Az orosz elnök politikai túlélését az Amerikával és szövetségeseivel való folyamatos konfrontációhoz köti.
Amikor Vlagyimir Putyin a múlt héten legalább 19 drónt küldött Lengyelországba, az orosz elnök egy üzenetet közvetített: nem tervezi, hogy egyhamar befejezi a Nyugat elleni háborúját.
Az orosz beavatkozás a NATO légterébe hetek óta tartó ukrajnai légitámadásokat követ, amelyekben több tucat civil meghalt, az EU- és brit delegációknak otthont adó épületeket megrongálták, és először csapást mértek egy kormányzati épületre Kijev központjában.
Putyin messze nem állt készen arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nyomására békemegállapodást kössön Ukrajnával, politikai túlélését az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel fortyogó konfliktushoz kötötte.
„Putyin a háború elnöke” – mondta Nyikolaj Petrov, a londoni székhelyű Új Eurázsiai Stratégiai Központ vezető elemzője. „Nem érdeke fűződik a háború befejezéséhez.”
Miután háborús vezetővé nevelte magát, békeidőben elnöknek lenni egyenértékű lenne a lefokozással. „Bármilyen körülmények között sem adhatja fel ezt a szerepet” – mondta Petrov.
Miközben Putyin teljes körű ukrajnai támadása a negyedik évéhez közeledik, az orosz elnöknek vitathatatlanul a legtöbb oka van az optimizmusra a háború kezdeti napjai óta, amikor a Kreml abban reménykedett, hogy napok alatt elfoglalja az országot.
Mivel az ukrán erőket fegyver- és emberi erőforráshiány hátráltatja, Oroszország egyre mélyebbre nyomul az országba.
Moszkva előrehaladása azonban lassú – és költséges – volt. A Kreml fegyveres erői becslések szerint egymillió áldozatot szenvedtek, és a konfliktus megviselte az orosz gazdaságot, amely recesszióba torkollással fenyeget.
És mégis, politikailag a konfliktus befejezése kockázatokkal jár.
A Kreml média és internet feletti szoros ellenőrzése valószínűleg lehetővé tenné számára, hogy a békemegállapodást a legtöbb orosznak győzelemként adja el. De az orosz elnök nem emiatt fog aggódni.
Miután Oroszország liberális ellenzéke megtizedelődött, egy maroknyi, de hangos nacionalista csoport jelenti a legnagyobb veszélyt uralmára – mondta Petrov. És grandiózus győzelmet ígért nekik nemcsak Ukrajna, hanem a Kreml által „kollektív Nyugatnak” nevezett jelenség felett is.
„A katonai-politikai berendezkedés héja részei között él a vágy, hogy elpusztítsák a NATO-t” – mondta Alekszandr Baunov, egykori orosz diplomata, aki jelenleg a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ vezető munkatársa a DW orosz részlegének. „Hogy megmutassák, hogy a NATO értéktelen.”
Katonai elemzők szerint Moszkva fokozta hibrid hadviselés kampányát Európa ellen, mióta Putyin a múlt hónapban Alaszkában találkozott Trumppal – az amerikai elnök által korábban a tűzszünet megteremtésének szentelt csúcstalálkozóként emlegetett találkozón.
A szerdai behatolás előtt orosz drónok többször is merészkedtek be a lengyel légtérbe a szomszédos Fehéroroszországból, városok körül köröztek , mielőtt visszafordultak volna. Augusztusban egy orosz drón zuhant le Varsótól mintegy 100 kilométerre délnyugatra.
A POLITICO testvérkiadványa, az Axel Springer Group WELT szerint a Lengyelországot átlépő drónok közül öt közvetlen repülési útvonalon tartott egy NATO-bázis felé, mielőtt a holland Lockheed Martin F-35-ös vadászgépek elfogták volna őket.
Egy, a Lengyelországot átlépő drónok előtt két nappal megjelent véleménycikkben Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke azzal vádolta Helsinkit, hogy támadást tervez, és azzal fenyegetőzött, hogy bármilyen támadás „a finn államiság végleges összeomlásához vezethet”.
Az elemzők megjegyezték, hogy a cikk retorikája hasonlított a Kreml 2022 februári, Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió előtti vitapontjaihoz .
Moszkva emellett megkezdte a létfontosságú iparágak , köztük a hajógyártás áthelyezését az ország keleti részére, a NATO-határtól távolabb – mutatott rá Petrov. Pénteken Oroszország nagyszabású katonai gyakorlatokat kezdett Fehéroroszországgal , többek között a lengyel határon is. A gyakorlatok várhatóan kedden zárulnak.
„Bármit is ér el Putyin Ukrajnában, a Nyugattal való konfrontáció nem ér véget ott; különféle formákban folytatódni fog” – mondta Petrov. „Beleértve a katonait is.”
Az olyan cselekedetekkel, mint a lengyelországi behatolás, Putyin figyelmeztetést intéz Trumphoz és az európai vezetőkhöz, akik arról tárgyalnak, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak Kijevnek egy esetleges békemegállapodás után – mondta Kirill Rogov, a Re:Russia agytröszt alapítója .
„Putyin bebizonyította, hogy képes támadni a NATO-országokat, pedig azoknak nincsenek védelmi rendszereik” – mondta.
Trump vegyes jelzései a NATO iránti elkötelezettségéről és az, hogy nem hajlandó betartani saját határidőit a Moszkva elleni szankciók bevezetésével kapcsolatban, bizalmat adnak Putyinnak, hogy megússza.
Az orosz elnök számára „most vagy soha” – tette hozzá Baunov.
A lengyelországihoz hasonló behatolások célja, hogy aláássák a nyugati katonai szövetség kollektív védelem iránti elkötelezettségét, apró offenzívákkal próbára téve a NATO válaszadási hajlandóságát .
Baunov szerint a remény az, hogy a katonai szövetséget fogatlan tigrisként leplezzék le.
Washington eddigi reakciója csak erősítette ezeket a félelmeket.
Csütörtökön Trump visszhangozta Moszkva álláspontját, azt nyilatkozva az újságíróknak, hogy „ez hiba lehetett volna ”.
Eva Hartog
Megosztás
The post Miért nem fejezi be Putyin a háborúját? appeared first on Magyar Tudat.
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
