Már ebben a tanévben elektronikusan érettségizhetnek a diákok

Már ebben a tanévben elektronikusan érettségizhetnek a diákok Koleszár Linda2025. 09. 19., p – 14:27

Az idei tanévtől elektronikusan is tehetnek érettségi vizsgát a diákok, egyelőre csupán két tantárgyból – szlovák, illetve magyar nyelv és irodalomból. A vizsgatétel formája szabadon választható, aki inkább hagyományos, papírformában szeretne vizsgázni, megteheti – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Tomáš Drucker oktatási miniszter.

Az oktatási minisztérium szerint az elektronikus érettségi modernebb vizsgáztatási módot hoz az iskolákba. Csökkenti az adminisztratív terheket, egyszerűsíti az értékelést, és gyors, pontos visszajelzést ad a diákoknak és a tanároknak. Az érettségizők már ebben a tanévben elektronikusan is letehetik a záróvizsga írásbeli részét a megadott tantárgyakból – szlovák nyelv és irodalomból, illetve magyar nyelv és irodalomból.

Hogyan fog zajlani az elektronikus érettségi?

Az iskolák saját döntésük alapján élhetnek a lehetőséggel, és szabadon választhatják ki, hogy milyen formában szeretnék lebonyolítani a záróvizsgákat. Drucker hangsúlyozta, hogy

az érettségi tartalma nem változik, csupán a teszt formája,

vagyis papírlap helyett digitálisan tölthetik ki azok a diákok a „tesztlapokat”, akik ezt a lehetőséget választják. Az érettségi szóbeli része és a fogalmazás továbbra is hagyományos módon zajlik majd.

„A helyreállítási tervet konkrét lépéssé alakítottuk, amely valóban segíti az oktatási rendszert. Ez egy modern és biztonságos megoldás, amely egyszerűsíti az érettségi vizsgák szervezését, növeli az értékelés átláthatóságát, és gyakorlati előnyöket nyújt a diákoknak és az iskoláknak is”

– mondta Tomáš Drucker oktatási miniszter.

Milyen programban zajlik majd a vizsga?

Az oktatási minisztérium a TAO rendszeren alapuló programot választotta a jövőbeni elektronikus érettségihez. A tárca nyilatkozata alapján ez a rendszer már több mint száz országban megfelelően működik, és nem csupán a záróvizsgáknál használják, egyebek mellett PISA- és OECD-teszteket is ebben a programban írnak a diákok.

Pozitívum: azonnali visszajelzés

Az új rendszer lehetővé teszi, hogy miután a diákok kitöltik és elküldik az elektronikus tesztlapot, azonnali visszajelzést (előzetes eredményeket) kapjanak a teljesítményükről, ami a diákok és a tanárok számára is hatalmas előnyt jelent.

Az értékelés gyorsabb és pontosabb, mivel a válaszokat a rendszer feldolgozza, az eredmények pedig automatikusan bekerülnek a végső pontszámba. Így az érettségizőknek sem kell hónapokon át izgulva várniuk az értékelést, illetve az iskola tanárai is átlátható jelentéseket kapnak a diákjaik teljesítményéről.

Az ütemterv

A jelenlegi tervek szerint az iskolák diákjai és tanárai még ebben a hónapban megkapják a szükséges információkat az elektronikus érettségiről, ezt követően megkezdődnek a próbatesztelések a kiválasztott iskolákban. Októberben a tanárok és az iskolák dolgozói online tanfolyamokon vesznek majd részt, és folytatódnak a próbatesztelések az összes érintett intézményben.

Kapcsolódó cikkünk

2026-tól minden iskolában átállnának az elektronikus formában zajló írásbeli érettségire – jelentette ki Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter.

A tárcavezető elképzelése alapján az új rendszerben az írásbeli érettségi során a diákok már nem a megszokott papírlapra írnák rá a helyes válaszokat, hanem egy számítógépbe táplálnák be a megoldásokat.

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, az újításnak fokozatosnak és óvatosnak kell lennie, így az azonnali átállás helyett inkább két–három éves ellenőrzési ciklusokban gondolkodik.

„Elképzelhető, hogy kezdetben még nem minden érettségiző vizsgázik majd kizárólag elektronikusan”

– magyarázta a miniszter, hozzátéve, a diákoknak is meg kell szokniuk az új rendszert.

Hangsúlyozta: fontos, hogy először leteszteljék, mennyire működhet az elképzelés, és hol lehetnek az esetleges buktatói. Drucker példaként Hollandiát említette, ahol elmondása szerint az elektronikus átállás nem zajlott zökkenőmentesen.

„Amikor bevezették az új rendszert, azt tapasztalták, hogy a diákok egy csoportja eltérő eredményeket ért el, amikor ugyanazt a tesztet papíron és elektronikus formában tölötték ki”

– közölte a miniszter.

Az elektronikus érettségi Drucker elmondása alapján a teszt tartalmi követelményeit nem érinti, tehát a vizsgakérdések témái és felépítése változatlan marad. A fogalmazás megírásában és a szóbeli érettségiben sem várhatóak változások.

(TASR)

Kapcsolódó cikkünk

Valósággal záporoztak az események az oktatásügyben, hiszen bársonyos forradalmat hirdetett idén a minisztérium, év végére pedig az oktatási szakszervezet sztrájkkészültségbe lépett. Elsőre lehet, meglepő, de a kettő még csak össze sem függ közvetlenül. Hat pontban foglaltuk össze, mi minden történt az idei évben az iskolák, az óvodák és a pedagógusok világában.

Az oktatási minisztérium egy sziget kaotikus kormányunk tengerében, mondhatnánk kissé lírai megfogalmazással élve. A helyzet viszont az, hogy ez a kijelentés mentes az iróniától.

Szemben több minisztériummal a Tomáš Drucker vezette oktatási tárca hatékonyan, vagy legalábbis botrányok nélkül végzi a dolgát.

A minisztérium egyes lépései és tervei persze nem mindig keltettek pozitív visszhangot, de a legfajsúlyosabb változtatások szakmai szempontból nehezen kikezdhetők. Druckerről közvetlen munkatársai és intézmenyes partnerei rendszerint mint jó menedzserről beszélnek. Nézzük viszont a konkrétumokat.

Betiltották a mobiltelefonok használatát

Áprilisban az oktatásügyi minisztérium bejelentette, hogy javasolja a mobilok használatának szabályozását az alapiskolákban. Októberben a parlament is jóváhagyta a törvényt, amelyet az oktatásügy bársonyos forradalmának nevezett, 89 pontból álló reformcsomagba ágyazott.

A korlátozás 2025. január 1-jétől lép érvénybe, melynek értelmében:

Az alapiskolák első három évfolyamában teljeskörűen tiltott a mobiltelefonok használata, az iskola egész területén szünetekben és tanórákon egyaránt;A negyedik évfolyamtól abban az esetben lehet használni telefont tanórákon, ha ezt az állami oktatási program előírja, vagy ha a tanár oktatási célokból engedélyezi a mobileszköz használatát.

Ugyanez vonatkozik a hasonló elektronikai eszközökre, például az okosórákra, tabletekre is.

A minisztérium azzal érvelt, hogy a mobilok szabályozatlan használata rossz hatással van a tanulók eredményeire, ezt az OECD kutatásai és az UNESCO ajánlásai is alátámasztják. A cél tehát nem a digitális technológiák eltávolítása, hanem azok tudatos használata.

A fogadtatás alapvetően pozitív volt, főként a szülők részéről, akiknek jelentős többsége támogatja a tiltást – a Go4insight ügynökség közvélemény-kutatása alapján nagyjából 70 százalékuk.

Prékop Mária, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa lapunknak korábban elmondta, az iskolák többségében alsótagozaton eddig se lehetett mobilozni.

Autót sem vezethet mindenki, az okostelefon is ilyen, tudás kell hozzá

– fogalmazott az oktatási szakértő utalva arra, hogy felső tagozaton a tudatosságra kell törekedni. A felmérések szerint egyébként nagyjából minden ötödik szülő vásárol telefont iskolakezdő gyermekének.

Változott az óvodák finanszírozása

Szintén a jóváhagyott reformcsomag része – és meglehetősen fajsúlyos része –, hogy az óvodákat 2025. január 1-től az állami költségvetésből finanszírozzák.

Ugyanazzal a normatív módszerrel, ahogy jelenleg az alap- és középiskolákat is működtetik.

Ez lényegében több és biztosabb anyagi forrást tesz elérhetővé a nagyobb létszámú óvodáknak.

Kapcsolódó cikkünk

Változik az óvodák finanszírozása, szabályozzák a mobiltelefonok használatát az iskolákban, megszűnik a kétműszakos oktatás és egyszerűsödik a középiskolák összevonása.

110 parlamenti képviselő szavazott az alap-, középiskolák és más iskolai létesítmények finanszírozásának megváltoztatása mellett.

