A szlovákiai polgárok évente több százezer tonna élelmiszert dobnak ki. Ehhez a legnagyobb arányban a háztartások járulnak hozzá. Az élelmiszerpazarlás pedig nemcsak a pénztárcánkat, hanem a környezetet is terheli.
„A legutóbbi, 2021-es statisztikák szerint Szlovákiában átlagosan körülbelül 100 kilogramm élelmiszer-hulladékot dobnak ki egy lakosra vetítve” – mondta Jana Sásfaiová, az ENVI-PAK marketing igazgatója.
Pontosította, hogy egy négytagú család esetében ez évente akár 400 kilogrammot is jelenthet. Felhívta a figyelmet arra a szociális különbségre is, hogy a fejlettebb, jobb gazdasági helyzetben lévő országok megengedhetik maguknak, hogy többet vásároljanak és többet pazaroljanak.
„A statisztikusok szerint Szlovákiában évente körülbelül 100 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik egy lakosra számítva” – mondta. Az ENVI-PAK felmérése szerint szavai megerősítik, hogy az emberek 39 százaléka hetente egyszer, hét százalékuk pedig naponta egyszer dob ki élelmiszer-hulladékot.
„Mindössze 25 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem dobnak ki élelmiszer-hulladékot” – mondta. Ennek oka szerinte az lehet, hogy vannak háziállataik, igyekeznek spórolni, vagy a tényleges fogyasztásuknak megfelelően vásárolnak.
„Leginkább a 18 és 39 év közötti emberek pazarolnak, ami a gazdaságilag legerősebb kategória. Épp ellenkezőleg, a legkevésbé az idősebbek pazarolnak” – állapította meg a felmérés eredményei alapján.
Minőségmegőrzési idő és fogyaszthatósági dátum
A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbbet a megfőzött ételből dobnak ki, akár 65 százalékot. „Az emberek hatalmas mennyiséget főznek, és nem tudják elfogyasztani” – magyarázta. „Nem mindenki akarja ugyanazt enni négy vagy öt napig” – tette hozzá. Emellett szerinte sok péksüteményt, kenyeret dobnak ki, a harmadik helyen pedig a zöldség és gyümölcs áll. „Természetesen vannak még joghurtok, tejtermékek és hús is” – tette hozzá.
„Sokan nincsenek tisztában a minimális minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági dátum közötti különbséggel” – jelentette ki. Pontosította, hogy a minimális minőségmegőrzési idő az az időtartam, ameddig a gyártó garantálja, hogy az élelmiszer száz százalékos állapotban lesz.
Figyelmeztetett, hogy az embereknek fogyasztás előtt ellenőrizniük kellene az élelmiszert, mert egyes élelmiszerek, például a liszt vagy a tészta, nem romlanak meg gyorsan. „Van lehetőség arra, hogy a minimális minőségmegőrzési idő lejárta után is felhasználjuk őket” – tette hozzá.
A fogyaszthatósági dátum általában rövidebb, és olyan termékeken szerepel, mint a tejtermékek, hús és más gyorsabban romló áruk. „Ott kell vigyázni” – mondta. Hozzátette, hogy az ilyen élelmiszereket csomagolás nélkül kell kidobni, mivel a csomagolás még újrahasznosítható.
spravy.stvr.sk
Nyitókép forrása: Shutterstock
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
