Az állam önmagán is spórolna, Pellegrini fizetését is megrövidíthetik – körvonalazódik az új megszorítási csomag Nagy Roland2025. 09. 09., k – 12:31 Pozsony |
Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter ma délután részletesen ismerteti a jövő évi konszolidációs csomagot – jelentette be Ján Richter, a Smer parlamenti frakciójának vezetője. Elmondása szerint Andrej Danko, az SNS elnöke visszavonja a köztársasági elnök fizetéscsökkentésére vonatkozó javaslatát, de lehet, hogy az ötlet visszaköszön majd a megszorítások között.
Ma délután megkezdődik a parlament őszi ülésszaka, számos fontos törvényjavaslat sorsa dőlhet el a következő napokban, hetekben. Ennek kapcsán Ján Richter ismertette, hogy a legnagyobb koalíciós párt milyen javaslatokat hajlandó támogatni a szeptemberi ülés napirendjéről.
Egyezség Dankóval, legalábbis részben
A koalíció már hetek óta egyeztet a jövő évi megszorításokról, de konkrétumokat eddig nem nagyon árultak el. Richter szerint ez ma megváltozik, ugyanis Kamenický és Robert Fico (Smer) miniszterelnök várhatóan délután kiállnak a nyilvánosság elé a csomag részleteivel, elsőként azonban a pártjuk parlamenti frakcióját tájékoztatják.
Richter azt is elmondta, hogy sikerült megegyezniük az SNS-szel, így a párt leveszi a napirendről az államfő fizetésének lefelezésével kapcsolatos javaslatot. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy Pellegrini és más állami tisztségviselők bérét is „megkurtítják”, mégpedig a konszolidációs csomag keretében.
A köztársasági elnök fizetésére az intézkedések értelmében a legmagasabb adókulcs vonatkozna, így a bérének mintegy egyharmadát visszautalná az államkasszába.
Danko másik fontos ügyéről – vagyis a tranzakciós adó eltörléséről az egyéni vállalkozók és a kiscégek számára – továbbra is tárgyalásokat folytatnak a pénzügyminiszterrel, de Richter szerint erről már szeptemberben döntés születhet, ha az SNS elnöke beleegyezik, hogy Kamenický módosító javaslatokat nyújtson be a tervezethez. A jövő évi költségvetésről szóló tárgyalások azonban Richter szerint csak októberben indulnak el.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament ma (kedden) ül össze először a nyári szünidő után. A 39. ülésszak napirendjén több mint 150 pont szerepel, a legtöbb figyelmet azok a javaslatok érdemlik, amelyeket a képviselők a júniusi ülésről halasztottak szeptemberre – így a két nemet rögzítő alkotmánymódosítás, vagy a tranzakciós adót érintő módosítás.
Arról a vitatott alkotmánymódosításról van szó, amelyet maga Robert Fico (Smer) miniszterelnök harangozott be még márciusban, és amely kimondja, hogy csak két nem létezik – férfi és nő. A módosítás célja továbbá, hogy biztosítsa a szlovák jogrendszer elsőbbségét a nemzetközi szerződésekkel szemben a kulturális-etikai kérdések terén, ami azonban ellentétes az uniós szabályozással.
Az alkotmány módosítása csak az ellenzék egy részének a támogatásával lehetséges, a koalíciónak ugyanis csak 79 szavazata van a szükséges 90 helyett. Korábban a KDH tíz és a Keresztény Unió (KU) két képviselője ígért támogatást a koalíciónak, František Majerský, a kereszténydemokraták képviselője azonban végül meggondolta magát, és nem állt be a javaslat mögé, így azt szeptemberre halasztották.
A KDH nem adja ingyen a támogatást
A KDH augusztus végén már feltételhez kötötte az alkotmánymódosítás támogatását:
csak akkor lesz hajlandó megszavazni azt, ha a koalíció módosítja Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter új oktatásügyi reformját, amely szintén a kedden kezdődő ülésen kerül napirendre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A KDH kifogásolja Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter új oktatásügyi reformját, amelynek eredményeként az egyházi iskolák kevesebb anyagi támogatásra számíthatnak az államtól. Ezzel veszélybe kerülhet a kormánykoalíció alkotmánymódosításra vonatkozó terve a két nem elismeréséről.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kormány múlt pénteken jóváhagyta Drucker oktatási reformját. A tervezett módosítások egyebek mellett az egyházi és a magániskolák finanszírozását is érintik. A változtatás értelmében azok az intézmények, ahol tandíjat szednek, valamint amelyek nem csatlakoznak be egy adott iskolai körzetbe sem (vagyis nem kötelezik magukat arra, hogy az alapiskolai oktatást biztosítsák bárkinek, aki a közelben lakik), csak az állami támogatás 80 százalékát kapják meg.
Igazságtalan finanszírozás?
A kereszténydemokraták már korábban is tiltakoztak a finanszírozási rendszer módosítása ellen, szerintük ez veszélybe sodorhatja az egyházi iskolák működését.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási tárca finanszírozási javaslatát ellenzők tábora tovább gyarapodott: ezúttal a KDH és Keresztény Unió (KÚ) fogalmazott meg kritikát. Képviselőik a magániskolák – különösen persze az egyházi tanintézmények – ellehetetlenítéséről és „államosításáról” beszélnek. A vitát kiváltó módosítás mindeközben pedig csak igazságosabbá szeretné tenni a pénzek elosztását – hangsúlyozza a minisztérium.