Tomáš Drucker kiemelte, örül, hogy jelentős többséggel hagyták jóvá a reformot.

Az oktatásügy bársonyos forradalma 89 olyan lényegi pontot tartalmaz, amelyek egy jobb oktatási rendszerhez járulnak hozzá Szlovákiában

– fogalmazott.

Az óvodákat 2025. január 1-től az állami költségvetésből finanszírozzák. Ugyanazzal a módszerrel, ahogy jelenleg az alap- és középiskolákat is működtetik.

2025-től a mobiltelefonok használatát korlátozzák az iskolákban, az alsóbb évfolyamokban betiltják.

Fokozatosan felszámolják az iskolák kétműszakos működését.

A középiskolai hálózatot optimalizálni szeretné a minisztérium a megyékkel együttműködve. A reform értelmében egyszerűbben lehet majd össze vonni középiskolákat.

Középiskolákat vonnak össze

Azok a középiskolák, amelyeket 200-nál kevesebb diák látogat, fenntarthatlanok az oktatási tárca szerint. A megyék tavasszal ezért azt kapták feladatul, hogy dolgozzanak ki terveket a náluk működő középiskolák átszervezésére. Ennek eredményeképpen egyes oktatási intézményeket összevonhatnak a közeljövőben. Augusztusban a megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz.

A kiszivárgott tervek alapján 17 magyar vonatkozású intézményt érint a középiskolai hálózat átszervezése – ezt egy, az oktatási tárcához közel álló személy is megerősítette számunkra.

Ebben az ügyben nagy visszhangot váltott ki Ipolyság esete. Nyitra megye tervei alapján itt ugyanis három középiskolát vonnának össze: a Szondy György Gimnáziumot, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát. A helyiek viszont nem feltétlenül örülnének ennek. Jelen állás szerint az önkormányzat, Zachar Pál polgármesterrel az élen, azon dolgozik, hogy a Pongrácz Lajos Alapiskolát és a Szondy György Gimnáziumot vonják össze – ezzel egy magyar iskolaközpontot létrehozva, amely Ipolyság városához kerülne.

Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |

Lehetséges, hogy csak a Pongrácz Lajos Alapiskolát és a Szondy György Gimnáziumot vonnák össze úgy, hogy az egységes magyar iskolaközpont Ipolyság városához kerülne. A szlovák tannyelvű alapiskola és gimnázium, ill. a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola kérdése máshogy rendeződhetne.

Amikor a legutóbbi, december 9-i megyei képviselő-testületi ülésen nem került napirendre az ipolysági iskolaösszevonások témája, sejthető volt, hogy valaminek történnie kell a háttérben. Ennek volt kézzelfogható bizonyítéka szerdán az a zártkörű, három órán át tartó gyűlés, amire a Pongrácz Lajos Alapiskolában került sor.

„Megkértem az alapiskola igazgatónőjét, hogy hívja meg a pedagógusokat. Ugyanúgy meghívtam az iskolatanács tagjait tőlük, ill. a Szondy György Gimnáziumból. Megszólítottam az ő igazgatónőjüket, és még két vendéget: Nyitra megye alelnökét, Csenger Tibort, és Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézeti igazgatóját“

– mondta a gyűlés után a helyszínen az Új Szónak Zachar Pál (Magyar Szövetség) ipolysági polgármester.

Hozzáfűzte: azért tett így, mert nagyon sok félinformáció terjengett az elmúlt időszakban az ipolysági iskolaüggyel kapcsolatban, ezért külön-külön minden egyes iskolát újra meglátogatnak. Mint fogalmazott, fontos, hogy mindegyik iskola megfogalmazza azt, hogy hol szeretne tartani „5-10-15 év múlva“, s mit tud tenni ezért.

Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Ipolyság |

830-an tiltakoznak az ellen, hogy az ipolysági szlovák tannyelvű gimnázium Nyitra megyétől Ipolyság városához kerüljön, ill. több más kifogásuk van a tervezett lépések ellen. Korábban a magyar és a szlovák alapiskolák szülei is benyújtottak a megyéhez egy-egy petíciót.

Az ipolysági iskolaösszevonás és egyben a fenntartóváltás szándékával még korábban Nyitra megye kereste meg Ipolyság városát. Ennek több oka volt, ill. van a legutóbbi megyei képviselő-testületi ülésre beterjesztett anyag szerint. Egyikük az alacsony diáklétszám (sem a magyar, sem a szlovák gimnázium nem rendelkezik 100-nál több diákkal), valamint az iskolaépületek kapacitásának nem elég magas kihasználtsága. Továbbá 110-123%-ot tesz a normatív támogatások mértéke, a pénzhiány miatt pedig hozzá kell járulni az energiaköltségek finanszírozásához is.

Számolni kellett az oktatási minisztérium által kilátásba helyezett törvényi változtatásokkal is, amelyekkel a középiskolák számát észszerűsítenék Szlovákiában. Ezt tavasszal jelentették be, a megyéktől pedig szeptemberig várták a javaslatokat. Nyitra megye oktatási bizottságának képviselői még idén augusztusban tárgyaltak minderről a szaktárca képviselőivel.

Két magyar és két szlovák iskola tömörülne

Helyi szinten a városvezetés még 2023 elején találkozót kezdeményezett az Ipolyságoz tartozó alapiskolák, valamint a szlovák és a magyar tannyelvű gimnáziumok igazgatóival. Az egyeztetés eredménye volt az a javaslat, mely szerint az alapiskolákat és a gimnáziumokat össze kéne vonni. A 2023 november végi ülésén a város képviselő-testület aztán tudomásul vette az önkormányzat szándékát, miszerint a városban két-két egységből álló összevont iskolák jönnének létre.

A magyar tannyelvű egységes intézmény részét képezné a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium, míg a szlovák összevont iskolába a szlovák tannyelvű gimnázium és a Janko Kráľ Alapiskola tartozna. Ipolyság szándékát idei szeptemberi ülésén hevesebb vitáktól sem mentesen vette tudomásul a megyei képviselő-testület.

Az összevonások második lehetőségeként felmerült az is, hogy a városban működő három középiskolát vonják össze. A két gimnázium mellett ide tartozna a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, amelybe azonban lényegesen több diák jár, ill. a közvélekedés szerint ez az intézmény önállóan is életképes.

Számos kifogás

Ipolyságon időközben három petíció is indult amelyek közül a szlovák gimnázium támogatói 830 aláírást gyűjtöttek össze. A szöveg szerint nem egyeznek bele abba, hogy Nyitra megye helyett Ipolyság városa vegye át a szlovák tannyelvű gimnázium fenntartói szerepkörét. Ezeket az aláírásokat szeptember 23-án kapta kézhez a megyei hivatal.

A petíció nyolc pontban foglalja össze a fenntartóváltás iránti kifogásokat. A tiltakozók egyrészt úgy látják, hogy az intézményt 2002 óta kezelő megye pontosan tisztában van azokkal a regionális sajátosságokkal, amelyek régóta nehezítik a szlovák tannyelvű gimnázium működését – miközben pedig biztosítja annak működési feltételeit. Ebbe gyakorlatilag beletartozik az iskolaépület (amely egyébként közös a Szondy György Gimnáziummal) balesetveszélyes állapotának felszámolása, s energiahatékonyságának javítása. A megye szerintük egyben az iskola hatékony módszertani működését is biztosítja. A jelenlegi helyzetben szerintük mindenféle biztosíték hiányzik arra nézve, hogy a fenntartóváltás esetén tartható lesz a gimnázium finanszírozása. A tiltakozók úgy látják, több minden hiányzik jelenleg: ide lehet érteni az iskola jövőjéről való konstruktív vitát, de nem áll rendelkezésre pénzügyi elemzés, elvi tervezés vagy a városi költségvetéssel kapcsolatos hatástanulmány sem, s hiányoznak az épület javítására és fenntartására, ill. az intézmény modernizálására vonatkozó garanciák. Továbbá úgy látják, veszélyben vannak a futó gimnáziumi projektek is. Végül felhívják a figyelmet arra, hogy a középiskolák hálózatának optimalizációjára vonatkozó, előkészületben levő törvény kockázatokat hordoz magában, ill. a kéttanyelvű oktatás újbóli bevezetését is kifogásolják.

Vita nélkül elfogadták – folytatása következik

A képviselők közül az ülésen senki sem fűzött megjegyzéseket a petícióhoz, ill. magához a témához – egyszerűen csak a petíció tudomásulvételéről szavaztak. A folytatás már a következő, december 9-i rendes ülésen esedékes. A megyei hivatalnak Ipolyság városával közösen erre a tanácskozásra kell kidolgoznia a lehetséges alternatívákat.

Kapcsolódó cikkünk

A megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz, tudatta a tárca. Ezenkívül 8 intézkedés már megvalósult, és további 14 optimalizációs lehetőség pedig kidolgozás alatt áll. Nyitra megye többek között összevonná Ipolyságon a szlovák és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumot, valamint a műszaki szakközépiskolát.

Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának.

Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.

Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.

Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:

„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”

Hogy állunk most?

A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban.

Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.

Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.

Mi a helyzet Ipolyságon?

A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát.

A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.

„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.

„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.

Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.

Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.

A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.

„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”

Kiket érint még?

Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt.

Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák

– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.

Szorít az optimalizáció

Mint ismeretes, az oktatási tárca által kezdeményezett országos optimalizáció keretén belül számos alacsony diáklétszámú iskolára valamilyen összevonás vár. A megyei hivatal Nyitrán lényegében csak idén augusztusban kezdett el foglalkozni a kérdéssel, amelynek kezelésére így elég kevés idő maradt. Emellett – ahogy Zachar is felhívta a figyelmet – Szlovákia többi megyéjétől eltérően a nyitrai vezetés maga készítette el a terveket anélkül, hogy a képviselőkkel különösebben egyeztettek volna. 2025 márciusáig meg kell születnie a végleges optimalizációs döntéseknek.

A Nyitra megye vezetése által preferált úgynevezett horizontális összevonásban, vagyis a magyar, a szlovák, illetve a szakközépiskola egyesítésében a szerdai gyűlés résztvevői továbbra is veszélyt látnak, ami hosszabb távon a magyar nyelven megszerzett érettségit tehetné lehetetlenné Ipolyságon.

Kapcsolódó cikkünk

Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.

Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.

Hogy állunk most?

Mi a helyzet Ipolyságon?

Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.

Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.

A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.

Kiket érint még?

Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák

– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.

Csak a gimnázium kerülne a városhoz

Ugyanakkor a városban két hete volt egy „csonka” lakossági fórum, amelyet maga Branislav Becík (Hlas) megyeelnök tartott a város és a magyar iskolák rendes képviselete nélkül. Zachar Pál lapunknak emlékeztetett, Becík ott kijelentette, meg fogja hallgatni a szülőket és a pedagógusokat is, ha a gimnázium a városhoz szeretne tartozni a megye helyett. Ebből az ígéretből indultak ki most.

„Nekünk ezt most újra kell gondolni, természetesen új feltételekkel, de elkezdtük előkészíteni az új verziót. Mert ha a megye tényleg hajlandó lesz arra – ugyanis ezek még nem döntések, hanem csak kimondott szavak –, hogy a 110 éves Szondy György Gimnázium esetében átadja a fenntartás jogát a városnak, és mi létre tudunk hozni egy iskolaközpontot, akkor erre fel kell készülnünk”

– fogalmazott. Kérdésünkre válaszolva „badarságnak” nevezte azt a vádat, hogy Ipolyság ne tudná gazdaságilag fenntartani az iskolát. Ezt a polgármester szerint egy szakmai felmérés és a város napi fenntartói gyakorlata is igazolja.

Mindez például azt jelentheti, hogy a szlovák gimnázium továbbra is a megyénél maradna, de erről konkrét döntés még nem született. Ha ez megtörténik, Zachar szerint velük is leülnek egyeztetni. A magyar iskolák közt formálódó konszenzust és tervet ő maga tervezi bemutatni a megyeelnöknek január elején.

Fodor Attila szakmailag is indokoltnak látja a magyar iskolák igényeit.

„Véleményem szerint nem jó megoldás szlovák és magyar iskolákat közös igazgatás alá vonni. Arra itt [a gyűlésen – a szerk. megj.] nem volt igény. A magyar iskolák összevonása viszont egyértelműen kifejeződött, akár csöndben is”

– mondta lapunknak a szakértő. Hozzátette, természetesen ezzel kapcsolatban is vannak félelmei az intézményeknek, de ebben szerinte sokat rontottak azok a félinformációk, amelyek az elmúlt hónapokban szárnyra keltek a városban.

„Ebben a mai fórumban azt érzem, hogy most jó lehetőség van a megoldásig eljutni. Senki nem ugrott egymásnak indulatosan”

– mondta Fodor, amit kiegészített még azzal, hogy Érsekújvárral szemben Ipolyságon az látható, hogy „a város akarja” a megoldást.

Meg kell szüntetni a morális pánikot

A régóta húzódó iskolaösszevonási ügy jelentősen felzaklatta a várost – a médián keresztül pedig az egész szlovákiai magyar nyilvánosság felfigyelt az eseményekre. A Napunk portál egy héttel ezelőtti összefoglalójából jól kirajzolódnak azok az ellentétek is, amelyek az intézmények között fennállnak. Emellett minden megkérdezett ipolysági ismerősünk nyíltan aggódik a felhalmozódott sérelmek miatt (ezeket nyugodtan lehet morális pániknak nevezni), amelyek szinte már-már saját életet élnek.

Ráadásul Ipolyságon és Nyitrán is előkerült a nemzetiségi kártya egyes politikusok és helyiek részéről.

„Azt gondolom, ha egy magyar iskolaközpont jön létre akár Ipolyságon, akár Érsekújvárott, az semmilyen módon nem okoz nemzetiségi konfliktust. Ezek a gyerekek most is magyar alapiskolába vagy gimnázium járnak. Tehát ennek semmi köze nemzetiségi konfliktushoz. Ez egy természetes folyamata annak, hogy mi kisebbségi közösségként szeretnénk egy teljes iskolarendszert az óvodától kezdődően a középiskoláig”

– foglalt állást a kérdésben Fodor Attila.

Az iskolák bizakodnak

„Gimnáziumunk összes alkalmazottja, iskolatanácsa és a szülői szövetség vezetősége is a vertikális összevonást támogatja. Tehát szeretnénk itt Ipolyságon egy valóban színvonalas magyar iskolaközpontot, amelyben az alapiskola és a gimnázium működne együtt. Nagyon örülök, hogy ma megvalósult ez a találkozó, pozitívan értékelem és konstruktív volt”

– mondta lapunknak Gajdács Mónika, a gimnázium igazgatója.

Úgy látja, ilyen módon egy 300 fő fölötti nagy iskolává tudnának válni – ami több pályázati lehetőséget, iskolán belül aktivitást jelentene. Emellett a szakhelyettesítést is könnyebben meg lehetne oldani mind a pedagógusok nagyobb száma, mind az oktatási nyelv miatt.

„Új információkat kaptunk. Leülünk beszélgetni a tantestülettel, vagyis újból átbeszéljük, és aztán megint hozunk egy döntést. Lehet, hogy nagyon sok embernek megváltozott a véleménye, másképp fog nézni a helyzetre”

– mondta az Új Szónak Farkas Ildikó, az alapiskola megbízott igazgatója. Az iskolájukban várhatóan ma, a déli szünetben fog sor kerülni az egyeztetésre. Úgy látja, eddig nagyon sokan érzelmek alapján döntöttek az ipolysági iskolaösszevonás kérdésében. A vertikális egyesítés mellett szerinte az a legfontosabb érv, hogy így biztosítani lehet a szakos oktatást.

Politikai és koalíciós ellentétek

A ipolysági eset jól kitapinthatóan ellentéteket okozott a megyei koalíción belül is. A Hlasnak és a Magyar Szövetségnek más elképzelései vannak a megoldásról – utóbbi pártnak elképzelhetetlen, hogy a magyar gimnáziumot összevonják a szlovákkal, amit Zachar (aki megyei képviselő is) „felvállalt véleménykülönbségnek” nevez.

„Azt gondolom, hogy közös megyei irányításba igenis belefér az, hogy vannak – akár még fajsúlyosabb dolgok is –, amiben véleménykülönbség van. Azt hiszem, az igazi eredmény az lesz, ha megtaláljuk azt, hogy mi legyen a megoldás”

– tette hozzá.

Ipolyság és a környék lépéskényszerben van

A polgármester lapunknak kitért arra is, hogy Ipolyság előtt nehéz időszak áll, ami a demográfiát illeti, mivel az adatok és a prognózisok „nagyon-nagyon lesújtóak”.

„Az elmúlt 10 évben gyakorlatilag elvesztettük a lakosaink több mint 10%-át. 2035 magasságában lehet, hogy egy 5500 fős kisváros leszünk, s egy ekkora lakosság nem tarthat fenn egy olyan infrastruktúrát, mint amikor 10 ezer fő lakott benne. A város csak annyira erős, mint amennyire a környező falvak, vagy akár a régió is az. Viszont az összes környező falu ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat, néptelenedik el az egész régiónk, tehát nem lesz miből táplálkoznia a városnak” – fejtette ki. Hozzátette: most még egy recessziós időszak elején állnak, s meg tudják hozni azokat a döntéseket, amelyek garantálják, hogy hosszú távon mind magyar, mind szlovák nyelven lehet érettségit szerezni Ipolyságon.

