Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a svéd kormány jövőre 26,6 milliárd koronával (körülbelül 2,4 milliárd euróval) növeli a védelmi kiadásokat, ami a GDP 2,8 százalékát teszi majd ki. Erről az AFP és a Reuters hírügynökségek tájékoztattak.
2022 óta, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, Svédország 100 milliárd koronával (mintegy 9,2 milliárd euróval) emelte védelmi kiadásait. A kormány márciusban közölte, hogy a következő évtizedben ezt az összeget körülbelül 300 milliárd koronával (mintegy 12,3 milliárd euróval) tervezi tovább növelni, azzal a céllal, hogy 2030-ra elérje a GDP 3,5 százalékát.
Kristersson ehhez megjegyezte, hogy Svédország „jó úton halad afelé, hogy ez valósággá váljon”.
„Ezek a beruházások a jelenlegi komoly időkben, amelyekben élünk, teljességgel elengedhetetlenek”
mondta Pal Jonson svéd védelmi miniszter, aki szerint az ukrajnai háború kulcsfontosságúvá vált Svédország biztonsága szempontjából.
A további pénzügyi forrásokat új felszerelések beszerzésére fordítják, beleértve légvédelmi rendszereket, rakétatüzérséget, hadihajókat és taktikai szállító repülőgépeket. Emellett emelik a tisztek és a sorkatonák fizetését is.
Svédország tavaly, éppen az orosz erők ukrajnai inváziójára reagálva lépett be a NATO-ba 32. tagként, véget vetve ezzel a skandináv ország évtizedekig tartó semlegességének.
A hidegháború lezárultát követően Svédország drasztikusan csökkentette védelmi kiadásait, mivel a nemzetközi békefenntartó missziókban való részvételre összpontosított. Ez a tendencia a Krím 2014-es orosz annexiója után fordult meg. 2017-ben, hét évvel a megszüntetése után, Svédországban újra bevezették a kötelező sorkatonai szolgálatot.
teraz.sk
Nyitókép forrása: sita/AP Photo/Matthias Schrader
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