Feltehetően nem számított az oktatási tárca ekkora visszhangra, amikor bejelentették: azok a magán- és egyházi iskolák kevesebb állami támogatást kapnak majd, amelyek tandíjat szednek, és nem hajlandóak felvenni meghatározott arányban egy adott iskolai körzet tanulóit. Ezúttal a vallási alapon szerveződő politikai formációk adtak hangot nemtetszésüknek, de korábban a Demokraták párt is felszólalt, valamint a magániskolákat tömörítő szlovákiai szervezet (ASŠŠZ) is.
Miről is van szó?
Ahogy azzal részletesebben is foglalkoztunk, a minisztérium javaslata alapjaiban módosítaná az oktatási intézmények finanszírozását. Jelenleg ugyanis a magán- és egyházi iskolák is megkapják a teljes normatív támogatást, vagyis az egy diákra megszabott fejpénzt.
Ezen változtatnának most, mivel az állami iskolák több kötelezettségnek vannak kitéve, miközben ugyanannyi pénzt kapnak.
A terv szerint ha egy magán- vagy egyházi tanintézmény ezeket szintén vállalja, akkor nem csökken az állami finanszírozás mértéke. Ha viszont nem, akkor csak a normatív támogatás 80 százalékára lesz jogosult.
Tulajdonképpen két feltételt kellene teljesíteniük: az egyik, hogy tandíjmentesen biztosítják a képzést, a másik, hogy betagozódnak egy iskolai körzetbe, és az itt élő tanulókat részesítik előnyben a felvétel során.
Kapcsolódó cikkünk
Alapvető változáson mehet keresztül az iskolák finanszírozása. Az oktatási tárca javaslata alapján azok a magán- és egyházi iskolák kevesebb állami támogatást kapnak majd, amelyek tandíjat szednek és válogatnak a gyerekek közül. A szakértők és érintettek véleménye megoszlik: egyesek szerint igazságosabb lesz a rendszer, mások szerint tönkreteszik a magánintézményeket.
Az oktatási tárca 2027 szeptemberétől bevezetné a nevelés és oktatás közszolgáltatójának fogalmát. Ennek minősül majd minden olyan tanintézmény, amely a meghatározott iskolai körzet tanulóit felveszi, és nem szed tandíjat.
Az ilyen iskolák állami finanszírozása nem változik, sőt további előnyöket is kapnak, például hozzájárulást az utazási költségekhez. Azoknak az iskoláknak, amelyek nem fogadják el ezeket a feltételeket, csökken a normatív állami támogatásuk.
Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes magán- és egyházi iskolák jelentős bevételkieséssel nézhetnek szembe.
A minisztérium közleménye szerint „a cél az, hogy biztosítva legyenek az egyenlő finanszírozási feltételek a fenntartótól függetlenül, valamint hogy igazságos, átlátható és hatékony rendszert hozzanak létre.”
Többen viszont fenntartásaiknak adtak hangot, míg mások szerint a módosítás valóban segíthet kiküszöbölni a rendszerhibákat.
A Demokraták különösen aggódnak
A parlamenten kívüli párt szerint a tandíjköteles iskolák az állami normatív hozzájárulás akár 20 százalékától is eleshetnek, ha átmegy a törvénymódosítás.
Az intézkedés azonnali hatással lenne több mint 150 ezer nem állami iskolába járó gyermekre és szüleikre
– állítják, hozzátéve, hogy anyagilag fenntarthatatlanná válhatnak a magán- és egyházi iskolák, és ennek eredményeként több be is zárhat. A Demokraták azt szeretnék elérni, hogy a javasolt változásokat nyilvánosan, szakértők bevonásával vitassák meg. De leginkább annak örülnének, ha Tomáš Drucker oktatási miniszter visszavonná a módosítást a jelenlegi formájában.
A nem állami iskolák sok esetben szerintük éppen azért jöttek létre, mert az állam és az önkormányzatok nem tudták biztosítani a férőhelyek számát és a minőségi oktatást.
Ha most a kormány elkezdi őket szisztematikusan felszámolni, akkor marad a kérdés: hová mennek majd a tanulók?
– fogalmazták meg bírálva a javaslatot.
A magániskolák szövetsége felháborodott
A magániskolákat tömörítő szlovákiai szervezet (ASŠŠZ) szerint a minisztérium fő érve, miszerint az intézkedés az egyenlőséget szolgálja, elfogadhatatlan.
„Az általánosan elterjedt nézet az, hogy a nem állami iskolák ugyanolyan finanszírozást kapnak, mint az államiak, a valóságban az állam hosszú ideje 8-15 százalékkal kevesebbet ad a magániskoláknak, és
a most tervezett 20 százalékos csökkentéssel ez már 28-35 százalékos hátrányt jelent majd az állami iskolákhoz képest – amit megint a szülőnek kell majd kipótolnia!”
– írták.
Ráadásul azt állítják, hogy a 2023-as oktatásügyi költségvetés alapján egyértelmű, hogy egy tanulóra vetítve az állam számára most is a magániskolák a legköltséghatékonyabbak.