Csaknem 1000 alapiskolában már az új tanterv alapján oktatnak

Az új állami oktatási program a 2026/2027-es tanévtől lesz kötelező Szlovákia összes alapiskolájában. A tanterv korábbi bevezetését viszont azért sürgette a tárca, hogy könnyebb legyen az átállás az intézmények és pedagógusok számára. Magyar tannyelvű iskolákat szép számmal találunk a „kísérletezők” között, csak a harmadik regisztrációs körben 46 magyar tannyelvű alapiskola csatlakozott.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy az alapiskolai oktatást a reform három ciklusra bontja:

Az 1. évfolyamtól a 3. osztályig tart az első ciklus,A 4. és 5. évfolyam képezi a második ciklust,A 6. évfolyamtól a 9. osztályig tartó időszak pedig a harmadik ciklus.

De a lényegi változás természetesen nem abban áll, hogy átnevezik az egyes korcsoportokat, hanem hogy az ún. kimeneti, tartalmi követelményeket a ciklusok végén kell a tanulónak teljesíteni.

Magyarán: a diákok sokkal inkább a saját tempójuknak megfelelően haladhatnak, mivel az újítás értelmében több idejük jut egy-egy készség elsajátítására.

Érdemes megjegyezni, hogy az átállás minden értelemben fokozatos, hiszen 2026 szeptemberétől csak az első ciklust kell majd kötelezően bevezetni.

Kapcsolódó cikkünk

Azok az alapiskolákban, amelyekben már az új oktatási program szerint tanítanak, pozitívan értékelik a reformot a tanárok. Véleményük szerint az új megközelítés javította a tanárok és diákok közötti kommunikációt és motivációt. Az alapiskolai oktatás három ciklusra bontását is dicsérik. Jelenleg közel 500 iskola oktat az új program szerint, a 2026/2027-es tanévtől minden alapiskolában ez lesz érvényben.

A kérdőívet kitöltő 910 tanár többsége úgy nyilatkozott, hogy a reform javította a tanárok és diákok közötti kapcsolatokat, kommunikációt és motivációt. Az első évfolyamok tanárai gyakran nevezték iskolájukat kiváló munkahelynek. A tanárok közötti együttműködés is erősödött; tapasztalatcserére alkalmas „baráti látogatásokat” szerveznek egymás óráira. Szinte minden tanár érdeklődést mutatott a további szakmai fejlődés iránt.

„Az új oktatási program az elmúlt 30 év legjelentősebb innovációja az alapfokú oktatásban. A fiatal generációnak olyan képességekre van szüksége, amelyek lehetővé teszik számára a komplex problémák megoldását és a mai világ kihívásaira való reagálást. Az innovatív oktatás ezért kulcsfontosságú” – mondta Tomáš Drucker oktatási miniszter a pozitív visszajelzések kapcsán.

Az oktatási minisztérium fokozatosan vezeti be a reformot. December 6-ig további alapiskolák jelentkezhetnek az oktatásügyi minisztériumnál, ha már a következő tanévben bevezetnék az új oktatási programot.

Kapcsolódó cikkünk

További alapiskolák jelentkezhetnek az oktatásügyi minisztériumnál, hogy már a következő tanévben bevezessék az új oktatási programot. A csatlakozó iskolák támogatást kapnak, hogy megkönnyítsék az átállást. A regisztráció harmadik köre december 6-ig tart.

Az új állami oktatási program meghatározott célja a gyerekek felkészítése a mai világ kihívásaira.

A változtatásokat lépésről lépésre vezetjük be, hogy az iskoláknak és tanároknak legyen ideje felkészülni, és biztosítani tudjuk nekik a szükséges támogatást

– közölte Tomáš Drucker oktatási miniszter. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a praktikus készségek, a kritikus gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése van fókuszban.

Jelenleg közel 500 alapiskolában oktatnak az új tanterv szerint. Ezek az intézmények már az előző regisztrációs körökben bejelentkeztek a programba.

Akik a 2025/2026-os tanévben az új tantervvel dolgoznának december 6-ig jelentkezhetnek a vzdelavanie21.sk oldalon.

A regisztráció nem kötelező érvényű, az oktatási intézmények jelentkezésükkel érdeklődésüket jelzik, de a tárca ettől függően tud támogatást biztosítani az átálláshoz.

Miért éri meg idő előtt csatlakozni?

A 2026/2027-os tanévben már kötelező lesz minden alapiskolában az új oktatási program. Érdemes tehát korábban elvégezni a szükséges adminisztratív lépéseket, valamint kiküszöbölni a felmerülő hibákat. Ha már élesben, kötelezően kell működtetni az új rendszert, és mindezt tapasztalat nélkül, az sokkal nagyobb kihívást jelenthet az iskoláknak.

Az érdeklődő oktatási intézményeknek az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) speciális képzéseket biztosít. De a regionális mentorközpontok (RCPU) is ugyanúgy segítséget nyújtanak.

Például végig veszik az iskolai tanterv szükséges módosításait.

Attól függetlenül is rendelkezésre állnak kurzusok, hogy már csatlakozott-e az adott intézmény a programhoz. A pedagógusok ingyenesen bejelentkezhetnek például a 21. század tanára onlineképzésre december 17-ig, de van külön kurzus az óvópedagógusoknak is.

A regisztráció harmadik körének megnyitása után három nappal már közel 200 iskola jelezte részvételi szándékát

– tette hozzá a miniszter.

A tanárok értékelik az oktatás három ciklusra bontását. Pozitív változások figyelhetők meg az iskolák légkörében és a diákok mentális egészségében is, köszönhetően a blokkokban zajló oktatásnak, a projekteknek és az ún. reggeli köröknek. A megkérdezettek több mint 90%-a jelezte, hogy sikerült motiválnia a diákokat potenciáljuk, kritikai gondolkodásuk, prezentációs és kommunikációs készségeik fejlesztésére.

Sztrájkkészültségben a pedagógusok

Az oktatásügyet nemcsak a minisztérium, hanem a gyakorló pedagógusok is formálják, sőt. És idén – képletesen szólva – hallatták hangjukat.

November végén ugyanis az Oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezete ún. gyásznapot hirdetett az oktatásban. A tiltakozó akcióhoz csatlakozó tanárok feketébe öltöztek.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Legalább 10 százalékos béremelést, a következőkben pedig egy automatikus béremelési rendszer bevezetését követelik a pedagógusok a szerdai fekete ruhás tiltakozással. A pedagógusszakszervezet szerint a tiltakozásba az iskolák 75-90 százaléka bekapcsolódott. Tomáš Drucker miniszter szerint a minisztérium is támogatja a tiltakozást.

Sikeresnek tartja az Oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezete a szerdai tiltakozóakciót, amelyet Gyászban az oktatás – feketeruhás tiltakozás címen hirdettek meg. A cél a bérezéssel és az oktatási rendszer átalakításával összefüggő követeléseik nyomatékosítása volt. Pavel Ondek, a szakszervezet elnöke szerint sikeres volt az akció, az iskolák túlnyomó többsége támogatta a kezdeményezést.

Az alapiskolák csaknem 90 százaléka, a középiskoláknak mintegy 75 százaléka, a felsőoktatási intézményeknek pedig több mint 80 százaléka bekapcsolódott az akcióba

– tájékoztatta az Új Szót Pavel Ondek.

Kapcsolódó cikkünk Szepsi/Kassa/Bély/Nagykapos |

A pedagógusok ma országos szinten zajló csendes tüntetésébe a kassai régióban működő tanintézmények, köztük a magyar alap- és középiskolák tanárai, tantestületei is bekapcsolódtak. Véleményük szerint ha Szlovákiában nem változik a tanárok bérezése és erkölcsi megbecsülése, a közeljövőben komoly gondok lesznek a szakma utánpótlásával.

A kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola igazgatója, Csurkó Éva meglátása szerint ha nem javul a helyzet és a kormány nem teszi meg a kellő lépéseket, öt-tíz éven belül nemcsak a magyar, de a szlovák iskolákban is nagy fejfájást okozhat a legalapvetőbb szakokat oktató pedagógusok utánpótlása.

A Márai tanári karának átlag életkora jelenleg 43 év körül mozog, és a közeljövőben sokan nyugdíjba vonulnak.

„Az utóbbi években a tanárok bérét nem emelték az infláció mértékével, sőt, egyes években egyáltalán nem volt bérnövekedés. A tanárok számára ígért 10%-os éves emelés sem valósult meg, és jelenleg is csak egy egyszeri 800 eurós kifizetést terveznek, ami – legyünk őszinték – egy évtizedek óta pályán lévő pedagógusnak lehet, hogy nem a legnagyobb elismerés.”

– közölte lapunkkal Csurkó Éva.

Állítása szerint a tanárok úgy érzik, hogy a bérük nem tükrözi a munkájuk felelősségét és a diplomás bér átlag szintjét sem érik el.

