Kaliňák nem tudja, volt-e megegyezés Matovičcsal; a védelem kevesebbet kap, mint a NATO-minimum Lajos P. János2025. 09. 28., v – 13:09 Pozsony |
Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter szerint a minisztériumának is spórolnia kell, ezért várhatóan jövőre nem kapja meg a GDP 2 százalékát, ami pedig a NATO-tagság egyik régi, minimális feltétele. A tárcavezető az alkotmánymódosítás kapcsán nem válaszolt egyértelműen arra, hogy volt-e megegyezés Igor Matovičcsal.
Az alkotmány pénteki módosítása és a csütörtökön elfogadott konszolidációs csomagról is beszélt Robert Kaliňák védelmi miniszter a Joj televízió vasárnapi vitaműsorában. Szerinte a smeres képviselők szabadon dönthettek, hogy megszavazzák-e az alkotmány módosítását.
„A Smer frakciója ezért nem esett szét, ha nem számoljuk a Hlasba átlépő képviselőket, mert mindig értettük, hogy néhányuknak lehet más véleményük”
– jelentette ki Kaliňák. Azt azonban nem árulta el, hogy akkor miért beszélt Robert Fico csütörtökön arról, hogy ez az utolsó alkalom, amikor biztosítani tudja a 42 smeres voksot az alkotmány módosításához. Bírálta viszont Ján Ferenčákot (Hlas), aki nem szavazta meg a módosítást, azt állítva, hogy „Ferenčák eltért a saját értékeitől”.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Megegyezett-e a Smer Matovičcsal?
Arra a kérdésre azonban nem válaszolt egyértelműen, hogy volt-e megegyezés Igor Matovič és a koalíció között az alkotmány módosításáról.
„Nincs részletes információm arról, hogyan működik Igor Matovič, és nem is érdekel”
– jelentette ki a védelmi miniszter.
Pénteken csak annak köszönhetően volt meg a szükséges 90 szavazat, mert a Szlovákia mozgalom 3 képviselője is igennel szavazott. Köztük volt Marek Krajčí, korábbi egészségügyi miniszter és Rastislav Krátky parlamenti képviselő, akik csütörtökön még arról beszéltek, hogy a párt frakciójával együtt nem szavazzák meg az alkotmány módosítását.
Ferenčákot azért is bírálta Kaliňák, mert a konszolidációs csomagot sem szavazta meg. A védelmi miniszter elismerte, hogy jövőre Szlovákia várhatóan nem teljesíti a NATO által megkövetelt minimumot a védelmi kiadások esetében, vagyis a minisztériuma költségvetése nem fogja elérnia GDP 2 százalékát.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is Ján Ferenčákot bírálta a szavazata miatt, szerinte koalíciós képviselőként azokat a törvényeket is meg kellene szavaznia, amelyek annyira nem tetszenek neki. Kijelentette azonban, hogy Ferenčákot továbbra sem akarják kizárni a pártból.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
