A kanadai GoviEx Uranium bányavállalat és Niger kormánya megállapodott, hogy hat hónappal, 2026 márciusáig meghosszabbítják a közöttük folyó választottbírósági eljárás szüneteltetését. A felek a vitatott Madaouela uránprojekt jövőjéről tárgyalnak. A jogi eljárás azt követően indult, hogy a nyugat-afrikai ország katonai vezetése 2024 júliusában visszavonta a cég bányászati engedélyét.
A Madaouela projekt a világ egyik legjelentősebb uránlelőhelyének számít. A feltárt készlet meghaladja a 100 millió fontot. A kanadai GoviEx 2007 óta dolgozik a területen , és 80%-os részesedéssel bír a projektet működtető COMIMA vállalatban, míg a maradék 20% a nigeri államé.
A vita háttere
A konfliktus a 2023 júliusában végrehajtott katonai puccs után mélyült el. Az új kormány 2024-ben azzal az indokkal vonta vissza a GoviEx engedélyét, hogy a cég nem teljesítette a fejlesztési feltételeket. Válaszul a vállalat 2024 decemberében nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett. Govind Friedland, a GoviEx ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy több mint egy évtizednyi munkát és jelentős fúrásokat fektettek a projektbe.
A mostani szüneteltetés egy 2025 februárjában aláírt szándéknyilatkozatot követ. Ez a dokumentum teremtett keretet a tárgyalásoknak. Bár mindkét fél a békés megegyezést részesítené előnyben, a GoviEx jelezte, hogy a tárgyalások kudarca esetén a bírósági eljárás folytatódhat.
Geopolitikai fordulat Nigerben
A Madaouela körüli vita egy szélesebb geopolitikai átrendeződés része. A 2023-as hatalomátvétel után a katonai junta megszakította a biztonsági együttműködést az Egyesült Államokkal és kiutasította a francia csapatokat. Ezzel párhuzamosan elmélyítették a kapcsolatokat Oroszországgal; orosz katonai kiképzők érkeztek az országba.
A kormány keményebb álláspontot képvisel a külföldi bányászati engedélyekkel szemben. A GoviEx esete mellett a francia Orano állami atomenergetikai vállalat Imouraren projektjének engedélyét is visszavonták.
Mindeközben Oroszország felajánlotta Niger első atomerőművének megépítését. Ez a lépés tovább erősíti Moszkva befolyását a térségben, miközben kihívást jelent a korábbi gyarmattartó Franciaország számára.
Franciaország a volt gyarmatait kedve szerint zsákmányolta ki. Ez alatt azt kell érteni, hogy eddig a piaci ár töredékéért jutott hozzá például Niger ásványkincseihez is. A geopolitikai átrendeződés ezektől az előnyöktől vágta el Párizst, amely ráadásul közben súlyos pénzügyi válságba is került.
Körkép.sk, Intellinews
Nyitókép forrása: GoviEX
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
