanteremben, amikor a másodfokú egyenlet megoldóképletének kellett a legújabb Tiktok-üzenettel versenyezni, ahol a megoldóképlet alulmaradt” – összegezett a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium tanára.
Viszont arra is emlékeztetett, hogy a 21. században a digitális készségek is fontosak, és a diákokat már nemcsak arra kell felkészíteni, hogy az életükben csak papírral és tollal fognak találkozni, hanem digitális eszközökkel is, ezért fontos, hogy ebben a környezetben otthonosan mozogjanak. És kiemelte, hogy ez nem arról szól, hogy a közösségi médiát tudják pörgetni, hanem hogy értelmes célra hogyan tudják használni az eszközt.
Koren Balázs nagyon hasznosnak nevezte az iskolai laptopprogramot, mert esélyegyenlőséget teremt a gyerekek között, és jó alapot ad az oktatásnak, azt viszont hiányolja, hogy nem alakult ki hozzá megfelelő intézményi szoftveres környezet.
Az iskolai mobilhasználat igencsak befolyásolta a társas kapcsolatokat, de gyakorló tanárként úgy látja, hogy ezen a téren jelentős változás történt: a saját iskolájában korábban üresen álltak a pingpong- és biliárdasztalok a szünetekben, most pedig sorban állnak értük. Mint fogalmazott, „a diákok kijöttek a tantermekből”. Korábban az egész napot a padban töltötték, mert a szünetekben csak elővették a telefonjaikat, és azt nyomkodták tovább a teremben. Ennek ellenére úgy látja, ezzel a tiltással nem oldották meg a valódi problémát.
„Az egész tiltással kapcsolatban nagyon fontos megjegyeznünk, hogy jelenleg egy problémát elodázunk: a társadalom nem tud kezelni egy eszközt, és egy eszköz uralkodik rajta.
Ez a felnőtteknél is jelen van. Amikor megtiltjuk az iskolában ezeknek a használatát, de utána a diák már a telefonnal a kezében indul haza, akkor ugyanúgy ez a probléma megmarad, csak más színtérre terelődött át” – hangsúlyozta Koren Balázs, és jelezte, az okoseszközök mindennapi használatát is kezelni kellene, útmutatást adni, hogy hogyan tudják jól használni a gyerekek.
Ebben szerinte a szülőnek van kiemelt feladata, mert a gyerekek már jóval az iskola előtt találkoznak az okoseszközökkel, csakhogy a szakember úgy látja, hogy már a felnőttek is függők, „egész egyszerűen leigázta az emberiséget az okostelefon megjelenése”. És nem is az eszköz a felelős ezért, hanem a közösségi média, amelyek a folyamatosan kínált tartalommal odatapasztják a felhasználót a képernyőhöz. Nem véletlen Koren Balázs szerint, hogy egyre több országban vetődik fel, hogy a fiataloknak megtiltják a közösségimédia-alkalmazások használatát. A következő veszély pedig szerinte az lesz, hogy ezeket eluralják a mesterséges intelligencia által előállított képi tartalmak.
A Yettel Pro Suli program szakmai vezetője aggályosnak tartja annak a szűrését, hogy bizonyos korhatár alatt valóban korlátozni lehessen a gyereke hozzáférését a közösségi médiához, mert ebben a szolgáltatók nem érdekeltek, ugyanakkor épp a mesterséges intelligencia segíthet a valós életkor felismerésében.
Dániában megtiltanák a 15 év alattiak számára a közösségimédia-felületek használatát, a parlamenti vitában a miniszterelnök, Mette Frederiksen azzal érvelt, hogy egy szörnyet engedtünk szabadjára, a mobiltelefon és a közösségi háló elrabolja a gyermekeink gyerekkorát. Koren Balázs ezzel egyetért, de hozzátette, a közösségi média eredetileg nem volt rossz, remek eszköze volt a kapcsolattartásnak, csak átalakult időrabló, nagyon fura algoritmusok által vezérelt platformmá.
„Egy olyan világban vagyunk, hogy mindannyian közösen tanulunk. Nincs az, hogy valaki ezt már tudja, hiszen az elmúlt 50 évben megtanulta, vagy a szüleitől örökölte, mert együtt növünk bele ebbe az egész korszakba”
– vélekedett a pedagógus, és hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a generációk együtt tudjanak működni: az idősebb generációnál megvan az élettapasztalat és tudás, de nem feltétlenül van meg a technikai tudás, a fiataloknál megvan általában a technikai tudás, vagy legalábbis a kísérletező kedv, de az élettapasztalat hiányzik. Csak az a gond szerinte, hogy az idősebbek és a fiatalok ezt az egészet nem próbálják meg együtt kezelni. Ennek egyik lépéseként javasolta a szülői fiók létrehozását, ahol be lehet állítani időbeli korlátozásokat, akár a teljes eszközre, akár csak egy-egy alkalmazásra, de fontosnak tartja, hogy a beállítás előtt üljünk le a gyermekünkkel, és beszéljük meg vele, mert különben „macska-egér harc lesz”.