Ez a helyzet sok tanárt arra ösztönöz, hogy más pályát válasszanak, ami tovább súlyosbítja az utánpótlási problémát.

„A bérproblémák és az erkölcsi és társadalmi megbecsülés egyre növekvő hiánya közvetlen hatással vannak az oktatás minőségére is. A tanárok elkötelezettsége és motivációja csökkenhet, ami végső soron a diákok jövőjét is befolyásolja. Ezek a problémák összességében komoly kihívások elé állítják az oktatási rendszert, és sürgős megoldásokat igényelnek” – nyilatkozta a Márai igazgatója.

Lasszóval vadásznak

A kassai Ipariban, hivatalos nevén a Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskolában szintén részt vettek a figyelemfelkeltő megmozdulásban.

„Ha a társadalom nem kezdi el jobban megbecsülni a tanárokat, akkor a mérnöktanári utánpótlás is ki fog halni. A fiatal mérnökök sokkal magasabb fizetést kapnak a cégeknél, mint a tanárok, ami elriasztja őket az oktatói, jóval kevesebb fizetéssel járó pályától. A tanárok jelenlegi bérezése nem elegendő ahhoz, hogy egy családot eltartsanak, így a fiatalok nem látják vonzónak ezt a hivatást. Ha nem javulnak a kereseti lehetőségek, a fiatalok elhagyják az országot” – mondta Asszonyi Árpád villamosmérnöki pedagógus.

A nyugdíjas évei előtt járó, tapasztalt tanár úgy véli, hogy a tanárok megmozdulása egy figyelmeztetés arra, hogy a jelenlegi rendszer nem működik.

„A tanárok közötti összefogás hiánya és a radikális változások iránti igény is érezhető, az egyes iskolák szó szerint lasszóval vadásznak a pedagógusokra, hogy egy-egy tantárgyat oktassanak. Éppen ezért érezzük a helyzet sürgősségét, és szeretnénk, ha a társadalom és a kormány is felfigyelne ezekre a problémákra” – tette hozzá Asszonyi Árpád.

A Bodrogközben található Bélyi Alapiskolában ugyancsak feketébe öltözve vágtak neki a napnak a tanárok.

„A tüntetésbe való bekapcsolódással tulajdonképpen az iskolaügyi helyzet javulását, egy optimálisabb helyzet kialakulását szeretnénk elérni az iskolaügy területén. A pedagógia megbecsülés alacsony szinten van, és sajnos az anyagi megbecsülés sincs sokkal rózsásabb helyzetben. A legszomorúbb talán az, hogy jelen pillanatban nem látjuk a jövőt és a perspektívát, de bízunk benne, hogy a mai tüntetéssel és a hozzá hasonló figyelemfelkeltő megmozdulásokkal sikerül felhívnunk a kormány figyelmét a problémára ” – nyilatkozta lapunknak Kalinák Szabolcs, a bélyi alapiskola igazgatója.

Az összesen 25 pedagógussal működő tanintézmény igazgatója szerint nagyon fontos, hogy a pedagógustársadalom hallassa magát.

Nem szabad megengednünk, hogy úgy tűnjön, mindent balgaként elfogadunk és fejet hajtunk. Mások nem fognak kiállni értünk, ezért ezt nekünk kell megtennünk önmagunk érdekében.

Szepsiben nem, Nagykaposon igen

Nagy István, a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont igazgatója szerint az országos politika nem tartozik az ő iskoláik falai közé, ezért az ő tantestületük együttesen nem vesz részt a mai csendes tüntetésben.

„Igazából akkor emelné fel mindenki a fejét, ha egy hétre bezárnának az iskolák, de ezt mi pedagógusok nem tehetjük és nem is tesszük meg, mi nem vagyunk orvosok, hogy egyszerűen csak lelépünk és beadjuk a felmondásunkat.

Az a dolgunk, hogy a gyerekeket oktassuk. Ettől függetlenül szomorúnak találom azt, hogy a kormány a három évvel ezelőtt tett ígéretét nem tartotta be, vagyis hogy minden éven legalább tíz százalékkal növeli a pedagógusok bérét.”

– közölte az Új Szóval az iskola igazgatója, akivel ellentétben Urbán Emőke, a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola igazgatója fontosnak tartja az ilyesfajta megmozdulásokba való bekapcsolódást.

„Én is osztom azt az álláspontot, hogy a fiatal szakemberek elfordulhatnak a tanári pályától, ha nem változik a jelenlegi helyzet. Ezért is fontos, hogy a januári béremelés megvalósuljon. Múlt héten részt vettem egy konferencián, ahol ott volt az iskolaügyi miniszter is, aki ugyancsak támogatja a béremelést, de rámutatott arra is, hogy a költségvetési átalakítás miatt egyes iskolák az asszisztenseket és egyéb támogatói alkalmazottakat is elveszíthetnék. Tehát ha felemelik a béreket akkor az is meglehet, hogy ezekből az alkalmazottakból nekünk is engedni kellene.

Hírdetés

Nálunk egyébként nemcsak a tanári kar, hanem a nem pedagógiai alkalmazottak is feketében jöttek, beleértve a szakácsokat és a takarítókat is, akik szintén béren aluli fizetésért végzik a munkájukat”

– zárta Urbán Emőke.

A 10 százalékos béremelés a minimum

A szakszervezet legfontosabb követelése a legalább 10 százalékos béremelés biztosítása 2025-ben, amihez a költségvetés tervezetét is módosítani kellene. Szerintük a kormány javaslata, a jövő évi egyszeri, 800 eurós jutalom nem oldja meg az oktatás egyik legnagyobb problémáját, a tanárhiányt, és ellentétben áll a kormányprogrammal is.

„A kormányprogram szerint az oktatás prioritást élvez, és az is szerepel benne, hogy évente béremelésre számíthat az oktatásügyben dolgozó minden alkalmazott” – magyarázta kifogásaikat Ondek. Ők legalább 10 százalékos béremelést tartanak elfogadhatónak.

A tervezett konszolidációs intézkedések növelik az inflációt, ami pedig a reálbérek csökkenését fogja eredményezni. Ez csak a legalább 10 százalékos emeléssel kompenzálható

– magyarázta a szakszervezeti vezető.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Somorja |

Iró Erzsébet, a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, náluk jól működő szakszervezet van és a mai felhíváshoz minden iskolai alkalmazottuk csatlakozott, fekete színben jöttek be a munkahelyükre.

A pozsonyi igazgatóhelyettes elmondta, a szakszervezet vezetője mindig tájékoztatja őket az éppen aktuális történésekről, a faliújságon minden információ megtalálható. A mai egyfajta figyelmeztetés volt részükről, a későbbiekben akár komolyabb lépéseket is tehetnek annak érdekében, hogy elérjék a követeléseiket.

A dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium tanari kara is csatlakozott a felhíváshoz, előre megbeszélték a szakszervezettel és ma feketében mentek tanítani. Valkai Anett igazgató elmondta, nagyon bíznak benne, hogy sikerül megegyezésre jutni és elérni a követeléseket.

Trencsík János a somorjai Madách Imre Gimnázium igazgatója azt mondta, iskolájuk nem csatlakozott, mivel nincsenek szakszervezeti tagok, bár ő jelezte a tanári kar és az alkalmazottak felé a felhívást. Nem volt különösebben nagy visszhangja a hírnek.

Több ezer tanár hiányzik majd a következő években

A kormány javaslatát, amely szerint a tarifabérek 2026-ban 5 százalékkal emelkednének, elfogadhatatlannak tartja.

Az Oktatáspolitikai Intézet előrejelzése szerint a következő években mintegy 1600-2100 pedagógus hiányzik majd az iskolákból

– emlélezteti az oktatási tárcát a szakszervezet. Szerintük a jelenlegi, 1200 eurós bruttó fizetés, amit egy kezdő, felsőtagozatos tanár kap, nem teszi elég vonzóvá a pedagógusi pályát.

Kapcsolódó cikkünk Párkány |

A szlovákiai iskolákban ma a tanárok tömegesen csatlakoztak a Gyászban az oktatás – Fekete ruhás tiltakozás elnevezésű csendes demonstrációhoz. Az orvosokhoz hasonlóan ők is többek között tízszázalékos béremelést követelnek az oktatásban dolgozók számára a következő évtől. Az ország egyik legnagyobb magyart tanítási nyelvű alapiskolájában, a párkányi Ady Endre Alapiskolában is tiltakoznak.

A pedagógusok fekete ruhában jelentek meg a tanítási napon. A párkányi Ady Endre Alapiskola tanári kara a szakszervezet helyi alapszervezetének vezetőségével történt megbeszélés után úgy döntött, hogy csatlakozik az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének vezetése által meghirdetett mai csendes tiltakozáshoz.

Az oktató-nevelő munka zökkenőmentesen zajlik, de feketébe öltözve tiltakozunk többek között az ellen, hogy már második éve marad el a bérek korábban beígért valorizációja.