Mi szól mellette és ellene?
Juraj Hipš oktatási szakértő azt állítja, hogy a módosítást minden inklúziópártinak üdvözölnie kellene, mivel ennek értelmében a magán- és egyházi iskolák ugyanúgy működnének, mint az oktatás közintézményei.
Bár ő maga is egy magániskola vezetője Zólyomban, ez az intézmény nem szed tandíjat, és kifejezetten a társadalmi esélyegyenlőség, valamint a szegregáció felszámolásán dolgozik.
Érvelése szerint a jelenleg hatályos jogszabályok torz versenyhelyzetet eredményeztek:
a magánintézmények „válogatott csapatokat” építhetnek, míg az állami iskoláknak minden tanulót fogadniuk kell – akár a társadalom peremére szorult, generációs szegénységben élő gyerekeket is.
A törvénymódosítás ezen változtatna, hiszen így minden iskola, amely az adott iskolai körzetből fogad gyerekeket és nem szed tandíjat, teljes állami finanszírozásban részesül.
Azok az iskolák viszont, amelyek megőrzik „a válogatás” lehetőségét és tandíjat kérnek, csökkentett támogatást kapnak. Ez a változtatás Hipš szerint a finn modellhez közelíti az oktatási rendszerünket, ahol a legjobb iskola az, amelyik a legközelebb van.
Ugyanakkor az államnak meg kell oldania a nem állami iskolaépületek működtetésének finanszírozását, amelyek többnyire bérleti szerződéssel működnek
– tette hozzá, mert ez nyilvánvalóan többletköltséget jelent a magán tanintézményeknek.
És éppen ezt kifogásolja Róbert Chovanculiak, az INESS elemzője, aki szerint jelenleg minden iskola ugyanakkora normatív támogatást kap – legyen az állami, egyházi vagy magán –, így tehát elvileg „mindenki ugyanazon szabályok szerint játszik”.
A Denník N-en megjelent kommentárjában úgy fogalmaz, hogy a magániskolák csak azért szednek tandíjat, hogy fedezni tudják a működésüket – különösen az épületfenntartás költségeit, hiszen mögöttük nem állnak önkormányzatok, mint az állami iskolák mögött, amelyek ingyenesen biztosítanak épületeket, karbantartást és egyéb támogatásokat.
Szerinte tehát a valóságban éppen a magániskolák vannak hátrányban, mert nem részesülnek azokból a rejtett önkormányzati támogatásokból, amelyek az állami iskolákat segítik.
A minisztérium szerint nincs ok pánikra
Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója lapunk megkeresésére deklarálta:
A javaslat célja természetesen nem az, hogy bezárjanak a magán- vagy egyházi iskolák.
A jelenlegi helyzettel ugyanis az a probléma, hogy ezek az intézmények is száz százalékos fejpénzt kapnak, miközben az állami iskoláknál sokkal több az ezzel társuló kötelesség – ez pedig utóbbiakat hátrányba hozza.
A kezdeményezés nem is légből kapott: az Értéket a Pénzért (ÚHP) intézet korábbi elemzése mutatott rá a rendszer ellentmondásaira.
„Gyakorlatilag azért fizettünk a magániskoláknak, hogy kivegyék a közintézményekből a jobban szituált diákokat, és ott hagyják a hátrányosabb helyzetű tanulókat. Ez nincs összhangban azzal, amit az állam szeretne” – egyszerűsítette le a helyzetet Ravasz. A lényeg tehát a minisztérium szerint, hogy
vagy hajlandó egy intézmény azokat a kötelességeket átvenni, amelyek érintik az állami iskolákat is, vagy ha nem, akkor az állami finanszírozás nem lehet ugyanolyan mértékű.
De mi lesz a magániskolák plusz kiadásaival?
Az egyik fentebb részletezett ellenérv szerint sok esetben a tandíj csak az épület bérleti díját hivatott fedezni. Ravasz viszont hangsúlyozza, hogy próbálnak megoldásokat találni ott, ahol ez tényleg problémát okozhat.
„Amennyiben a magániskolák betagozódnak egy adott iskolai körzetbe, akkor igényelhetnek támogatást az önkormányzattól – ez bekerült a törvényjavaslatba is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy több garancia is akad: azáltal, hogy több kötelességet vállalnak ezek az iskolák, többet is tud nekik segíteni az állam.
Egyáltalán hol beszélhetünk tandíjról?
A miniszter tanácsadója megerősítette, hogy az egyházi iskolák túlnyomó többsége nem szed tandíjat – és a magyar tannyelvű intézményeknél sem tipikus. Ha pedig tandíjköteles is egy iskola, a legtöbb esetben nem szignifikáns a tandíj összege.
Inkább elit magániskolákra jellemző a tandíjszedés
– árulta el Ravasz.
De mi a baja ezzel a KDH-nak?
A kereszténydemokraták szerint a támogatás feltételekhez kötése veszélybe sodorja a magán- és egyházi iskolákat. Úgy vélik, hogy végeredményben elveszíthetik a jellegüket.
