Oroszország destabilizáló és konfrontatív erő Európában és a világban, és ez a belátható jövőben is így marad – mondta csütörtökön a Prágai Védelmi Csúcstalálkozón Mark Rutte, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára.
A NATO prioritása ezért szerinte a védelmi beruházások növelése és a hadiipari termelés felgyorsítása. Oroszország és Kína nemcsak díszszemlék kedvéért fektet be hadseregeinek kiépítésébe és modernizálásába, hanem azért, hogy érvényesítsék befolyásukat, megpróbálják átformálni a globális rendet, és aláássák a szabadságot és a demokráciát – fejtette ki Rutte.
Rutte szerint Európa biztonságának megőrzéséhez a jelenleginél sokkal nagyobb katonai kapacitásokra van szükség. Megjegyezte, hogy Oroszország a költségvetésének 40 százalékát fordítja a háborús gazdaságra.
„Oroszország destabilizáló és konfrontatív erő Európában és a világban, és ez a belátható jövőben is így marad”
ismételte meg. Európának és az Egyesült Államoknak ezért a NATO-n belül közösen kell befektetnie a védelembe és fel kell gyorsítania a termelést.
Costa elismerte: Ukrajna érdekében vállalta be von der Leyen Trump kőkemény vámjait
Rutte beszédében emlékeztetett a NATO-tagállamok kötelezettségvállalására, miszerint a szövetség júniusi csúcstalálkozóján megállapodtak abban, hogy 2035-ig a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára emelik a védelmi kiadásokat. A kiadásokat a GDP 3,5 százalékára kell fordítani a „kemény védelemre”, és 1,5 százalékát további kiadásokra, például infrastruktúrára.
„Az öt százalék sok pénz, de erre van szükségünk”
mondta ma Rutte. Hozzátette, a NATO-nak világos céljai vannak a szükséges képességekkel kapcsolatban, és az államoknak ezeket teljesíteniük kell.
„Van egy bevásárlólistánk, de ahhoz, hogy vásárolhassunk, pénzre van szükségünk”
tette hozzá.
Fico Putyinnal tárgyalt, és „komoly üzenetet” hoz Zelenszkijnek
Jó hírnek nevezte, hogy az európai szövetségesek, köztük Csehország is, fokozzák védelmi erőfeszítéseiket. A jelenlegi, Petr Fiala (ODS) vezette kormány a védelmi kiadások fokozatos növelését tervezi a bruttó hazai termék három százalékára 2030-ig.
Azonban a pénz önmagában nem garantálja a biztonságot – jegyezte meg Rutte, utalva a védelmi ipar nagyobb termelésének szükségességére. Szerinte Oroszország a közelmúltig több lőszert gyártott, mint az összes NATO-ország együttvéve, de ez a tendencia már megfordulóban van, és az EU-országok tüzérségi lőszereinek éves gyártási kapacitása hatszor nagyobb, mint két évvel ezelőtt volt.
Putyin Ficónak: Oroszország senkit sem akar megtámadni, csak saját érdekeit védi
Hozzátette, a védelmi képességek növeléséből nemcsak a védelmi ipar fog profitálni; a biztonság mellett a gazdasági növekedés is előnyökkel jár majd.
„Néhányan talán egy új fegyverkezési versenytől tartanak, de a célunk nem a provokáció, hanem a védelem, és annak biztosítása, hogy továbbra is élvezhessük a szabadságot és a biztonságot”
mondta Rutte. Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy a védelmi beruházások növelésének szükségessége a NATO-t érő fenyegetésekre adott válaszként merül fel. A legnyilvánvalóbb példának Oroszország provokálatlan háborúját tartja Ukrajna ellen.
„De a fenyegetés nem ér véget, amikor ez a háború befejeződik, és a kihívások sem korlátozódnak csupán Oroszországra”
jegyezte meg. Kína, Észak-Korea és Irán külön-külön és együttesen is kihívást jelentenek.
Nagykorúvá vált az anti-NATO szövetség: Kína és Oroszország új világrendet hirdetett
„Hosszú távú konfrontációra készülnek. És ahogy korábban mondtam, a kihívások, amelyekkel szembenézünk, tartósak, ezért felkészültnek kell lennünk”
tette hozzá. Előnynek tartja nemcsak Európa és Észak-Amerika egységét a NATO-n belül, hanem az egyre szorosabb együttműködést Japánnal, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Dél-Koreával is.
hnonline.sk, CTK
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