– fejtette ki lapunknak Bacsó Péter, az Ady Endre Alapiskola igazgatója. Hozzátette, náluk egyelőre még megoldott a szaktanári ellátottság, de betegség vagy igazolt távollét esetén nagy gondban lennének, hogy matematika vagy fizika szakos tanárt találjanak, mert ez, főleg év közben, szinte lehetetlen.

A bérezéssel közvetve összefügg az egyre fokozódó tanárhiány, amely a szakos ellátottság biztosítása szempontjából sok iskolán már most is nagy problémát okoz. Ez most főleg a kisebb iskolákat érinti

– emelte ki.

Ondek szerint Tomás Drucker oktatásügyi miniszterrel pénteken találkoznak, majd várhatóan a pénzügyminisztérium képviselőivel is tárgyalni fognak. Azt nem tudta megjósolni, hogy még a költségvetés elfogadása előtt sikerül-e valamilyen eredményt elérni.

Ezt most még nehéz megjósolni, de vannak más alternatívák is, ha a 2025-ös költségvetés tervezetét már nem sikerül megfelelően módosítani, akkor az is elképzelhető, hogy 2025 folyamán kerül majd sor a béremelésre

– magyarázta Ondek.

Kapcsolódó cikkünk Komárom |

Több komáromi iskola is csatlakozott az országos szakszervezet által kezdeményezett „Fekete ruhás tiltakozás“ elnevezésű tanárdemonstrációhoz. Pedagógusaik fekete ruhában érkeztek ma munkába, hogy kifejezzék elégedetlenségüket az oktatási rendszer finanszírozása miatt.

A szakszervezet vezetője megkérdezte a kollégákat az értekezleten. Ők ezzel kapcsolatban nyilatkoztak, amelyből az következett, hogy csatlakoznak az akcióhoz

– mondta lapunknak Vetter János, a komáromi Gépipari és Eelektrotechnikai Szakközépiskola igazgatója. Pedagógusaik a nap folyamán közös csoportképet készítenek majd magukról.

A Selye János Gimnáziumban már a délelőtt folyamán elkészült a közös fotó.

Andruskó Imre igazgató az Új Szónak elmondta, maximálisan egyetért pedagógusai követeléseivel.

A tiltakozásban való részvétel teljesen önkéntes, és mindenféle nyomságyakorlás nélkül történik.

„A szakszervezetünk nem csinált valamiféle felmérést a kollégák között. Egyszerűen arról van szó, hogy aki gondolja, az csatlakozik, aki nem, az nem“ – mondta Andruskó.

Lapunk felkereste a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola igazgatóját is, Szabó Viktort. Elmondta, hogy intézményi szinten csatlakoznak a demonstrációhoz. Fontosnak tartja, hogy a tanárokat megbecsüljék, s természetesen a magasabb fizetések mellett is kiáll, ugyanis nagyon nehéz boldogulni a hétköznapokban.

„Láthatjuk, hogy alig vannak már tanárok, pályamódosítók lesznek, más szakmákban jobban keresnek. Nagyon fontos kiemelni, hogy mindazok bérét és megbecsülését is szem előtt kell tartani, akik nem tanári munkát végeznek az intézményekben.

Takarítók, adminisztratív munkát végzők, könyvelők, portások. Az intézmények működése nekik is köszönhető, hogy működnek, s az ő fizetésükre is kell gondolni“ – mondta.

Varga Tamás, a komáromi Jókai Mór Alapiskola pedagógusa lapunknak elmondta, hogy az intézményben néhány tanár, köztük ő is, csatlakozott a demonstrációhoz. A helyi szakszervezet úgy döntött, hogy intézményi szinten majd a 2025. március 27-én lévőhöz csatlakoznak, ha addig nem lesz megegyezés.

„Az oktatásügyben tevékenykedő szakemberek megbecsülése morális-erkölcsi és anyagi szempontból is kritikán aluli.

Azt gondolom, hogy a minőségi oktatást végző pedagógusok munkáját és elismerését a jövő nemzedék és a fenntarthatóság érdekeben muszáj figyelembe venni, mert óriási problémák lehetnek pár éven belül a szakmaiság színvonalával és a fejlődés, versenyképesség biztosításával.

Amelyek hozzájárulhatnak a következő generáció alakulásához“ – mondta Varga Tamás.

(vp, kzs)

Ha nem enged a kormány, jövőre újabb tiltakozás készül

A szakszervezet a sikertelen tárgyalások esetén nem zárja ki az újabb tiltakozás lehetőségét sem.

Bízom benne, hogy újabb tiltakozásra már nem lesz szükség, de erre valószínűleg karácsonyig különben sem kerülne sor. Ha azonban nem tudunk megegyezni, akkor jövő év első hónapjaiban újabb tiltakozás lehet

– mondta Ondek.

A szakszervezet szeretné elérni, hogy a pedagógusi bértábla az átlagbérrel kezdődjön, a nem pedagógiai alkalmazottak esetében pedig a minimálbér legyen a legalacsonyabb fizetés. Ez egyben bizonyos mértékben biztosítaná az automatikus béremelést is.

Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár/Vágsellye |

Az érsekújvári és a vágsellyei térség több oktatási intézményében csatlakoztak a szerdára meghirdetett fekete ruhás tiltakozáshoz.

„Az oktatásügyi szakszervezeti napba a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola és Óvoda pedagógusai is bekapcsolódtak, a csendes tiltakozás az első lépés az iskolaügyben dolgozók jobb munkafeltételeinek biztosítása érdekében, amit az országos szakszervezet kezdeményezett” – tájékoztatta a vágsellyei magyar oktatási intézmény a gyerekeket, illetve azok szüleit a szerdai tiltakozásról.

Az úgynevezett fekete ruhás tiltakozáshoz csatlakoztak az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium és a Czuczor Gergely Alapiskola pedagógusai is.

A Pázmány Péter Gimnáziumban szerdán nagy volt a forgalom, mivel aznap tartották az iskolát bemutató nyílt napot. Peternai Zsuzsanna, a gimnázium igazgatója elmondta:

A tiltakozáshoz valamennyi pedagógusuk csatlakozott, amit az intézménybe aznap ellátogatók és a diákok is megértéssel fogadtak.

Pethes Emese, a Czuczor Gergely Alapiskola szakszervezeti képviselője elmondta, volt egy felhívás a szakszervezet részéről, hogy lenne sztrájk, erre csak öten jelentkeztek. Később hirdették meg a fekete ruhás tiltakozást. Az iskola minden pedagógusa tagja a szakszervezetnek, ami nem minden oktatási intézményre jellemző. A szerdai tiltakozást valamennyien támogatták.

„Sokkal egységesebbnek kellene lenni a pedagógus társadalomnak. Ha valamit szeretnénk elérni, akkor azt az irányvonalat kellene konzekvensen, határozottan követni. Egyre kevésbé volt az elmúlt évek során egységes a pedagógusok társadalma.

Ezzel most, hogy mi valamilyen módját választottuk a figyelemfelkeltésnek, ha úgy tetszik tiltakozásnak, kicsit úgy érezzük, teszünk valamit az ügy érdekében.

De talán még mindig nem fáj eléggé a pedagógustársadalomnak a jelenlegi helyzet, ha nem érzik fontosnak az egységes kiállást” – hangsúlyozta Priskin Zoltán, a Czuczor igazgatója.

Érsekújvárban a Regionális Nevelési és Szociális központ dolgozói is csatlakoztak a tiltakozáshoz. Tóth Szilvia, a tardoskeddi Szemerényi Károly Alapiskola igazgatója elmondta, természetesen egyetértenek a pedagógus szakszervezet követeléseivel, erkölcsileg támogatják a kezdeményezést, de nem öltöztek a pedagógusok feketébe.

A minisztérium is támogatja a tiltakozást

Meglepő módon az oktatási minisztérium is támogatja a szakszervezet tiltakozóakcióját, és elismerik, hogy nem sikerült teljesíteniuk a pedagógusbérek valorizációjára vonatozó vállalásukat.

Tárgyalunk a szakszervezeti partnereinkkel és pénzügyminisztériummal annak a lehetőségéről, hogy a kormány béremelési vállalását teljesítsük

– tájékoztatta lapunkat Tomáš Drucker oktatási miniszter.

A tárcavezető szerint a béremelés egy része megoldható az oktatási minisztérium költségvetéséből, és tárgyalnak a pénzügyminisztériummal további forrásokbevonásáról. Drucker megerősítette, hogy még a héten találkozik a szakszervezet képviselőivel.

Kapcsolódó cikkünk GALÁNTA/DIÓSZEG/FARKASD/FELSŐSZELI/SZENC |

A mátyusföldi régió több iskolájában csatlakoztak az alkalmazottak a szerdai csendes tiltakozáshoz. Nemcsak a tanítók öltöztek feketébe, hanem a nem pedagógiai alkalmazottak is, hogy felhívják a figyelmet az oktatásügy tarthatatlan helyzetére.