„Képzeljék el, hogy valaki egy városban vagy faluban meghatározza, mely utcákból vehetnek fel gyerekeket egy katolikus iskolába. Ez azt jelentené, hogy csak ezekből az utcákból van érdeklődés az ilyen típusú nevelés, oktatás és értékrend iránt? Ez abszurdum. Még abszurdabb, hogy ezeknek a gyerekeknek és szüleiknek el kell majd fogadniuk az iskola irányultságát. Ez totális ostobaság” – hangoztatta Ján Horecký (KDH) parlamenti képviselő.
A volt oktatási miniszter tulajdonképpen mindkét lehetőséget járhatatlannak tartja.
Ha nem tagozódnak be, akkor kénytelenek lesznek tandíjat szedni, hogy pótolják a kiesést. „A 20 százalékos normatív csökkentés évi 600 eurós tandíjat jelentene gyermekenként” – becsülte meg Horecký. A tandíj beszedése szerinte szembemegy az egyházi iskolák filozófiájával. Kiemelte, hogy jelenleg ezeknek az intézményeknek körülbelül 90 százaléka nem is szed tandíjat.
Ha pedig betagozódnak, akkor szerinte az egyházi iskolák is kötelesek felvenni az adott iskolai körzetből diákokat (80 százalékos arányban), akik viszont nem feltétlenül azonosulnak a vallási eszmékkel.
Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a szülők választása továbbra is garantált lenne.
Hiszen nem kötelezően kell beíratniuk az adott iskolai körzetben található intézménybe a gyermeküket, más iskolát is választhatnak szabadon. A vonatkozó jogszabály azt határozza meg mindössze, hogy helyet kell biztosítani a legközelebbi iskolában a gyereküknek. Leegyszerűsítve: a törvényes képviselők válogathatnak, de az iskolák nem.
A KÚ szerint úgy rossz az egész, ahogy van
A Keresztény Unió is elsősorban a finanszírozási tervek miatt aggódik, ugyanakkor nem konkretizálta túlságosan a javaslattal kapcsolatos problémáit.
A párt elnöke, Milan Krajniak úgy fogalmazott: Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter „szőnyegbombázást” hajt végre az iskolaügyben a reformjaival. Richard Vašečka, a KÚ parlamenti képviselője pedig kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi rendszer jól működik, így nincs is értelme javítani.
Szerintük államosítani akarják – és ennek eredményeként megszüntetni – a magán- és egyházi iskolákat. Ezt a vádat a minisztérium egyébként kategorikusan cáfolta.
„A minisztérium aggodalommal vette tudomásul, hogy egyes nem állami iskolák és szervezetek képviselői valótlan és félrevezető információkat terjesztenek a szülők körében. Például olyan állítások jelentek meg, hogy az iskolákat államosítani fogják, át kell majd térniük az állami oktatási programra, meg kell változtatniuk a tantervüket, vagy jelentősen meg kell emelniük a tandíjat.
Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak.
Az iskoláknak – legyenek államiak vagy nem államiak – már most is meg kell felelniük az állami oktatási program követelményeinek. Az előkészületben lévő finanszírozási változások nem érintik sem az oktatás tartalmát, sem annak formáját” – olvasható a tárca közleményében.
A KÚ tagjai viszont a tárca több alapvetését is kétségbe próbálják vonni. A finanszírozási javaslat az Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzésén alapul, de Krajniak szerint egy ilyen analízist úgy használnak fel, ahogy akarnak. Azt sem zárta ki, hogy valamilyen ideológiai megfontolásból állt elő a minisztérium a módosítással.
Ennek viszont ellentmond, hogy a változtatás nagyon is gyakorlatias, és akár pusztán anyagi okokra is visszavezethető, függetlenül attól, hogy pozitívan vagy negatívan értékeljük a lépést.
Vašečka eközben – még az előbbi meredek állításokat is megfejelve –, azt sem tartja kizártnak, hogy a javaslat tartalmaz olyan rejtett lehetőségeket, amelyek „progresszív” szexuális nevelést tesznek kötelezővé. Ennek persze a reformcsomagban nem találtuk nyomát.
A normatív támogatás rendszerének módosításai 2027. szeptember 1-jén léphetnek hatályba, amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot.
A KDH képviselői kedden megismételték aggályaikat. Martin Šmilňák szerint az egyházi iskolák már eddig is kevesebb anyagi forrással rendelkeztek, mint az államiak.
„Hosszú évek óta kisebb támogatást kapnak az iskolai étkeztetésre, gyakran saját helyiségeket kell bérelniük, és az épületek modernizálása során sem számíthatnak az európai alapokból származó támogatásokra”
– fogalmazott a kereszténydemokraták parlamenti képviselője.
A KDH feltételeket szab
A párt éppen ezért bekeményített: kijelentették, csak akkor hajlandóak támogatni a kormánykoalíció alkotmánymódosító javaslatát, ha Drucker figyelembe veszi a javaslataikat.
A parlamentnek elvileg ősszel kellene szavaznia arról az alkotmánymódosításról, melynek értelmében az ország törvénykezése csak két nemet ismerne el, férfit és nőt. Ehhez azonban a koalíciónak nincs elegendő szavazata, hiszen egy ilyen módosításhoz legalább 90 támogató voksra van szükség. A Smer eddig a KDH képviselőire számított – bár hozzá kell tenni, hogy a szavazást egyszer már el kellett halasztani, amikor František Majerský, a kereszténydemokraták képviselője meggondolta magát és nem állt be a javaslat mögé. Ficóék abban bíztak, hogy őszre sikerül megoldaniuk a helyzetet, de a KDH láthatóan megmakacsolta magát. Ha Drucker nem veszi figyelembe a javaslataikat, akár még tüntetést is összehívhatnak a parlament elé.
