Durva drágulást mértek augusztusban is, az uniós átlag kétszeresét, de az élelmiszer ára már nem nőtt Lajos P. János2025. 09. 16., k – 10:35
Az infláció augusztusban enyhén lassult, de továbbra is 20 havi csúcson maradt. A havi árnövekedést elsősorban a közlekedési és vendéglátóipari szolgáltatások drágulása befolyásolta, az élelmiszerek ára átlagosan már nem nőtt.
Néhány hónap után először megállt az élelmiszerek és a lakhatás–energia árainak havi emelkedése. Ezek azok a kiadási tételek, amelyekre a fogyasztók a legtöbbet költik. Éves összehasonlításban továbbra is a vendéglátás, a szállás, az alkoholos italok és a dohányáruk, valamint a személyi gondoskodási termékek és biztosítási szolgáltatások ára nőtt a leggyorsabb ütemben.
A fogyasztói árak augusztusban havi szinten átlagosan 0,1%-kal emelkedtek, ami az év eddigi legalacsonyabb értéke volt, hasonlóan áprilishoz. Az éves infláció azonban még mindig nagyon magas, 4,2%-os volt.
Bár a növekedés üteme két hónap után lassult, továbbra is a harmadik legmagasabb érték volt 2023 decembere óta. Uniós összehasonlításban is nagyon gyorsan nőnek nálunk az árak.
Júliushoz képest is többet fizettünk, bár az élelmiszer már nem drágult
Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. A 12 kiadási főcsoport közül 5-ben emelkedés, 5-ben csökkenés, 2-ben stagnálás volt megfigyelhető. A változások -0,5% (bútor és lakásfelszerelés) és +1,9% (közlekedés) között mozogtak.
A legnagyobb hatást a közlekedés drágulása gyakorolta, főként a légi és kombinált személyszállítás árainak dinamikus növekedése. Ezzel szemben két hónapnyi emelkedés után az üzemanyagok ára 0,1%-kal csökkent. Negatívan hatott viszont az inflációra a vendéglátás (éttermek, kávézók) 0,2%-os drágulása, valamint a posta és telekommunikáció 0,5%-os áremelkedése is, ahol különösen a telefonos szolgáltatások drágultak.
Pozitív hatásként jelentkezett az élelmiszerek és az alkoholmentes italok, valamint a lakhatás és energia árainak stagnálása. Az élelmiszerárak változatlanok maradtak, ami az év második legjobb havi eredménye volt. Az alkoholmentes italok ára lassuló ütemben, 0,4%-kal nőtt.
A 9 élelmiszer-kategória közül 3 – zöldség, olaj és zsiradék, tej–sajt–tojás – árcsökkenése ellensúlyozta a többi – hús, cukor és édességek, kenyér és gabonafélék – áremelkedését.
Összességében 5 főcsoportban csökkentek az árak, így például a bútorok és lakásfelszerelések (-0,5%), a rekreáció és kultúra (-0,2%), az alkohol és dohánytermékek (-0,3%), a ruházat, cipő és az egészségügyi kiadások is olcsóbbak lettek.
Egy év alatt 4,2 százalékos drágulás
A fogyasztói árak éves összehasonlításban 4,2%-kal voltak magasabbak. Az összes főcsoportban növekedés történt, a legkevésbé, 2,1%-kal a közlekedés, a legnagyobb mértékben, 10%-kal az oktatás drágult.
A legnagyobb hatással a vendéglátás és szállás, az alkohol és dohányáruk, valamint a szolgáltatások – pl. biztosítás, fodrászat, szociális szolgáltatások – álltak, mindegyikben 6% feletti növekedéssel.
A második legnagyobb háztartási kiadás, az élelmiszer és alkoholmentes italok, 3,9%-kal drágult. A növekedés üteme két hónap után 4% alá csökkent. A 9 élelmiszer-csoportból 7 drágult, különösen az olajok és zsiradékok, a tejtermékek és a tojás, valamint a gyümölcs, mind 8% feletti áremelkedéssel. Olcsóbb volt viszont a hús és a zöldség. Az üdítőitalok ára éves összehasonlításban tovább száguldott, tavalyhoz képest 19%-kal nőtt.
A legkisebb áremelkedést – 3% alatt – a lakhatás–energia, az egészségügy és a közlekedés mutatta.
Az Unió „élcsapatában” vagyunk, habár Magyarország megelőzött
Az eurozóna inflációja augusztusban 2,1% volt, némileg magasabb, mint júliusban. Az EU-s átlag 2,4%, és hasonló módon enyhe emelkedést mutatott júliushoz képest, tehát Szlovákia éves inflációja jóval az EU átlag fölött van. A nyugati államokban általában az átlag alatt van az infláció, Franciaországban például csak 0,8 százalék, kivétel Ausztria, ahol 4,1 százalékos drágulást jeleznek.
Az Unió keleti felében magasabb az infláció, Magyarországon 4,3 százalékos, de még ennél is magasabb Horvátországban – 4,6% – és a balti országokban: Észtországban például 6,2 százalékos volt a drágulás egy év alatt.
A szlovák infláció augusztusban már jelezte, hogy az árnyomás valamelyest kezd mérséklődni – különösen azoknál a kiadási tételeknél, mint az élelmiszerek és energia –, de az éves árnövekedés továbbra is magas, az EU többségének szintje felett áll. Az EU-s átlagok (2–2,5%) és az eurozóna cél (kb. 2%) jelentősen alacsonyabbak, mint amit Szlovákia produkál.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
