Az orosz légtérsértések kezelése feszültséget okozott a NATO-szövetségesek között. Történetesen azon folyik vita, hogyan reagáljanak Moszkva provokatív lépéseire. A nézeteltérés Mark Rutte főtitkár és Kristen Michal észt miniszterelnök között csúcsosodott ki a NATO alapokmányának 4. cikkelyével kapcsolatban – írta meg a FoxNews.
Vita a 4. cikkely alkalmazásáról
A feszültséget Oroszország közelmúltbeli akciói váltották ki. Rakétákkal felszerelt orosz MiG-29-esek repültek be észt területre, miután korábban 19 drón sértette meg a lengyel légteret. Válaszul Észtország a NATO 4. cikkelyének alkalmazását kérte, amely konzultációt tesz lehetővé fenyegetettség esetén.
Mark Rutte főtitkár azonban bírálta a lépést, névtelen források szerint emelkedett hangvételben osztotta ki az észt kormányfőt.
Úgy vélte, a cikkely túl gyakori használata gyengítené annak erejét és hatását. Giedrimas Jeglinskas, a NATO korábbi főtitkár-helyettese egyetértett ezzel. Szerinte a heti szintű alkalmazás csak a szövetség gyengeségét mutatná Oroszország felé.
Az elrettentés nehézségei
A vita egy mélyebb kérdést vet fel: hogyan lehet elrettenteni Oroszországot egy háború kirobbanása nélkül? A NATO keményen figyelmeztette Moszkvát, hogy minden további légtérsértésre „minden eszközzel” válaszolni fognak. Az észt védelmi miniszter kijelentette, készek lelőni a behatoló orosz gépeket, „ha arra szükség van”.
Az Amerikai Egyesült Államok egy magas rangú tisztviselője ugyanakkor óva intett egy eszkalációs spiráltól. Ezzel szemben Donald Trump volt elnök egyértelműen fogalmazott. Kijelentette, hogy a NATO-tagállamoknak le kellene lőniük a légterükbe behatoló orosz repülőket. A szövetségesek továbbra is megosztottak abban, hogy alkalmazzanak-e katonai erőt.
Körkép-vélemény:
A negyedik cikkely az kollektív védelmet (ha egy szövetségest támadás ért, a többi a segítségére siet) előszobája, egyfajta védelmi konzultáció. A lengyelek két alkalommal használták már, először, amikor 2022-ben egy ukrán rakéta zuhant területére civil áldozatokat szedve, illetve szeptember 10-én, amikor 20 orosz drón hatolt be a területére. A 4. cikkely még nem jelent kollektív katonai választ a NATO-tól, csak konzultációt. Fontos azonban megérteni, hogy a 4. cikkely jelentőségének leértékelődése arra ösztönözhet egyes országokat, hogy belpolitikai okokból ne a súlytalanná váló 4. cikkelyt, hanem rögtön az 5. cikkelyt aktiválják, amelynek súlyos geopolitikai következményei lehetnek. Mivel az 5. cikkely már háborús következményekkel járhat, Rutte szeretné megtartani a 4. cikkely jelentőségét. Erről szól a NATO most látványosan kipattanó belső vitája.
A hadviselés új kihívásai
A vita már nem csak a vadászgépekről szól, a drónok is komoly fejtörést okoznak. Dánia, Litvánia és Norvégia repülőterein is zavarokat okoztak azonosítatlan drónok, sőt Németország északi részén is észleltek ilyen eszközöket. Lengyelországban a fegyveres erőknek a második világháború óta először kellett légi célpont ellen mozgósítaniuk.
Ez a helyzet rávilágít egy új problémára. A több millió dolláros vadászgépek bevetése az olcsó drónok ellen nem hatékony és nem fenntartható. Jeglinskas szerint a hadviselés megváltozott, és a NATO-nak sürgősen alkalmazkodnia kell az új típusú fenyegetésekhez.
A légvédelem megerősítése
A NATO az „Eastern Sentry” (Keleti Őrszem) hadművelet elindításával reagált a fenyegetésekre, megerősítve jelenlétét a keleti szárnyon. Jeglinskas szerint azonban a jelenlegi védelmi rendszerekben komoly hiányosságok vannak. Különösen az alacsonyan szálló drónok ellen nincs megfelelő védelem, ami egyfajta „holt teret” jelent.
A szakértő jobb rövid- és közepes hatótávolságú radarokat sürget. Emellett az izraeli Vaskupolához hasonló, rétegzett védelmi rendszerekre van szükség, amelyek kinetikus és elektronikus úton is képesek semlegesíteni a drónokat. A szövetség hitelessége a tét, a következő incidens már tetteket követelhet.
Körkép-vélemény:
Annyit még érdemes hozzátenni, hogy Észtország a többi balti országgal együtt az ukrajnai háború eszkalálásában és fenntartásában érdekelt. Amíg tart a háború, addig a nyugat erőforrásokat szán Oroszország gyengítésére, ami a kis balti országok számára azt jelenti, hogy ingyen biztonsági garanciákat kapnak. Az sem elhanyagolható, hogy a háborúnak pénzügyi és gazdasági dimenziója is. Brüsszel például az ukrajnai háborúra és az orosz fenyegetésre hivatkozva akarja a kontinens lakosságának pénzét fegyverkezésre és hitelfelvételre fordítani. Na már most, az EU külügyi főképviselője Kaja Kallas volt észt kormányfő, a védelmi főképviselő pedig Kublius Andrius, aki egykor litván miniszter volt. Kaja Kallasról és Észtországról még annyit, hogy Észtország erőteljesen szorgalmazza a nyugati katonák Ukrajnába küldését, és ennek lehetővé tételére 2023-ban törvényt is módosított. Az észtek ma Európában a legradikálisabb háborús héják között vannak.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