„Ellenállunk, ahogy a kommunistákkal is tettük 1989-ben”
– fogalmazott Milan Majerský, a KDH elnöke.
Drucker keményen visszaszólt
Az oktatási miniszter szerint a KDH az egyházi iskolák finanszírozásának kérdésében ismételten hazudik és félrevezeti a közvéleményt. Állítja, a javaslatban nincs semmi, ami veszélyeztetné a hívők hozzáférését az egyházi iskolákhoz, vagy hátrányos helyzetbe hozná azokat más intézményekkel szemben, ha a közérdeket szolgálják.
„A kormány javaslata úgy állapítja meg a finanszírozást, hogy ha a nem állami iskolák ugyanakkora pénzösszeget akarnak, akkor ugyanolyan kötelezettségekkel is kell rendelkezniük – fogadjanak be gyerekeket a környékről és töltsék be a közszolgálati funkciót. Ez a tisztesség alapvető feltétele”
– olvasható a tárca lapunknak eljuttatott közleményében.
Drucker továbbá emlékeztetett, hogy a tárca a reform kidolgozását követően egyeztetett az egyházak és a magániskolák képviselőivel is, akiknek a javaslatait szintén figyelembe vették. Szerinte a készülő törvénymódosítás igazságos, és a politikusoknak nem kell hazudniuk a saját taktikáik érdekében.
„Az, hogy a KDH úgy döntött, hogy ezt a témát összekapcsolja az alkotmánymódosítással, csak azt mutatja, hogy készek alkudozni a saját lelkiismeretükkel és a szlovákiai gyermekek jövőjével. Ez rendkívül sajnálatos hozzáállás, de ez az ő problémájuk”
– üzente Drucker.
A tervezett módosítások egyebek mellett az egyházi és a magániskolák finanszírozását is érintik. A változtatás értelmében azok az intézmények, ahol tandíjat szednek, valamint amelyek nem csatlakoznak be egy adott iskolai körzetbe sem (vagyis nem kötelezik magukat arra, hogy az alapiskolai oktatást biztosítsák bárkinek, aki a közelben lakik), csak az állami támogatás 80 százalékát kapnák meg.
A kereszténydemokraták már korábban is tiltakoztak a finanszírozási rendszer módosítása ellen, mivel az szerintük ez veszélybe sodorhatja az egyházi iskolák működését. A szaktárca ezt határozottan cáfolta.
Drucker szerint a javaslatban nincs semmi, ami veszélyeztetné a hívők hozzáférését az egyházi iskolákhoz, vagy hátrányos helyzetbe hozná azokat más intézményekkel szemben, ha a közérdeket szolgálják.
Tranzakciós adó: mentességet kapnának a kisvállalkozók
A másik nagy visszhangot kapott javaslat az SNS tranzakciós adót érintő módosítása, amely a parlamentben második olvasatban van, és amelynek értelmében az egyéni vállalkozók és a kisvállalkozások 100 ezer eurós árbevételig mentesülnének az újonnan bevezetett adónem befizetése alól. A módosítást sokáig ellenezte Robert Fico kormányfő és Ladislav Kamenický pénzügyminiszter (mindeketten Smer), de végül a koalíciós pártoknak sikerült megegyezniük, ennek ellenére szeptemberre halasztották a törvénytervezet vitáját.
A koalíciós tanács hétfői ülése után Andrej Danko, az SNS elnöke megerősítette, hogy továbbra is ragaszkodik a tranzakciós adó enyhítéséhez, vagyis ahhoz, hogy a kisvállalkozók számára szüntessék meg ezt az adóformát. Viszont arról is beszélt, hogy jövőre az egyéni vállalkozókat „minimáladó” megfizetésére köteleznék.
Kapcsolódó cikkünk
Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter várhatóan holnap tájékoztat a jövő évi konszolidációs csomagról és feltehetően az állami költségvetésről is, habár Andrej Danko szerint még nincs teljes egyetértés a koalícióban. A koalíciós tanács mai ülésén megegyeztek a parlament holnap kezdődő ülésének menetrendjében.
Még mindig nincs végleges megegyezés a kormány jövő évi konszolidációs intézkedéseiről, viszont Ján Richter, a Smer frakcióvezetője kijelentette, hogy holnap tájékoztat a megszorítások részleteiről Ladislav Kamenický pénzügyminiszter.
A kormányhivatal szokás szerint csak az egy mondatos tájékoztatót adta ki a koalíciós tanács ülése után, amiben most ráadásul meg sem említették a konszolidációt.
„A koalíciós tanács megegyezett a következő parlamenti ülés menetrendjéről”
– írta tájékoztatásképpen a mai ülésről a kormányhivatal.
