A Fájdalmas Szűzanya ünnepéhez kapcsolódva szeptember 14-én ünnepelték Sümegen a ferences kegyhely főbúcsúját, melynek főcelebránsa ezúttal a főegyházmegye főpásztora, Udvardy György veszprémi érsek volt. A szentmisére rengeteg zarándok érkezett szerte az országból.
Tömördi Viktor atya, aki ötven éve lépett be a ferences szerzetesi közösségbe és negyven éve szentelték pappá, köszöntőjében kiemelte a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom meghatározó a történelmi és hitéletben betöltött szerepét. Az ország számos pontjáról érkeztek zarándokok a csodálatos kegyhelyre, hogy együtt ünnepeljenek és imádkozzanak. Elhangzott: az ideológiák viharában ma is erős szellemi és lelki támaszt kell nyújtani.
Udvardy György érsek prédikációjában a Boldogságos Szűz Mária alakjára irányította a hívek figyelmét. Mint mondta, a mai ünnep különösen is Máriára hívja fel a figyelmet: „a fájdalmasra, az Isten szülőjére, az ige bemutatójára, a remény asszonyára”. Hangsúlyozta, hogy
A főpásztor emlékeztetett: Mária Jézus földi életének minden fontos pillanatában jelen volt, és osztozik az Egyházban élő gyermekei szenvedésében is. „Fájdalmaink hordozója ő, mert látja a Fiát szenvedni és meghalni, és látja gyermekeit is a bűnök, terhek és reménytelenség súlya alatt roskadozni – fogalmazott. – Mária számunkra is vigasztaló és közbenjáró édesanya, aki a megváltás felé vezet.”
Az érsek arra is figyelmeztetett, hogy a keresztény embernek ma különösen nagy felelőssége van a hit továbbadásában. „Hány és hány szülő szenved attól, hogy nem tudja átadni a hit örökségét! – mutatott rá. – Ez azonban nem a vádaskodás ideje, hanem a felismerésé: Isten és Mária is segíteni akar bennünket abban, hogy újra megtaláljuk a remény forrását.”
Szentbeszéde végén a főpásztor arra buzdított, hogy a hívek erősítsék meg gyermeki ragaszkodásukat Máriához, és bízzanak az isteni gondviselésben. „Milyen jó, hogy ez az ünnep évszázadok óta Mária oltalmához való gyermeki ragaszkodásunkat és bizalmunkat fejezi ki! A közös imádság és a zarándoklat áldozata nemcsak hagyomány, hanem élő forrás, amely hitben és reményben erősíti a híveket” – fogalmazott.
*
A sümegi kegyhely története
A sümegi kegyhely történetében három tényező játszott meghatározó szerepet: a török, a veszprémi püspök és a ferencesek. A törökök 1552-ben elfoglalták Veszprémet, ahol lerombolták a székesegyházat és a püspöki palotát. Ezt követően a veszprémi püspökök hosszú időre kénytelenek voltak Sümeget székhelyül választani, ahol a vár védelmet biztosított számukra (a sümegi várat sohasem foglalta el a török), s innen közeli birtokaikat is előnyösen tudták kezelni.
Az egyhajós, dongaboltozattal fedett templom bejárata fölött látható a püspöki címerrel díszített építési emléktábla, mely az építtető gróf Széchenyi György püspök nevét és az építés évét (1652) őrzi. A csodatevő Pietà, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra feltehetőleg a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. Alkotója ismeretlen. Egyes vélemények szerint a szobrot 1649-ben Széchenyi György püspök (1646–1658) által, a felvidéki Szakolcáról ide telepített ferencesek hozták magukkal. A számukra épített kolostor 1652-ben, a templom pedig 1654-ben készült el.
Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás is érte, de a szobrot sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. Az első évek csodás eseményei után természetes volt, hogy a szobor nem maradhatott korábbi helyén, az egyik mellékoltáron, így egy díszesebb kivitelű főoltárra került. Az addigra szűknek bizonyuló templomon és rendházon Acsády Ádám püspök (1725–1744) komoly átalakításokat és bővítéseket végeztetett. Felépült a torony, az orgonakarzat, illetve a rendház épülete is újabb emelettel bővült. A főoltár 1743-ban, a szószék pedig már Padányi Biró Márton püspöksége idején, 1760 táján készült.
Sümegen, az évszázadok során, a Boldogságos Szűz elsősorban mint a Betegek Gyógyítója mutatta meg közbenjáró hatalmát. A kegytemplom saját könyörgésében („Ó Sümegi Fájdalmas szép Szűz Mária…”) is ez áll: „Orvosa voltál mindenkor a különféle betegségekben sínylődőknek, akik élő hittel és erős bizalommal könyörögtek hozzád.”
Az első feljegyzett csoda 1699 februárjában történt, amikor Berghoffer Mária Zsófia bécsi nemes hölgy, egy álma jeladását, sőt utasításait követve Sümegre utazott, ahol gyógyulást remélt súlyos betegségére, amely már régóta a mozgást is lehetetlenné tette számára. A sümegi templomban fel is fedezte azt a Mária-szobrot, amelyet álmaiban látott, és hozzá imádkozva néhány napon belül teljesen meggyógyult. Innentől fogva különösen megemelkedett a kolostor hírneve. Az esemény leírása megtalálható a templom főoltára mögött, s Padányi Bíró Márton püspök korából való. Így kezdődik: „Tetszett a Fölséges Mindenható Úristennek Sümeg városát és abban a franciskánusok templomát az 1699-dik esztendőben böjtelő havának hatodik napján Szent Hellyé tenni és választani és ugyanazon templomban az ő szent Anyjának képét csudatételekkel megdicsőíteni.”
Még abban az évben további hét csodás gyógyulás történt a templomban. Hírük csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is.
A kegytemplomban a szószéktől balra az első csodás gyógyulások képei láthatók. A széken ülő bécsi Berghoffer Mária mellett többek között a tűt nyelt sárvári fiú, a légrádi süketnéma asszony s a vak kuruc katona alakja tűnik fel.
Az idők során az istentiszteletek és egyéb vallásos szokások is módosultak, gazdagodtak; a 18. század a búcsújárások virágzásának ideje volt. A sümegi kegyhely második virágkora már a 20. századra esik. Az 1940–50-es években P. Kocsis Ödön házfőnök plakátokat készíttetett, s helyeztetett ki a vasútállomásokra, s több ezer példányban nyomtattatott levelezőlapokat, szentképeket. A kegyhely történetéről könyveket írt, diafilmeket készíttetett. Budapestről, amíg a háborús körülmények engedték, filléres vonatok indultak ide. Így lett ismertté Sümeg és a sümegi Fájdalmas Szűzanya az egész országban.
A templom több mint 300 éve kedvelt zarándokhely, ennek bizonyítéka a kegyoltár mögötti számtalan hálatábla is.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
