Az ereklyék révén ismét Bodajkra „látogatott” Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg – a magyar szent család ereklyéinek jelenlétében ünnepelték a kegyhely búcsúját, a Székesfehérvári Egyházmegye zarándoklatát. Szeptember 13-án Spányi Antal megyéspüspök, a búcsú napján, 14-én pedig Michael W. Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius mutatott be ünnepi szentmisét.
Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg a hagyomány szerint csónakkal jártak imádkozni a településre, a király által építtetett kápolnába. Szívet-lelket megrendítő élmény volt tehát a magyar szent család tagjai ereklyéinek megérkezése Bodajkra.
Körmenetben vitték az ereklyéket a zarándokudvarról – a kegyhelyet megkerülve a templomba – a plébániák, az egyházmegyei iskolák, az óvodák képviselővel, helyi közéleti vezetőkkel, a Történelmi Vitézi Rend, a székesfehérvári székeskáptalan tagjaival, valamint Spányi Antal megyéspüspökkel, Szakács Péter püspöki titkárral és Oravecki Attila irodaigazgatóval.
A menetet a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai fúvószenekara játéka kísérte, emelve annak ünnepélyességét.
A templomban Sapszon Ferenc karnagy vezetésével a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjainak éneke köszöntötte a szenteket. Az ereklyék oltáron való elhelyezése után az imaórát Spányi Antal püspök a hagyományos könyörgéssel kezdte. „Mindenható Úristen, ki Bodajk szent helyéről sugároztad szét a hit vigaszát s adtál gyógyulást a Benned bízóknak, add, hogy Szent István népe ismét erős legyen hitében…”
Majd a hívek közösen imádkozták a magyar szentek keresztútját engesztelésül, népünk lelki újjászületéséért; hogy a szentek, akik életükben követték Krisztust a kereszthordozásban, segítsék a híveket hűségesen végigjárni saját életútjukat. A keresztút után a főpásztor záróimája felidézte Mindszenty József hercegprímás Bodajkon elmondott imádságát is.
Ezután az oltárkerülés szép hagyománya következett, amelyen lehetőség nyílt nemcsak a kegyoltár megkerülésére, hanem az ereklyék előtti imára is.
Sokan érkeztek az ország több részéből, az egyházmegye határain túlról is. A zarándokokat Oravecki Attila atya áldással és Václav Tihamér tárogatóművész Mária-énekekkel köszöntötte. Idén is érkeztek plébániai zászlókkal gyalogosan a környékről és Székesfehérvárról is a kétnapos búcsúra.
A zarándokudvaron bemutatott szentmise kezdetén elsőként a bodajki Boldog Gizella Óvodába járó gyermekek köszöntötték műsorral Spányi Antal püspököt, majd a hívek és a zarándokok nevében Kovács János világi elnök mondott köszönetet a főpásztornak, hogy az ősi Mária-tisztelő kegyhelyet szolgálata kezdetétől kiemelten kezeli. Ennek köszönhetően emelkedhetett a kegytemplom basilica minor rangra, és a gyönyörűen megújult zarándokhely ismét a közbenjárás, az imádság és a megújulás kiemelkedő zarándokhelyévé vált.
Spányi Antal püspök szentbeszéde kezdetén ezer év imádságának hatását emelte ki, amelyet – mint mondta – Bodajk földjére lépve mindig meghatottan érez meg az ember.
valamiféleképpen a szentekkel vállalunk közösséget és tapasztaljuk meg itt, ma különösen is, a magyar szent család jelenlétét, akinek ereklyéit elhoztuk magunkkal. Szent Istvánét, aki sokszor jött ide imádkozni, mert szívében gondokat hordozott, mert nehéz volt számára az ország és a nemzet terhe… Gizelláét, aki hordozta a család minden gondját, a családi közösség minden fájdalmát és aggodalmát… Imréét, aki trónörökösként tudta, hogy küzdelmes, nehéz, áldozatos és veszélyekkel teli út áll előtte, mégis kész volt szívében és lelkében erre a hatalmas feladatra.”
Szent István király művét méltatva a főpásztor kiemelte az uralkodó politikai éleslátását, amely elengedhetetlen volt a nemzet megmaradásához. Hangsúlyozta bölcsességét, hiszen Szent István király minden döntésében, még a törvények megalkotásában is Isten segítségét kérte.