Danko szerint minimáladó jöhet és hivatalok szűnhetnek meg
A koalíciós tanács egyes résztvevői azonban közlékenyebbek volt. Andrej Danko a Denník N szerint kijelentette, hogy még nincs megegyezés, és az államigazgatáson belüli megszorításokról tárgyalnak. Danko Richterrel ellentétben nem volt olyan optimista, ő azt sem tudta megmondani, hogy a koalíció mikor folytatja a megbeszéléseket a konszolidációról.
A korábbi információk alapján a koalíció újabb ünnepnapok megszüntetését tervezi. Idén először dolgoztunk szeptember 1-jén, és várható, hogy az idei november 17-e sem lesz már munkaszüneti nap. A korábbi információkkal ellentétben úgy tűnik, hogy az áfát nem emeli a kormány.
Andrej Danko ragaszkodik a tranzakciós adó enyhítéséhez, a kisvállalkozók számára szüntetné meg ezt az adóformát. Viszont arról is beszélt, hogy jövőre az egyéni vállalkozókat „minimáladó” megfizetésére köteleznék.
Várhatóan a kormány összevon bizonyos államigazgatási hivatalokat, másokat viszont megszüntet.
„Már kiválasztottuk a hivatalokat, amelyeket megszüntetünk”
– jelentette ki az SNS elnöke.
Emelkedhetnek a járulékok
Kiszivárgott hírek szerint a koalíció nem elsősorban az adókat, hanem a járulékokat növelné 1-2 százalékponttal. Emiatt már a munkaadók és a szakszervezetek is megszólaltak, ők egyébként egy saját konszolidációs tervet is kidolgoztak. A járulékemelést azonban nagyon károsnak tartják.
“A valódi konszolidáció és az állami spórolás mellett úgy látszik, hogy a kormány újra minden párbeszéd nélkül a legegyszerűbb megoldást választja: azok terheit növeli, akik dolgoznak és munkát adnak”
– állítja közös álláspontjában a Munkaadók Országos Uniója (RÚZ) és a Szakszervezetek Konföderációja (KOZ). Szerintük a járulékemelés a megdrágítja a munkát, ami csak az inflációt fogja növelni.
A legkényesebb pontok
A képviselők ezen az ülésen két, Peter Pellegrini köztársasági elnök által megvétózott törvénytervezetről is dönthetnek. Az egyik az előnyt élvező járások támogatásáról szóló jogszabály, a másik pedig az úgynevezett Covid-amnesztiákról szóló kormányjavaslat.
Ez utóbbiban az államfő kifogásolta azt a részt, amely szerint mindenkit kártalanítani kellene, aki a pandémia idején bármilyen járványügyi intézkedés megszegése miatt bírságot kapott.
Az elnöki vétó megtöréséhez a koalíciónak elegendő lenne az egyszerű parlamenti többség, tehát 76 támogató voks, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és a Hlas elnöke azonban korábban kilátásba helyezte, hogy a párt parlamenti frakciója támogatni fogja az alapítójának és egykori elnökének vétóját, ami ellentétekhez vezethet a koalíción belül. Ahogy az SNS azon javaslata is, hogy csökkentsék a felére az államfő fizetését, aki így havi 18 ezer euró helyett „csak” kilencezer eurót keresne.
Kapcsolódó cikkünk
Nem fenyegetés, hanem javaslat: az SNS képviselőinek egy csoportja tegnap hivatalosan is benyújtotta azt a törvénymódosítást, melynek értelmében Peter Pellegrini államfő fizetése a felére csökkenne.
A Szlovák Nemzeti Párt képviselői azzal indokolják a kezdeményezést, hogy az államfőnek a jelenlegi helyzetben mindössze szimbolikus jogkörei vannak Szlovákiában – bár az állam legfontosabb képviselőjének számít otthon és külföldön is, főként csak szimbolikus jogkörei vannak – áll a javaslat indoklásában. Amennyiben elfogadnák, amire kérdéses az esély, Pellegrini havi 18 ezer euró helyett „csak” kilencezer eurót keresne. A javaslatot hivatalosan három képviselő kezdeményezte: az SNS elnöke, Andrej Danko, mellette pedig Roman Michelko és Milan Garaj.
Kétszeres fizetés
Az SNS javaslata mindössze az államfő fizetésének csökkentésével foglalkozik, a többi megválasztott képviselő jövedelmére nem tér ki. A változások értelmében az államfő havi bére egy átlagos parlamenti képviselő jövedelmének kétszeresét tenné ki – Pellegrini így kevesebbet keresne, mint Robert Fico miniszterelnök.
A javaslat több tényezővel is indokolja, miért éppen Pellegrini bérét csökkentenék. Az egyik érv szerint a szlovák államfő jogkörei szimbolikusak és a döntései egyébként is a kormányfő, illetve a kormánytagok aláírásától függnek, ráadásul az elnök nem is folyik bele az állam irányításának mindennapi teendőibe, valamint a kormányprogram megvalósításáért sem felelős.
A másik indok az államháztartás konszolidációja: az SNS szerint egy olyan helyzetben, mikor a költségvetés hiánnyal küszködik, az elnöknek a nemzet egységének megtestesítőjeként jó példával kellene szolgálnia a takarékoskodásra.