Az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete felhívására számos iskola alkalmazottai bekapcsolódtak a csendes tiltakozásba és feketébe öltöztek, hogy kifejezzék elégedetlenségüket az oktatásügy terén.

Így tettek a galántai Kodály Zoltán Gimnázium tanárai, akik nevében Kovács Péter, a szakszervezet elnöke lapunknak elmondta, elfogadhatatlanok a kormány oktatásügyre vonatkozó javaslatai.

A mai az első lépése a tiltakozásnak, meglátjuk, hogy mit érünk el vele. Nagyon örülünk, hogy a mi iskolánkban a diákok is a tanárok mellé álltak. Ezen a héten éppen egy előre tervezett dress code szerint járnak iskolába, vagyis minden nap adott színű ruhában jelennek meg. A diákönkormányzat döntése alapján a szerdai napra a fekete színt választották, hogy kifejezzék szolidaritásukat a tanárokkal

– fogalmazott Kovács Péter. Elmondta azt is, hogy a tiltakozásnak vannak szintjei, előfordulhat, hogy később sztrájkba lépnek. Úgy véli, ahogy az orvosok meg tudták lépni azt, hogy több mint háromezren mondtak fel, úgy a pedagógusok is kikényszeríthetnének ezzel egy tárgyalási alapot, de reméli, hogy a tiltakozóknak nem kell elmenniük a tömeges felmondásokig.

Takács Katalin, a Diószegi Petőfi Sándor Alapiskola igazgatójától megtudtuk, szervezetten nem csatlakoztak a mai tiltakozáshoz az alkalmazottak, mivel úgy vélik, a csendes tiltakozás nem elég a dolgok megváltoztatásához, ezzel nem segítenek a problémákon.

Ha a pedagógusok feketébe öltöznek, de ugyanúgy végigtanítják a napot, mint máskor, az nem sztrájk. A sztrájk az lenne, ha bezárnánk az iskola ajtaját, mert az olyan problémát okozna, amit mindenki észrevenne: nem lenne tanítás, a gyerekeknek otthon kellene maradniuk, a szülők nem mehetnének dolgozni

– mondta az igazgató, hangsúlyozva, hogy természetesen a követelések minden pontjával egyetértenek és támogatják a szakszervezetek megmozdulását.

A Farkasdi Károlyi József Alapiskolában nemcsak a pedagógusok, hanem a többi alkalmazott is feketében jelent meg szerda reggel a munkahelyén. A tanári kar tagjai elmondták, mindenképpen jó hangot adni ilyen formában a véleményüknek, de radikálisabb lépések kellenének, hasonlóak, mint amiket az orvosok megléptek, akkor talán a kormány is komolyabban venné a problémáikat. Ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az átlagkeresetek szintjét tekintve az orvosok könnyebben tudnak felmondani, hiszen néhány hónapnyi fizetéskiesés nem terheli meg annyira a családi költségvetést, mint a pedagógusok esetében.

Úgy vélik, sajnos a tanárok egyrészt nem engedhetik meg maguknak anyagilag ezt a lépést, másrészt a közvélemény sem úgy venné, mint az orvosok esetében. A bérnövekedéssel kapcsolatban azt szeretnék, ha rendszer lenne benne, a 10%-os emelést minimumnak tekintik. Úgy érzik, az egyszeri 800 eurós juttatással szeretné a minisztérium elterelni a figyelmüket a komolyabb problémákról.

Én azt szeretném, ha olyan szinten emelkedne a fizetésünk, hogy az árak folyamatos emelkedését kövesse, ne legyen évről évre egyre nagyobb anyagi gondom, ne jussak el oda, hogy fizetéstől fizetésig kell élnem

– mondta egyikük. Felháborítónak tartják azt is, hogy a szaktárca megfeledkezik azokról az alkalmazottakról, akik nem pedagógusok, de akik nélkül nem működik az iskola: a napköziben dolgozó nevelőkről, a konyhai és a takarítószemélyzetről, ők ugyanis nem kapják meg az egyszeri juttatást.

Annyira alacsony a bérük, hogy lassan probléma lesz ilyen alkalmazottat találni. Pedellust csak úgy tudunk alkalmazni, hogy mellette van más állása is, ebből ugyanis nem tud megélni

– hangsúlyozta az igazgató, Keresztesi Ildikó.

Szarka Beáta, az iskola egyik pedagógusa hozzátette, olyan szintre kellene emelni a tanári fizetéseket, hogy azokból úgy lehessen megélni, hogy ne kelljen más munkát vállalni mellette.

„Az embereknek tudatosítaniuk kellene, hogy azon múlik mindenki jövője, hogy milyen embereket nevelünk az iskolában. Ha nem lesznek megbecsülve a pedagógusok, ha bárkit felvehet az iskola, mert nincs szakember, akkor a színvonal is esni fog minden téren.

A pedagógusi szakmát azért kellene vonzóvá tenni, hogy csak a legjobbak kerüljenek be az egyetemekre, onnan pedig a legjobb tanárok kerüljenek be az iskolákba.

Ezt leginkább a fizetések emelésével lehet elérni, hiszen pénzből élünk. Ha ez így lenne, a tanári szakot végzett diplomások nem máshol keresnének munkát”

– magyarázta Szarka Beáta. Megemlítették a tanárhiány problémáját is, ami Pozsony környékén a legnagyobb, nem véletlenül, hiszen ott a legdrágább az élet, szerintük ez nagyon jól rámutat arra, hogy mekkora gondok vannak az oktatásügyben. A farkasdi pedagógusok megfogalmazták azt is, hogy hiányoznak a férfi minták a gyerekeknek, alig van férfi tanító az iskolákban.

Ugyancsak ezt tartják az egyik gondnak a Felsőszeli Széchenyi István Alapiskolában is, mivel alig akad férfi, aki tanári állást vállal, hiába végzik el a férfiak a tanítóképzőt, sokan hátat fordítanak a pályának az alacsony fizetés miatt. A felsőszeli alapiskola egyik pedagógusa, Vanko Erika szerint ezen kívül is nagyon sok a probléma az oktatásügyben.

„Az egyik, hogy nem vesznek minket és a helyzet súlyosságát komolyan. A döntéshozók nem foglalkoznak azzal, hogy mennyire hiányos a különböző igényű gyerekek támogatása, akár az asszisztensekre, akár a módszerekre gondolunk.

Nem hozzáértő emberek akarják megszabni, hogy mit kellene csinálni, illetve megszabják, hogy mi legyen a végeredmény, de útmutatót nem kapunk ahhoz, hogy hogyan jussunk el odáig.

Ez jellemző például a szlovák nyelv oktatására vagy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek oktatására. Nem feledkezhetünk meg a nem pedagógiai alkalmazottakról sem, akiknek még nehezebb kifejezniük a tiltakozásukat, velük tényleg szinte senki sem foglalkozik. Botrányosan keveset keresnek, miközben nagyon fontos munkát végeznek”

– fejtegette. Mint mondta, a kollégái között is elhangzott az a vélemény, hogy a fekete ruhás tiltakozásnál határozottabb fellépésre lenne szükség ahhoz, hogy előrelépés történjen a problémáik megoldásában.

Matus Mónika, a szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója kijelentette, a béremelés csak egy része a problémáknak, de sokkal inkább szükség volna a 2026-tól kezdődő oktatási reform mellé olyan anyagi támogatásra is, amellyel egyáltalán megvalósítható a reform.

„Már most látjuk, hogy nincs elegendő pénz asszisztensre, a mi iskolánkban a szükséges 17 helyett 4 van, nincs pénz továbbá pszichológusra, az inkluzív csapatra, speciálpedagógusra, nincs pénz a támogató intézkedések betartására. Így hogyan valósítsuk meg a reformot, hogyan működhet egy iskola, ahol csaknem minimálbérért dolgoznak a nem pedagógiai alkalmazottak? Hogyan működjön úgy egy iskolarendszer, ha nincs anyagilag támogatva”

– tette fel a kérdéseket. Hangsúlyozta, ha jövőre nagyobb lesz a gazdasági válság, a problémák sokkal nagyobbak lesznek. Kifejtette, hogy a klímaváltozás miatt érvényét vesztette az a besorolás, amely alapján jóval magasabb támogatást kapnak az északi járásokban lévő iskolák a fűtésre, miközben a déli területeken klimatizációs berendezésekre lenne szükség ahhoz, hogy az iskolákban elviselhető legyen a hőség. De azt is megemlítette, hogy nincs pénz arra, hogy modern eszközökkel taníthassanak, az iskolák többsége csak a fenntartást és a kötelező javításokat, karbantartásokat tudja kigazdálkodni. Így lassan csak gyermekmegőrzővé válnak az iskolák. Matus Mónikának meggyőződése, hogy a fekete ruhás tiltakozás arra elég, hogy felhívják a figyelmet a problémákra, de a rendszerszintű megoldások felé talán akkor lehetne elindulni, ha néhány hétre bezárnák az iskolákat.