A hagyomány szerint azért járt Bodajkra családjával, hogy Mária segítségét kérje a nemzet jövőjének szolgálatához, Istentől való küldetésének teljesítésében. Mert világos volt előtte, hogy Máriával Krisztushoz fog jutni. És bár életében sok keresztet kellett hordoznia – gyermekei elvesztését, környezete meg nem értését –, hite adott hatalmas erőt adott a számára. „Példája nekünk is segít a kereszthordozásban. Szent Istvánnal és Máriával együtt nekünk is ki kell mondanunk az igent Istennek:
Beszéde végén Spányi Antal püspök kiemelte: a Szentlélek segítsége kellett a királynak ahhoz, hogy ereje legyen az élet, az igazság mellett dönteni, Isten tervei szerint.
Ahogyan nekünk is, úgy utódainak is erő kell ahhoz, amit tennünk kell, amit ránk bízott az Úr:
„A szentek úgy járták végig életük útját, hogy elnyerték Isten szeretetének ajándékaként a mennyei boldogságot. A mi tanúságtételünk, kereszthordozásunk, egymás iránti őszinte szeretetünk és megbocsátásunk hozza el békét a szívünkbe és mindenki szívébe, akivel csak találkozunk.
– zárta elmélkedését a főpásztor.
A szentmise végén az ereklyéket visszahelyezték a templomba, és elkezdődött az imádságos éjszakai virrasztás a Bodajkon szolgáló atyák, a lelkipásztori munkatársak és az imaközösségek vezetésével. Éjfélkor az elhunytak üdvéért mondtak szentmisét.
A búcsúi ünnepen az esős időjárás miatt a kegytemplomban mutatott be szentmisét Michael Wallace Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius Spányi Antal megyéspüspökkel és a megjelent papsággal.
A bodajki Boldog Gizella Óvodába járó gyerekek műsora után Mórocz Tamás kanonok, kegyhelyigazgató köszöntötte a nunciust és a főpásztort. „Nagy készülettel vártuk Önöket erre a gyönyörű ünnepre, országunk legősibb Mária-kegyhelyére, hogy a magyar szent család ereklyéi előtt együtt könyöröghessünk hazánkért, közösségeinkért, családjainkért, és mindenekelőtt azért, hogy hitben megerősödve az Egyház közösségében a remény zarándokaiként tegyünk tanúságot a Jóisten végtelen szeretetéről és oltalmáról.”
A szentmisén a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium diákjai, a Collegium Musicum Jaurinense énekkar szolgált, Bruckner Máté karnagy vezetésével.
Michael Wallace Banach érsek Leó pápa nevében köszöntötte paptársait és a híveket, közvetítve a 70. születésnapját ünneplő Szentatya áldását. Felidézte a kegyhely történetét valamint azokat a szenteket és püspököket, akik megfordultak a helyen. Majd a bajorországi Passauból származó Segítő Szűz Mária-kegyképről elmélkedett.
Hány hívő törölte le könnyeit a Szűzanya iránti áhítatában a bodajki kegykép előtt térdelve, személyes vagy nemzeti fájdalom idején, majd mosollyal az arcán állt fel. Mária a szomorúak vigasztalója, a keresztények segítsége, a Mindenkor Segítő Szűzanya a nehézségek idején megvigasztalta lelküket és megtanította őket újra remélni és mosolyogni.”
A nuncius arról is beszélt, hogy Mária az az asszony, akinek bűntelen szívéből Isten dicsősége ragyogott fel. Mária igen válasza elindította Isten megváltói tervének lényegét, amelyben Krisztus halálával és feltámadásával legyőzte a sátánt és a gonosz erőit. „A sátánt feldühítette Mária azzal, hogy beleegyezett Isten tervébe, és ne áltassuk magunkat, haragszik ránk is, amikor mi is hűek vagyunk Isten tervéhez. Ezért ne merjünk egyedül harcolni, ne merjünk belevágni ebbe a küzdelembe Mária segítsége nélkül, aki Napba Öltözött Asszony, lába alatt a hold, fején 12 csillagból álló korona.