„A javasolt fizetéscsökkentés nem jelenti az államfői tisztség komolyságának csökkenését, helyette egy igazságosabb jövedelmezési rendszer felé tett lépésnek minősül”
– áll az indoklásban. A fizetéscsökkenés január elsejétől lépne érvénybe.
Régi konfliktusok
A kezdeményezés egy újabb fejlemény Andrej Danko és Peter Pellegrini konfliktusokkal terhelt viszonyában. A két politikus korábban sem szívlelte egymást, legutóbb pedig Pellegrini katonai képzésével kapcsolatban vesztek össze – amit Danko értelmetlen színjátéknak tartott.
Az SNS javaslatának egyelőre nincs látható többsége a parlamentben. A Smer nem nyilatkozott arról, hajlandó lenne-e támogatni az államfő fizetésének csökkentését, a Hlas képviselői pedig értelmetlennek tartják a felvetést. A három párt tavasszal egyébként közösen bólintott rá a képviselők, az államfő és a miniszterek fizetésének növelésére.
Az ellenzéki pártok közül egyelőre csak Igor Matovič Szlovákia mozgalma jelezte, hogy egyetértene a fizetések csökkentésével, a pártok korábban a politikusi fizetésemelések kapcsán azonban hangsúlyozták a takarékoskodás fontosságát.
Kapcsolódó cikkünk
A hétvégén újabb szintet lépett Peter Pellegrini államfő és Andrej Danko SNS-elnök konfliktusa. Az SNS szeptemberben lefelezné a köztársasági elnök fizetését – miután a két politikus a múlt héten ismét nyilatkozatháborúba keveredett egymással. Valójában már hónapok óta veszekednek.
Danko és Pellegrini civakodása annak ellenére zajlik kitartóan, hogy a két politikus elvben egy oldalon áll – 2023. szeptemberében még közösen alakítottak kormányt, hogy aztán Robert Fico miniszterelnök oldalán nekifogjanak az ország átalakításának. A belső viták azonban már a koalíció első hónapjait is beárnyékolták és Pellegrini elnökké választása sem fogta vissza az SNS-elnökkel szembeni kritikáit.
Kemények és puhák
Pellegrini és Danko kapcsolata már az idő előtti választás előtt sem alakult felhőtlenül. A Danko-vezette SNS és Pellegrini Hlas-ja két különböző választórétegre összpontosított: az előbbiek a radikálisabb szavazókat igyekeztek megszólítani, az utóbbi párt pedig a legmérsékeltebb szociáldemokrata szavazók pártjának szerepébe helyezkedett Pellegrini vezetésével.
A nézetkülönbségek kiütköztek a koalíciós tárgyalásoknál is: Danko 2023 őszén arra panaszkodott, hogy bár hívja Pellegrinit, az nem veszi fel neki a telefont, az egyeztetések pedig leginkább csak a Smer közvetítésének köszönhetően haladtak.
A kormányalakítás tovább fokozta Danko frusztrációját: a Hlas hét helyet is kapott a kabinetben, az SNS-nek pedig csak két létező és egy alakuló tárca jutott – amiből többet profitáltak a nemzeti párt listájára csapódott függetlenek, mint maga az SNS. Emellett már az első választások utáni közvélemény-kutatások eredményei megerősítették, hogy Danko pártjának támogatottsága lefelé ível, a radikális jobboldali szavazók a Smer és a Republika felé húznak inkább. Az SNS elnöke így talált magának egy olyan célpontot, amitől politikai pontokat remélt: a liberális elhajlónak bélyegzett Hlas-t és annak fő képviselőit. Köztük Pellegrinit.
Furcsa kampány
A Pellegrini és Danko közti feszültségek a leglátványosabban a 2024 tavaszán zajló elnökválasztási kampányban ütköztek ki. Bár a Hlas vezetője elvben a kormánykoalíció közös jelöltjeként indulhatott volna a megmérettetésen, Danko egészen a második forduló végéig lebegtette a támogatását. Az SNS elnöke ellentmondva a Smer tartózkodóan támogató hozzáállásának kimondottan éles szavakkal, kitartóan kritizálta Pellegrinit: kijelentette, hogy a Hlas elnöke alibista, nem elég határozott és mivel nem bírja a nyomást, képtelen lesz majd kezelni a sajtó megnövekedett érdeklődését – utalva arra, hogy a politikusnak nincs élettársa.
Danko ráadásul pártépítési célokból maga is indulni szeretett volna az elnökválasztáson az elenyésző támogatottsága ellenére. Az SNS elnökének ambícióit végül szó szerint egy közlekedési lámpa állította meg – máig pontosan tisztázatlan körülmények között kidöntött a kocsijával egy oszlopot, nem volt hajlandó nyilatkozni a baleset pontos körülményeiről, majd az első forduló előtt visszalépett. Nem Pellegrini, hanem a radikális Štefan Harabin javára.
A második forduló előtt Danko sajátos módon támogatta Pellegrinit: a választás napjának utolsó órájában jelentette meg, hogy egyáltalán szavazott, valamint hiányzott Pellegrini eredményvárójáról és az ünneplésről is – hogy aztán kijelentse, a Hlas elnökét az SNS szimpatizánsainak köszönhetően választották meg, ezért hálásnak kellene lennie.
