Ukrajnában a háborús helyzet ellenére már javában zajlik a politikai verseny. Bár a hivatalos álláspont szerint minden erőforrást a frontra kellene összpontosítani, a színfalak mögött komoly politikai játszma folyik. A háború nemhogy leállította volna a politikai ambíciókat, hanem új szereplőket emelt a felszínre, és új stratégiák kidolgozására kényszerítette a régi politikusokat. A harctéri eseményekkel párhuzamosan csendes küzdelem folyik a hatalomért. Ez a verseny meghatározhatja a háború utáni Ukrajna sorsát. Nagyjából ezt a rendkívül szövevényes helyzetet tárta fel a nyugatos Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál elemzésében. Mint látni fogjuk, Zelenszkij folyamatos tagadása nem változtat a tényeken…
Nyilvános tagadás és titkos felkészülés
Volodimir Zelenszkij elnök nyilvánosan azt kommunikálja, hogy a választások nem élvezhetnek prioritást a háború végéig. A közvélemény is egyetért ezzel az állásponttal.
Azonban a háttérben már tavaly decemberben megkezdődtek a választási előkészületek. Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője Londonban találkozott Valerij Zaluzsnijjal, az ottani nagykövettel (korábban vezérkari főnök volt, akit Zelenszkijénél jóval nagyobb népszerűsége miatt távolítottak el). Később politikai marketingszakembereket szerződtettek és felgyorsították a politikai riválisokat érintő jogi ügyeket.
Ez a kettős stratégia a nemzeti egység képének fenntartását célozza, miközben felkészülnek a háború utáni politikai harcokra – véli a Pravda.
Zelenszkij dilemmája és a tábornokok felemelkedése
Zelenszkij első fordulós győzelme valószínűsíthető, de a zárt körű felmérések szerint a második fordulóban vereséget szenvedhet. (Ez az elképzelés azt jelzi, hogy az első fordulóban Zelenszkij még meg tudja osztani a vele szemben szavazókat trójai faló jelöltekkel – a szerk.)
Fő kihívója a rendkívül népszerű Valerij Zaluzsnij tábornok, de Kirilo Budanov tábornoknak is jelentős támogatottsága van. A helyzet kísértetiesen hasonlít Leonyid Kucsma 1999-es dilemmájára. Akkor a stratégia egy könnyebben legyőzhető ellenfél második fordulóba juttatása volt. A háború egyik legfontosabb politikai következménye a magas rangú katonai vezetők politikai szereplőkké válása.
Zaluzsnij tábornok szigorúan ellenzi a háború alatti választásokat, szerinte az a háború elvesztésével lenne egyenlő. A katonai egységek toborzókampányai is professzionális politikai reklámkampányokra emlékeztetnek.
A politikai paletta átalakulása
A következő parlament várhatóan sokkal töredezettebb és sokszínűbb lesz. Az elnök pártja, „A Nép Szolgája”, veszít a támogatottságából. Egy Zaluzsnij nevével fémjelzett, még nem létező párt vezetheti a felméréseket.
Új, katonai és önkéntesek által vezetett pártok is parlamentbe kerülhetnek. A régi politikai erők, mint Julija Timosenko pártja, kétségbeesetten próbálnak relevánsak maradni. A legnagyobb politikai csatatér a korábbi oroszbarát választói bázis megszerzése lesz. A kormányzat egy „barátságos, enyhén ‘vatnyik’” projektet is fontolgat, hogy ezt a szavazóbázist is befolyásuk alatt tartsák. (A „vatnyik” pejoratív orosz kifejezés, amit az ukránok az orosz kormányt fanatikus elvakultsággal szolgáló személyekre használják – a szerk.)
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
