MESA10: Szlovákia sok adót beszed, de annál kevesebbet nyújt – kivéve a politikusoknak Tokár Géza2025. 09. 16., k – 12:24
Az emelkedő adóterhekre, az elmaradó közlekedésfejlesztési projektekre és a csökkenő életszínvonalra is figyelmeztetett legújabb elemzésében a MESA10 gazdasági agytröszt.
Az intézet „Mit kapok az adóimért” projektje a második évébe lépett – és az első, tavaly szeptemberben megjelentetett elemzéshez hasonlóan a szakemberek most is több problémás jelenségre mutattak rá, amit az állam gazdálkodása és befektetései kapcsán tapasztalta.
Hol az autópálya?
Ján Marušinec, a MESA10 ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta az elmúlt hónapokban arra keresték a választ, vajon megfelel-e a beszedett adók magasságának az állam által kínált közszolgáltatások mértéke. A kutatás keretén belül az elemzők a közlekedési infrastruktúra és az oktatás minőségét, valamint az állam által kínált szociális szolgáltatásokat egyaránt megvizsgálták.
Arra jutottak, hogy Szlovákia már most is rosszul áll, az adóemelések miatt pedig tovább ronthat a helyzetén a környező országokhoz képest. A MESA10 szerint bár a szlovákiai adók és járulékok mértéke magasabb, mint a szomszédos államok többségében, ez nem mutatkozik meg a közszolgálatatások minőségében.
Tomáš Meravý gazdasági elemző szerint a problémák gyökere a befejezetlen közlekedési hálózatban rejlik. „Míg a lengyelek és magyarok az autópályán el tudnak jutni az ország nyugati határából a keletibe, Szlovákiában ez Zsolnáról Rózsahegyre sem működik” – fejtette ki.
Nyugdíjak: drága is, kevés is
Az oktatás terén még rosszabb a helyzet, Szlovákia leszakadása minden évben növekedik a PISA-tesztek alapján és az egyetemek minősége is rosszabb, mint a környező országokban: a legjobb szlovák és cseh egyetem között például ötszáz pozíciónyi a különbség.
A MESA10 elemzőinek az sem tetszik, hogy a szociális kiadások növekedése ellenére a szegénységben élők statisztikai aránya is nő. Ezt a jelenséget annak tudják be, hogy az intézkedések nem célzottak, mindössze a választók megnyerésére alkalmasak. Az elemzés abszurdnak tartja, hogy a magas szociális kiadások és a tizenharmadik havi nyugdíj ellenére is régiós összevetésben a második legalacsonyabb a szlovákiai nyugdíjak mértéke.
Nem jobb a helyzet a bruttó átlagbérek terén sem: míg Szlovákiában átlagosan 1500 eurót keresnek havonta az alkalmazottak, ez Magyarországon 1700, Csehországban 1900, Lengyelországban pedig 2000 euró. Eközben az államfő havi 18 ezer eurót meghaladó fizetése még a francia elnökénél is magasabb, a képviselők a svéd és finn kollégáikkal összehasonlítható összeget keresnek, az átlagbér ötszörösét meghaladó jutalmak pedig uniós viszonylatban is csúcstartók. A miniszterelnöki fizetés a második legmagasabbnak számít az Unióban – Magyarország után.
Kapcsolódó cikkünk
Nem fenyegetés, hanem javaslat: az SNS képviselőinek egy csoportja tegnap hivatalosan is benyújtotta azt a törvénymódosítást, melynek értelmében Peter Pellegrini államfő fizetése a felére csökkenne.
A Szlovák Nemzeti Párt képviselői azzal indokolják a kezdeményezést, hogy az államfőnek a jelenlegi helyzetben mindössze szimbolikus jogkörei vannak Szlovákiában – bár az állam legfontosabb képviselőjének számít otthon és külföldön is, főként csak szimbolikus jogkörei vannak – áll a javaslat indoklásában. Amennyiben elfogadnák, amire kérdéses az esély, Pellegrini havi 18 ezer euró helyett „csak” kilencezer eurót keresne. A javaslatot hivatalosan három képviselő kezdeményezte: az SNS elnöke, Andrej Danko, mellette pedig Roman Michelko és Milan Garaj.
Kétszeres fizetés
Az SNS javaslata mindössze az államfő fizetésének csökkentésével foglalkozik, a többi megválasztott képviselő jövedelmére nem tér ki. A változások értelmében az államfő havi bére egy átlagos parlamenti képviselő jövedelmének kétszeresét tenné ki – Pellegrini így kevesebbet keresne, mint Robert Fico miniszterelnök.