Kapcsolódó cikkünk
Az SNS a parlament szeptemberi ülésén javaslatot nyújt be Peter Pellegrini köztársasági elnök fizetésének megfelezésére – tájékoztatta a TASR hírügynökséget a párt elnökének irodavezetője, Zuzana Škopcová.
Állítása szerint a javaslat célja – amelynek eredményeként az államfő havi fizetése 18 ezer euróról 9 ezer euróra csökkenne –, hogy igazságosságot teremtsenek a tisztségviselők bérezésében, és elérjék, hogy a köztársasági elnök apanázsa alacsonyabb legyen, mint a miniszterelnöké.
„Az SNS meg van győződve arról, hogy Szlovákiában a kormányfő, nem pedig az államfő kell, hogy kapja a legmagasabb fizetést. Az elnök csak protokolláris feladatokat lát el, és az alkotmány szerinti jogai tekintetében nem kaphat többet, mint a miniszterelnök” – tette hozzá Škopcová.
A szlovák nemzetiek reményüket fejezték ki annak kapcsán, hogy a javaslatot a kormánypártok és az ellenzékiek egyaránt támogatni fogják.
(TASR)
Árad a szeretet
Pellegrini államfővé választását követően néhány hónapra elcsitultak Danko kritikái, amiben szerepet játszott a belpolitikai helyzet is: a Robert Fico elleni merénylet miatt megbénult a szlovákiai politika, az SNS-elnök pedig a Hlas új vezetésével csatázott.
Néhány hónap múlva a helyzet változott: tavaly szeptemberben Pellegrini kötött bele Dankóba, aki megmakacsolta magát a házelnöki poszt betöltésével kapcsolatban és nem akarta azt átadni a Hlas-nak. Pellegrini államfői minőségben nyilatkozott az SNS-elnökről különösen súlyosakat New York-ban – kijelentette, hogy Danko pártját alig támogatják, a politikus hitelessége pedig az egyik legalacsonyabb, személyes ambícióit az ország érdekei elé helyezi. A konfliktus végül más irányba terelődött, hiszen Huliakék kilépése után Danko visszakozni kényszerült.
Az SNS-elnök célkeresztjébe idén tavasszal került vissza Pellegrini. Danko elmondása szerint „sokkos állapotba került,” mikor Pellegrini elutasította a népszavazás kiírását az orosz szankciók megszüntetéséről szóló petíció átvétele után és kijelentette, hogy ennél még az ősellenségnek tartott Zuzana Čaputová is korrektebben vezette az országot.
A két politikus utoljára a napokban csapott össze. Az ok a hadsereg: Danko magamutogatásnak nevezte Pellegrini részvételét a tartalékos kiképzés programjában, az államfő pedig arra mutatott rá, hogy az SNS-elnökből kétes körülmények között vált kapitány.
Az SNS legújabb kezdeményezése Pellegrini fizetésének megnyirbálására irányul – az államfő ugyanis jelenleg 18 ezer eurót keres, az SNS szerint a helyzetre való tekintettel ezt kilencezer euróra kellene visszafogni. Döntés az ősszel várható az ügyben, asz SNS azt ígéri, hogy addig benyújtja a vonatkozó törvénymódosítást.
Bizalmatlansági indítványokból ezúttal sincs hiány
A szeptemberi ülésen dőlhet el végleg a környezetvédelmi tárca által előterjesztett, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénymódosítás sorsa is, amely kiterjesztené az állam fennhatóságát a magán- vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízművállalatok felett.
Végül pedig foglalkozni kellene a teljes kormánnyal és néhány miniszterrel szemben, az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványokkal is, amelyeket korábban többször elhalasztottak.
Van, amiben nem tudnak megegyezni
A Smer frakcióvezetője elismerte, vannak olyan problémás törvényjavaslatok, amelyek kapcsán a koalíció továbbra sem tudott megegyezni. Ezek közé tartozik a Covid-amnesztiákkal kapcsolatos jogszabály is, melynek értelmében az állam kártérítést fizetne azoknak, akiket a koronavírus-járvány idején megbüntettek az óvintézkedések megszegése miatt. A parlament egyszer már elfogadta a javaslatot, ám Pellegrini megvétózta azt, mondván, nem ért egyet azzal az üzenettel, amit a törvényjavaslat közvetít a nyilvánosság számára. A képviselők ugyan megtörhetik a vétót, de a Hlas képviselői hezitálnak. Richter elárulta,
a Smer továbbra is a meglévő formában fogadná el a Covid-amnesztiákat, ugyanakkor a Hlas frakciójával nem állapodtak meg.
Kérdéses továbbá az alkotmánymódosítás sorsa is, melynek értelmében a szlovák jogrend két nemet ismerne el, férfit és nőt. Ehhez nem elegendő a koalíció támogatása, legalább 90 voksra van szükség. Az ellenzéki KDH korábban azt ígérte, hajlandóak lesznek tárgyalni a javaslat támogatásáról, de a kereszténydemokraták két képviselője, František Mikloško és František Majerský végül meggondolta magát, és Milan Majerský pártelnök is aggályait fejezte ki. Nélkülük elvileg nincs meg a szükséges alkotmányozó többség, de Richter még tárgyalóasztalhoz akar ülni a párt képviselőivel. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy a szavazást októberre halasztják.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
