Véget ért a parlamenti ülés, de már hétfőn újrakezdik Tokár Géza2025. 09. 26., p – 16:32
Szlovákiai viszonyokhoz képest későn – azaz péntek délután négy órakor ért véget az aktuális ülésszak heti programja.
A parlament utolsó lépésként egy határozatról vitáztak Oroszország kapcsán, az elhurcolt ukrajnai gyermekek ügyében. A tervezetet az ellenzéki PS terjesztette be, hogy a törvényhozás állást foglaljon a „durva jogsértés” kapcsán, amely a gyermekek jogait érinti. A határozatban a parlament nem csak a gyermekek elleni erőszakos cselekményeket ítélné el, hanem fel is szólítaná Oroszországot arra, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakos és illegális áttelepítésekkel, őrizetbe vételekkel.
A szokásoktól eltérően a parlament már hétfőn ismét tárgyalni fog, többek között a hulladékgazdálkodási törvény és a tranzakciós adó ügye is előkerül majd. Az első szavazásra ugyanakkor hagyományos időben, kedden kerül csak sor.
Kapcsolódó cikkünk
Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor.
Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról.
A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé.
A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta.
A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg.
„Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj”
– rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.
Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.
Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanap
A koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz.
Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva.
Kamenický egyedül maradt
Két napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában.
Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén.
Kapcsolódó cikkünk
Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek.
A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené.
„Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék”
– magyarázta Zsupcsan.
15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”
A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet.
A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként.
Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.
Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fog
Egy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).
Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót.
Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.
Hiányoznak a célzott intézkedések
Zsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.
„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak”
– hangsúlyozta az elemző.
Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint.
Kapcsolódó cikkünk
Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció.
Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.
Megszorítások fogcsikorgatva
Az ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.
Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.
Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.
Önspórolás
Kamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.
Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.
Fájdalmasabb kiadások
A konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.
A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.
A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam.
Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik.
Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.
A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.
Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.
Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.
A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagot
A legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.
Közös álláspontjuk, hogy
a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat.
Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.
Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása.
Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra.
„37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani”
– kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot.
„A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