„Akkor talán mindenki felismerné, hogy mekkora hatalmas szükség van az iskolákra egy társadalom fenntartása szempontjából, illetve talán arra is rávilágíthatnánk, hogy a közösség kulturális és műveltségi szintje attól függ, hogy mennyire törődünk az iskolázottsággal. Nem véletlenül mondjuk, hogy ahogyan tanítjuk ma a gyerekeket, 20 év múlva olyan felnőttek kerülnek ki az iskolából. Úgy érezzük, hogy ehhez nem kapjuk meg a megfelelő támogatást”

– zárta gondolatait az igazgató.

A szakszervezet tervei szerint márciusban tartanak egy nagyobb felhívó jellegű megmozdulást. A szenci iskola alkalmazottai készek ezt támogatni, elsősorban a tanulók érdekében.

A szakszervezet becslése szerint a tiltakozásba az iskolák 75-90 százaléka kapcsolódott be.

Követeléseik között szerepel:

Elsőként egy 10 százalékos béremelés, majd következő lépésként egy bérautomata bevezetése.

Kissé paradox módon az oktatásügyi minisztérium pozitívuman viszonyult az egész országos megmozduláshoz. Drucker azt is közölte, hogy mindent megtesz a pedagógusbérek valorizációja érdekében. De ezt csak a minisztérium tartalékaiból tudják finanszírozni, nem pedig a 2025-ös évre jóváhagyott (alaposan megnyírbált) állami költségvetésből, így pedig nem beszélhetünk rendszerszintű megoldásról.

Az oktatási szakszervezet nem is állt meg ezen a ponton: sztrájkkészültséget hirdetett, mintegy nyomásgyakorlásként a kormányra.

Kapcsolódó cikkünk

Az orvosok után az iskolaügyben tevékenykedők is úgy döntöttek, eljött az ideje, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra. Az Oktatási Szakszervezet kedden sztrájkkészültséget hirdetett.

A szakszervezet által hirdetett sztrájkkészültség célja, hogy rámutassanak a szlovák iskolaügy finanszírozásának hiányosságaira, és megmutassák a munkavállalók elszántságát, hogy azok a szakszervezettel karöltve, szükség esetén akár kényszerítő eszközökhöz folyamodjanak. Erről az Oktatási Szakszervezet elnöke, Pavel Ondek tájékoztatott.

„A szakszervezet, az oktatási minisztérium és a pénzügyminisztérium képviselői közötti többszöri tárgyalás ellenére a mai napig nem született megállapodás a követeléseink teljesítéséről, amelyekre tiltakozással is felhívtuk a figyelmet, amikor gyásznapot hirdettünk az iskolákban” – mondta a szakszervezeti elnök.

Egyik követelésük, hogy 2025-ban és 2026-ban is legalább tíz százalékkal emeljék minden iskolai dolgozó bérét.

Tomáš Drucker oktatási miniszter a sztrájkkészültség bejelentésére reagálva ismételten kijelentette, hogy a jövő évben összejöhet az oktatásban dolgozók bérének valorizációja.

Ez a becslések alapján körülbelül öt-hét százalékos emelést jelentene.

A hét százalékos béremelés éves szinten körülbelül 380 millió eurós többletköltséget eredményezne.

„Ez nem kevés. Ehhez további konszolidációs intézkedésekre lesz szükség az állam részéről. Úgy gondolom, hogy 2025-ben a minisztériumon belüli átcsoportosítással körülbelül 90-95 millió eurós forrást tudunk teremteni a bérek valorizációjára” – mondta a miniszter, hozzátéve:

„Amennyiben 2025-ben megállapodás születik a valorizációról, ezek a változások a következő évek költségvetési követelményeiben is tükröződni fognak, ami további tárgyalásokat igényel a pénzügyminisztérium szintjén, illetve a koalíción belül.”

A szakszervezet már jelezte, hogy a sztrájkkészültség valóban sztrájkba torkollik-e az a további kormánnyal folytatott tárgyalásokon múlik.

A sztrájkkészültség elsősorban jelzésértékű: nincs jogilag definiálva mit is jelent ez. Vagyis nincs meghatározva például, hogy meddig tarthat, illetve az sem, hogy tényleges sztrájk követi szükségszerűen.

A gyakorlatban bevett eszközről van viszont szó, amit az alkalmazottak képviselői rendszerint nyomásgyakorlásként alkamaznak, hogy felhívják a figyelmet követeléseikre, és egyértelműen jelezzék, készek a munkabeszüntetésre.

Az Oktatási Szakszervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy a sztrájkkészültség kihirdetésére azért volt szükség, hogy a kormány tudatosítsa a szakszervezet követelései valóban égetőek.

„Szeretnénk elérni, hogy a kormányprogramban tett ígéreteket betartsák.

Egyértelműen deklarálták, hogy sor kerül az oktatásügyben dolgozók fizetésének emelésére.

Ez viszont eddig nem történt meg”

– fogalmazott Ondek.

„A kormány biztosítja a pedagógusok és szakmai alkalmazottak éves béremelését, valamint javítja az iskolák nem pedagógiai dolgozóinak javadalmazását. Anyagi és nem anyagi forrásokat hoz létre a tanárhiány valamint a hiányzó specializációk kezelésére, és olyan intézkedéseket támogat, amelyek vonzóbbá teszik az oktatásügyben végzett munkát.”

(Kormányprogram, 41. oldal)

Azzal kapcsolatban, hogy meddig tarthat a kihirdetett sztrájkkészültség, annyit mondott el a szakszervezet elnöke, hogy határidőként a kormánnyal folytatott tárgyalások végét jelölték meg. Azt is megtudtuk:

A szakszervezet abban az esetben szólítaná fel tényleges tüntetésre vagy sztrájkra a pedagógusokat és nem pedagógiai alkalmazottakat, amennyiben a követeléseik a tárgyalások végeztével sem teljesülnek.

„Nyitottak vagyunk az egyeztetésre” – tette hozzá Ondek.

Elmondása alapján az oktatási minisztérium minden kérésükre tekintettel van, pozitívan viszonyul hozzájuk, de a tárca nem rendelkezik elegendő anyagi forrással, hogy mindent lefedjen önerőből.

Tomáš Drucker december 4-én úgy nyilatkozott, hogy a tanárok béremelése januárban nem reális, azonban a tárca tartalékaiból biztosítaná a pedagógusbérek valorizációját a jövő évben. De ez nem váltja ki a pedagógustársadalom elvárásait, ehhez az állami költségvetésből származó forrásokat kellene növelni.

Kapcsolódó cikkünk

Nem reális, hogy 2025 januárjától emelkedjenek a tanárok bérei, azonban az oktatási minisztérium tárgyalásokat folytat, hogy a következő év folyamán megvalósuljon a béremelés – közölte Tomáš Drucker (Hlas-SD) oktatási miniszter a kormányülés után.

Hogy ha a következő évben sor kerül a pedagógusbérek valorizációjára, az a minisztérium belső megtakarításaiból lesz finanszírozva, erősítette meg az oktatási tárca vezetője. Hozzátette, hogy még karácsony előtt tárgyalni fog az oktatási szakszervezetekkel is. Emellett folynak egyeztetések a pénzügyminisztériummal is a jövő évi költségvetés kapcsán, tájékoztatott a TASR hírügynökség.

Azt javasoltam a szakszervezeti partnereknek, hogy ne kompenzáljuk az összes régiót, csak ahol a legnagyobbak a különbségek, például Pozsony, Nagyszombat és Kassa. Ez jelentős megtakarítás lenne, amelyet a bérek emelésére lehetne fordítani

– mondta Drucker az újságíróknak.

Elmondása szerint az iskolák finanszírozásának felülvizsgálatával – amelyet a pénzügyminisztériummal közösen végeztek el – további forrásokat spórolhatnak meg.

Kiderült, extra 100 millió eurót költünk a kis iskolák fenntartására, hogy életben maradjanak, de ezekben az iskolákban a diákok 20-30 százalékkal rosszabb eredményeket érnek el

– jelentette ki. Hozzátette, hogy lépésről lépésre meg lehet vitatni a helyi közösségekkel a kis iskolák összevonását.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy nem akarják az olyan iskolákat felszámolni, amelyek egyedüliként működnek a kis falvakban. Ehelyett a nagyobb városokra fókuszálnának, ahol több iskola is közel helyezkedik el egymáshoz.

Az Oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezete figyelmeztetett, hogy a pedagógusok készek elégedetlenségüket más módon is kifejezni, nem csak csendes tiltakozással, ahogy ezt legutóbb tették.