A javaslat több tényezővel is indokolja, miért éppen Pellegrini bérét csökkentenék. Az egyik érv szerint a szlovák államfő jogkörei szimbolikusak és a döntései egyébként is a kormányfő, illetve a kormánytagok aláírásától függnek, ráadásul az elnök nem is folyik bele az állam irányításának mindennapi teendőibe, valamint a kormányprogram megvalósításáért sem felelős.
A másik indok az államháztartás konszolidációja: az SNS szerint egy olyan helyzetben, mikor a költségvetés hiánnyal küszködik, az elnöknek a nemzet egységének megtestesítőjeként jó példával kellene szolgálnia a takarékoskodásra.
„A javasolt fizetéscsökkentés nem jelenti az államfői tisztség komolyságának csökkenését, helyette egy igazságosabb jövedelmezési rendszer felé tett lépésnek minősül”
– áll az indoklásban. A fizetéscsökkenés január elsejétől lépne érvénybe.
Régi konfliktusok
A kezdeményezés egy újabb fejlemény Andrej Danko és Peter Pellegrini konfliktusokkal terhelt viszonyában. A két politikus korábban sem szívlelte egymást, legutóbb pedig Pellegrini katonai képzésével kapcsolatban vesztek össze – amit Danko értelmetlen színjátéknak tartott.
Az SNS javaslatának egyelőre nincs látható többsége a parlamentben. A Smer nem nyilatkozott arról, hajlandó lenne-e támogatni az államfő fizetésének csökkentését, a Hlas képviselői pedig értelmetlennek tartják a felvetést. A három párt tavasszal egyébként közösen bólintott rá a képviselők, az államfő és a miniszterek fizetésének növelésére.
Az ellenzéki pártok közül egyelőre csak Igor Matovič Szlovákia mozgalma jelezte, hogy egyetértene a fizetések csökkentésével, a pártok korábban a politikusi fizetésemelések kapcsán azonban hangsúlyozták a takarékoskodás fontosságát.
Kapcsolódó cikkünk
A hétvégén újabb szintet lépett Peter Pellegrini államfő és Andrej Danko SNS-elnök konfliktusa. Az SNS szeptemberben lefelezné a köztársasági elnök fizetését – miután a két politikus a múlt héten ismét nyilatkozatháborúba keveredett egymással. Valójában már hónapok óta veszekednek.
Danko és Pellegrini civakodása annak ellenére zajlik kitartóan, hogy a két politikus elvben egy oldalon áll – 2023. szeptemberében még közösen alakítottak kormányt, hogy aztán Robert Fico miniszterelnök oldalán nekifogjanak az ország átalakításának. A belső viták azonban már a koalíció első hónapjait is beárnyékolták és Pellegrini elnökké választása sem fogta vissza az SNS-elnökkel szembeni kritikáit.
Kemények és puhák
Pellegrini és Danko kapcsolata már az idő előtti választás előtt sem alakult felhőtlenül. A Danko-vezette SNS és Pellegrini Hlas-ja két különböző választórétegre összpontosított: az előbbiek a radikálisabb szavazókat igyekeztek megszólítani, az utóbbi párt pedig a legmérsékeltebb szociáldemokrata szavazók pártjának szerepébe helyezkedett Pellegrini vezetésével.
A nézetkülönbségek kiütköztek a koalíciós tárgyalásoknál is: Danko 2023 őszén arra panaszkodott, hogy bár hívja Pellegrinit, az nem veszi fel neki a telefont, az egyeztetések pedig leginkább csak a Smer közvetítésének köszönhetően haladtak.
A kormányalakítás tovább fokozta Danko frusztrációját: a Hlas hét helyet is kapott a kabinetben, az SNS-nek pedig csak két létező és egy alakuló tárca jutott – amiből többet profitáltak a nemzeti párt listájára csapódott függetlenek, mint maga az SNS. Emellett már az első választások utáni közvélemény-kutatások eredményei megerősítették, hogy Danko pártjának támogatottsága lefelé ível, a radikális jobboldali szavazók a Smer és a Republika felé húznak inkább. Az SNS elnöke így talált magának egy olyan célpontot, amitől politikai pontokat remélt: a liberális elhajlónak bélyegzett Hlas-t és annak fő képviselőit. Köztük Pellegrinit.