„Mindannyiunknak tanulnunk kell, és mindannyiunknak nagyon fontos az, hogy megtanuljuk azokat a fontossági sorrendeket, amiket nem fogunk az internetről, meg a közösségi médiából megtanulni. Az idősebbeknek meg kell tanítani a fiatalokat, és a beszélgetés, a kommunikáció emberek között elképesztően fontos, és a mostani világban a mesterséges intelligencia megjelenésével meg még inkább” – mondta Koren Balázs. Arról is beszélt, hogy a digitális szakadék létezik, de ez nem életkorhoz kötött, sokkal inkább az érdeklődés, a nyitottság az elválasztó, mint az, hogy hány évesek vagyunk.
A Covid-idején bevezetett digitális oktatás helyett már visszaállt a tantermi, de Koren Balázs szerint sok hasznos megoldás megmaradt. Példaként említette, hogy ma egy betegen otthon lévő gyerek is tudja követni a tanórákat. De a digitális megoldások más feladatokban is segítenek.
„Van egy tanulási célom, én meg szeretnék tanítani valamit a diákoknak. Van, amikor ennek a legjobb platformja, ha leülök velük, és elmesélek egy történetet, és ezen keresztül adom át. Ez egy teljesen hagyományos módszer, a tábortűz mellett őseink is ezt csinálták. De van, amikor azt mondom, hogy szeretném, hogy begyakoroljanak valamit, akkor ehhez egy digitális platform elképesztően jó tud lenni, kinyitják a laptopot, kiküldöm nekik a feladatot, és mindenki tud akár a saját sorrendjében, a saját ütemében haladni, és úgy dolgozni, ahogyan szeretne” – mondta a matematikatanár, és felvetette, hogy ugyanehhez már igénybe tudják venni a mesterséges intelligencia segítségét.
Arra a felvetésre, hogy nincs szükség tárgyi tudásra, hiszen minden ott van a neten, a mesterséges intelligencia megválaszolja, Koren Balázs azt mondta, amikor az Mi hallucinál, és ez gyakran előfordul, mert mindenképpen választ akar adni a feltett kérdésre, akkor szükség van a tárgyi tudásra.
„Ha nekem nincsen tárgyi tudásom, valamilyen alapom, akkor a mesterséges intelligencia pillanatok alatt bevisz a bokorba.
Ez egy óriási veszély, ahogyan ezek a nagy nyelvi modellek egyre nagyobb teret nyernek, az emberek elkezdenek ellustulni gondolkodni, és teljesen irányíthatóvá válik az emberiség néhány for profit cég által, ha nem tanulunk, és nincsenek biztos tárgyi alapjaink” – jelentette ki Koren Balázs.
Mesterséges intelligencia már jelen van a magyar oktatási rendszerben, Yettel Pro Suli programjának a középpontjában is a mesterséges intelligencia áll. A szakember úgy látja, a diákok már mindenképpen használják, például megcsináltatják vele a házi feladatot, a probléma ott van, hogy ez beszivárog a tanterembe, mert a tanárok is szembesülnek vele. Koren Balázs úgy véli, meg kell tanítani a diákokat jól használni ezt is, hogy ne bután tegyék.
„Meg kell tanulni, hogy hogyan tudunk jól promptolni, hogyan tudjuk jól kérni azt a mesterséges intelligenciától, hogy valóban nekünk segítsen. Óriási vízválasztó az egész mesterséges intelligencia használatban, hogy ki hogyan kezeli ezt az egész rendszert. Itt nyílik az olló a társadalomban mindenhol, merthogy a társadalom egy része a mesterséges intelligenciát arra használja, hogy túlessen feladatokon” – mondta Koren Balázs. Felidézte az MIT friss kutatását, amelyből az derült ki, hogy ha valamiben nem használjuk az agyunkat, akkor az a rész elkezd leépülni.
„Aki csak túl akar esni rajta, az elbutul.
Igaz, hogy lesz egy megoldása, de ő maga sem fogja érteni, nem fog rá emlékezni, mi történt. Aki a másik úton halad, tanul és fejlődni akar, és egyre jobb akar lenni, meg akarja érteni a dolgokat, az pedig egyre jobb lesz ezen a területen. És nagyon fontos, hogy a diákjainkat melyik irányba visszük” – jelentette ki.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