Michael Wallace Banach rámutatott, Jézus anyja a mi Anyánk is. Igent mondott Gábriel arkangyalnak, és nekünk is megadja az igenjét, ha hozzá fordulunk, és szükségeinkben segítségül hívjuk a nevét. „A megváltás akkor kezdődött, amikor az arkangyal kimondta Mária nevét. Így a mi megváltásunk is akkor kezdődik, amikor kimondjuk Mária nevét, amikor kimondjuk az igent Isten Igéjére, aki az ő méhében fogant, gyökeret verve lelkünkben és világra hozva bennünk Jézust. Ma mindannyian hoztatok kéréseket, amelyeket leírtatok, amelyek szívetek csendjében születtek meg. Ezt a szentmisét mindannyiótok szándékaiért, mindannyiunkért, Mária gyermekeiért ajánlom fel… A mindenkor segítő Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Szent István király, Boldog Gizella királyné és Szent Imre herceg járjanak közben a magyar egyházért és az egész magyar népért” – hangzott el beszéd végén, majd a nuncius Ferenc pápa Máriához szóló imájával zárta homíliáját.
A szentmise végén Mórocz Tamás plébános különleges ajándékokkal lepte meg a nunciust és a megyéspüspököt. Átadott egy-egy faliszőnyeget, amelyeket egy bodajki édesanya készített, aki két saját gyermeke mellett 16 gyermek nevel, és akinek egyik fiát jövőre az egyházmegye papnövendékeként szerpappá szentelik. Majd két pályamunkát is ajándékozott, amelyeket a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének felhívására, az Ukrajnában élő magyar gyermekek készítettek, a Mit jelent magyarnak lenni témára.
Spányi Antal püspöknek egy különleges ajándékot is átnyújtott köszönetül főpásztori szolgálatáért: az 1623-ban Frankfurtban kiadott Daniel Meisner-lexikon egy rézmetszetét, amely Székesfehérvárt ábrázolja a török hódoltság idején, amikor még állt a város híres bazilikája. „Tudjuk, mennyire fontos püspök atya számára Székesfehérvár városa, ahol Szent István élete nagy részét töltötte, ezért szeretnénk ezzel az ajándékunkkal is kifejezni hálánkat, hogy Székesfehérváron és Bodajkon Szent István örökségét, a szent király hitét és kultuszát erősítette közöttünk az elmúlt 23 év során.”
A nunciust egy rózsafüzérrel is megajándékozta a plébános, amelynek sajátos értéke, hogy egy kárpátaljai fiatal lány készítette, akinek testvére az ukrán fonton harcol. „Ő az elkészült olvasóval nem csupán kézműves munkát adott át nekünk, hanem lelkiséget is. Ezt a kézzel készített rózsafüzért a békéért mondott imánk jelképeként szeretnénk átnyújtani.”
Mórocz Tamás végül köszönetet mondott, az országgyűlési képviselőnek, a vármegye elnökének, a képviselőknek, a polgármesternek, a gróf Károlyi házaspárnak, az iskolák igazgatóinak és minden zarándoknak a részvételért a különleges búcsúalkalmon. Köszönetet mondott a Székesfehérvári Egyházmegye munkatársainak, a Magyar Nemzeti Bank, a Móri és Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség munkatársainak, Bodajk és a környező települések polgárőreinek, plébániáik képviselőtestületeinek, a kegyhely munkatársainak, valamint minden jó szándékú embernek, akik munkájukkal, szeretetükkel és szolgálatukkal hozzájárultak az ünnep megrendezéséhez.
A szentmise végén a templomból ismét ünnepélyes körmenetben vitték vissza a koronaőrök és a zenészek kíséretével a zarándokudvarra, az ereklyéket.
A kétnapos búcsú egyházzenei áhítattal és koncerttel zárult A magyarországi ferencesek zenéje a 17-18. században címmel Ducza Nóra, Bakos Kornélia, Kéringer László, Jekl László énekművészek, Gesztesi-Tóth László orgonaművész és a Savaria Barokk Zenekar elődadásában, Németh Pál vezényletével.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
Szöveg: Berta Kata
Fotó: Berta Gábor
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