Furcsa kampány
A Pellegrini és Danko közti feszültségek a leglátványosabban a 2024 tavaszán zajló elnökválasztási kampányban ütköztek ki. Bár a Hlas vezetője elvben a kormánykoalíció közös jelöltjeként indulhatott volna a megmérettetésen, Danko egészen a második forduló végéig lebegtette a támogatását. Az SNS elnöke ellentmondva a Smer tartózkodóan támogató hozzáállásának kimondottan éles szavakkal, kitartóan kritizálta Pellegrinit: kijelentette, hogy a Hlas elnöke alibista, nem elég határozott és mivel nem bírja a nyomást, képtelen lesz majd kezelni a sajtó megnövekedett érdeklődését – utalva arra, hogy a politikusnak nincs élettársa.
Danko ráadásul pártépítési célokból maga is indulni szeretett volna az elnökválasztáson az elenyésző támogatottsága ellenére. Az SNS elnökének ambícióit végül szó szerint egy közlekedési lámpa állította meg – máig pontosan tisztázatlan körülmények között kidöntött a kocsijával egy oszlopot, nem volt hajlandó nyilatkozni a baleset pontos körülményeiről, majd az első forduló előtt visszalépett. Nem Pellegrini, hanem a radikális Štefan Harabin javára.
A második forduló előtt Danko sajátos módon támogatta Pellegrinit: a választás napjának utolsó órájában jelentette meg, hogy egyáltalán szavazott, valamint hiányzott Pellegrini eredményvárójáról és az ünneplésről is – hogy aztán kijelentse, a Hlas elnökét az SNS szimpatizánsainak köszönhetően választották meg, ezért hálásnak kellene lennie.
Kapcsolódó cikkünk
Az SNS a parlament szeptemberi ülésén javaslatot nyújt be Peter Pellegrini köztársasági elnök fizetésének megfelezésére – tájékoztatta a TASR hírügynökséget a párt elnökének irodavezetője, Zuzana Škopcová.
Állítása szerint a javaslat célja – amelynek eredményeként az államfő havi fizetése 18 ezer euróról 9 ezer euróra csökkenne –, hogy igazságosságot teremtsenek a tisztségviselők bérezésében, és elérjék, hogy a köztársasági elnök apanázsa alacsonyabb legyen, mint a miniszterelnöké.
„Az SNS meg van győződve arról, hogy Szlovákiában a kormányfő, nem pedig az államfő kell, hogy kapja a legmagasabb fizetést. Az elnök csak protokolláris feladatokat lát el, és az alkotmány szerinti jogai tekintetében nem kaphat többet, mint a miniszterelnök” – tette hozzá Škopcová.
A szlovák nemzetiek reményüket fejezték ki annak kapcsán, hogy a javaslatot a kormánypártok és az ellenzékiek egyaránt támogatni fogják.
(TASR)
Árad a szeretet
Pellegrini államfővé választását követően néhány hónapra elcsitultak Danko kritikái, amiben szerepet játszott a belpolitikai helyzet is: a Robert Fico elleni merénylet miatt megbénult a szlovákiai politika, az SNS-elnök pedig a Hlas új vezetésével csatázott.
Néhány hónap múlva a helyzet változott: tavaly szeptemberben Pellegrini kötött bele Dankóba, aki megmakacsolta magát a házelnöki poszt betöltésével kapcsolatban és nem akarta azt átadni a Hlas-nak. Pellegrini államfői minőségben nyilatkozott az SNS-elnökről különösen súlyosakat New York-ban – kijelentette, hogy Danko pártját alig támogatják, a politikus hitelessége pedig az egyik legalacsonyabb, személyes ambícióit az ország érdekei elé helyezi. A konfliktus végül más irányba terelődött, hiszen Huliakék kilépése után Danko visszakozni kényszerült.
Az SNS-elnök célkeresztjébe idén tavasszal került vissza Pellegrini. Danko elmondása szerint „sokkos állapotba került,” mikor Pellegrini elutasította a népszavazás kiírását az orosz szankciók megszüntetéséről szóló petíció átvétele után és kijelentette, hogy ennél még az ősellenségnek tartott Zuzana Čaputová is korrektebben vezette az országot.
A két politikus utoljára a napokban csapott össze. Az ok a hadsereg: Danko magamutogatásnak nevezte Pellegrini részvételét a tartalékos kiképzés programjában, az államfő pedig arra mutatott rá, hogy az SNS-elnökből kétes körülmények között vált kapitány.
Az SNS legújabb kezdeményezése Pellegrini fizetésének megnyirbálására irányul – az államfő ugyanis jelenleg 18 ezer eurót keres, az SNS szerint a helyzetre való tekintettel ezt kilencezer euróra kellene visszafogni. Döntés az ősszel várható az ügyben, asz SNS azt ígéri, hogy addig benyújtja a vonatkozó törvénymódosítást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
