Tizenkét ellenzéki szavazat is elég volt ahhoz, hogy a kormánykoalíció alkotmánymódosító javaslata átmenjen a parlamenten, mély szakadékot okozva az addig egységesnek tűnő ellenzéki oldalon. A voksolás után a Slovensko (egykori OĽaNO) két képviselője és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakciójának nagy része került a bírálatok kereszttüzébe. Politológusok szerint a történtek rányomhatják a bélyegét a kormányellenes tüntetéseken való jövőbeli együttműködésre is.
Matovič mozgalmának belső viszálya
A szavazás előtt Igor Matovič, a Slovensko elnöke még arról beszélt, hogy képviselői nem fogják támogatni a kormány javaslatát, amely többek között az alkotmányban rögzítette volna a két nem létezését. Ennek ellenére a mozgalom két képviselője, Rastislav Krátky és Marek Krajčí mégis a javaslat mellett szavazott, amit Matovič árulásnak nevezett. Krajčí állítólag csupán 18 perccel a szavazás előtt tájékoztatta őt a döntésükről.
A következmények nem maradtak el, bár csak részlegesek voltak. Krátkyt kizárták a frakcióból és a mozgalomból, Krajčínak azonban Matovič megbocsátott. Az események hatására egy másik képviselő, Richard Vašečka is bejelentette távozását a frakcióból, tiltakozva a két képviselővel szembeni eljárás miatt. A politológusok szerint az eset rövid távon megingathatja a mozgalom támogatottságát, de a törzsszavazók valószínűleg hisznek majd Matovič magyarázatának.
A KDH útkeresése és az ellenzéki reakciók
A KDH-n belül is feszültséget okozott a szavazás, mivel a frakcióból František Mikloško és František Majerský nem támogatta a javaslatot, összhangban korábbi nyilatkozataikkal. Annak ellenére nem támogatták, hogy az alkotmánymódosítás tartalma szerepel a KDH programjában.
A párt vezetése azonban a helyzet lecsillapítása mellett döntött, és Milan Majerský pártelnök bejelentette, hogy a két „lázadó” a párt tagja marad. Mikloško szerint az alkotmánymódosítás elfogadásával az ellenzék egysége megtört, és nehéz időszak elé néznek.
Az ellenzéki pártok vezetői élesen reagáltak. Branislav Gröhling, az SaS elnöke hibának nevezte a KDH és a Slovensko lépését, de a KDH felé továbbra is a párbeszéd lehetőségét hangsúlyozta. Matovič mozgalmát viszont a Smer „trójai falovának” nevezte. Michal Šimečka, a Progresívne Slovensko (PS) elnöke ennél is tovább ment, kijelentve, hogy a történtek után a Hnutie Slovensko-val való bármilyen együttműködés elképzelhetetlen a számára.
A jövőbeli kormányzás kilátásai
Bár a PS vezeti az ellenzéki pártok népszerűségi listáját, egy jövőbeli kormánykoalícióhoz szükségük lenne az SaS-re és a KDH-ra is. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legnagyobb akadályt Igor Matovič személye jelenti. Ez a politika nyelvén azt jelenti, hogy a megmondóemberek szerint egy Matovič nélküli Slovensko elképzelhető kormánytagkánt. Bár a szlovák tévéstúdiókban elemzőként szereplő „szakértők” Matovič kiszámíthatatlanságát és kormányai instabilitását róják fel neki, valójában más miatt vállalhatatlan a progresszív ellenzék számára.
Matovič egy jobbközép, korrupcióellenes agendával rendelkező politikus, szimpatizál ugyan a nyugati mainstreammel, de nem függ tőle úgy, mint a PS vagy az SaS illetve az Európai Néppárthoz láncolt KDH. Populista pártról van szó. Ha tehát felmerülne a jövőben a kérdés, hogy fegyverekre vagy szociális juttatásokra menjen-e a pénz a költségvetésből, Matovičék szinte biztos, hogy nem áldozzák be magukat a nyugati elvárások oltárán.
Az sem igaz, amit az elmúlt hetekben hangoztatnak a „szakértők”, miszerint azok a kormánykoalíciók, amelyekben Matovič is ott volt, nem húzták ki a teljes választási időszakot. Ez technikailag igaz, de csak azért, mert Matovič az SaS-szel közösen szerepel a kormányokban, és az SaS volt az, amely már három kormányt is bedöntött.
A progresszívok nagy dilemmája
A PS fenyegetésként tekint Matovičra és mozgalmára. A Slovensko jobboldali populista pártként pontosan oda pozicionálta magát, ahol még van meggyőzhető választó. Szemben a PS-szel, amely nyugatos baloldali-ultraliberális párt. Bizonyos választóként a PS a HLAS-szal és a Smerrel is versenyezni kénytelen. A Slovenskonak azonban – mivel a jobboldal csak globalista kínálat található – van még hova erősödnie. És a PS attól tart, hogy megismétlődik a 2020-as „nagy meglepetés”, a Slovensko megint kétszámjegyű eredményt ér el, és akkor a PS nagyon kényelmetlen kompromisszumokra kényszerülne.
Ezért a progresszívek számára lehetséges partnerként továbbra is van a Demokrati párt, amely atlantista, radikálisan háborúpárti entitásként kompatibilisebb a PS-szel, mint például a KDH vagy egy Matovič nélküli Slovensko.
Šimečka legnagyobb „rémálma” egy olyan jövőbeli kormánykoalíció, amely instabilitása miatt idő előtt szétesik. Ha ugyanis a progresszív-atlantista ellenzék megint bebizonyítja, hogy képtelen végigkormányozni a rendes választási ciklust, abból Robert Fico és a Smer fog profitálni. És egy esetleges előrehozott választás után nem abszolút, hanem egyenes alkotmányos többséggel fog kormányozni.
Egység a tiltakozásokon, de a közös út bizonytalan
Az ellenzéki pártokat továbbra is összeköti a Fico-kormány leváltásának közös célja. Ez az egység leginkább a kormányellenes tüntetéseken mutatkozik meg, ahol a pártvezetők rendszeresen együtt állnak a színpadra. A politológusok azonban arra számítanak, hogy a bizalomvesztés miatt a jövőben akár különálló tiltakozásokat is szervezhet a KDH és a Slovensko. A KDh folyamatosan sérelmezi, hogy a többi (liberális) ellenzéki partner nem hívja meg a Slovenskot az eseményekre.
A KDH szempontjából a Slovensko elszigeteltségének megszüntetése létérdek. A Slovensko nélkül nagy valószínűséggel a PS a HLAS-szal lép majd koalícióra. A PS-HLAS-SaS-KDH koalíció legnagyobb veszélye pedig az, hogy a progresszívok borítékolhatóan megpróbálják megbontani a KDH frakció egységét, hogy megbénítsák a konzervatív agendát. Lényegében erről szólt Martina Bajo Holečková ténykedése a KDH-ban (ma már az SaS képviselője), és erről szólt Mikloško és František Majerský „lázadása” is.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: A KDH hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
