Ősszel több új arccal és hatalmi átrendeződéssel is találkozunk a parlamentben Tokár Géza2025. 09. 03., sze – 15:29
A kormánykoalíció és az ellenzék közti erőviszonyok ugyan a képviselők száma alapján nem fordultak meg a parlamentben, de több változás is történt a nyáron – részben személyes, részben tragikus okból. Huliak minipártja eközben állítólag terjeszkedik.
A 150 tagú törvényhozásban a kormánykoalíciónak továbbra is szűk, de működőképesnek tűnő többsége van: képviselői száma 79 fő. Míg tavaly nyáron rengeteg veszekedés és elhalasztott konfliktus jellemezte a kormánypártok munkáját, az idén elsősorban a költségvetési konszolidációval járó megszorítás jelenti a legnagyobb problémát a kormánypártoknak – kivéve ha Rudolf Huliak megzavarja a harmóniát.
Záborská halála az alkotmánymódosításra is hat
Augusztus 21-én elhunyt Anna Záborská, a Keresztény Unió elnöke, az egyik legelismertebb és legellentmondásosabb konzervatív politikus a parlamentben. A képviselőnő utódjának szeptemberben kell letennie az esküt, a haláleset azonban nagyban módosíthatja a kormánykoalíció esélyeit az alkotmány megváltoztatására.
Az egykori KDH-s képviselők által alakított Keresztény Unió Igor Matovič Szlovákia mozgalmával kötött koalíciót a 2023-as parlamenti választás előtt. A párt végül két mandátumot szerzett a parlamentben, az egyik Záborskának jutott, a másikat Richard Vašečka szerezte meg. A képviselőnő utódját azonban nem a párt adja, hanem a mozgalom listáján szereplő, következő legeredményesebb politikusnak jut, hacsak másként nem döntenek.
A Szlovákia mozgalom a visszajelzések alapján Igor Dušenka jogászt jelöli a tisztségbe, de az érintett nem a KÚ tagja, így elveszhet a többség a koalíciós alkotmánymódosítás mögül.
Mivel a Keresztény Unió a Smer két nemre vonatkozó alkotmánymódosító csomagja ügyében szabad kezet kapott Matovičtól, és a párt két képviselője támogatta is azt, ezért tavasszal még volt 90 voks. Dušenka azonban Záborskával ellentétben vélhetően nem fog az alkotmánymódosítás mellett szavazni, így a kormánypártok átgondolják, érdemes-e egyáltalán napirenden tartani az kérdést.
PS: személyes ügyek és fiatalság
A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia frakciójának összetétele az ősszel szintén megváltozik: Viera Kalmárová a héten lemondott a képviselői mandátumáról. A helyét Gréta Gregorová veszi át.
Kalmárová személyes okokra hivatkozva távozik a parlamentből, a PS állásfoglalása szerint már egy ideje fontolgatta a lépést. Háttérinformációk szerint az iskolaügyi témákban járatos, korábban is évtizedekig az oktatásügy területén aktív Kalmárová családi okok miatt dönthetett úgy, hogy visszavonul a politika első vonalától.
A helyébe lépő 24 éves, Ligetfalun aktív Gregorová legszembetűnőbb jellemzője az életkora, ugyanis a legfiatalabb képviselőnek számít majd a parlamentben. A jelenleg legfiatalabbak – Dávid Dej (PS) és Zuzana Matejičková (Smer) egyaránt 27 évesként kerültek 2023-ban a parlamentbe.
Gregorová az állítása szerint már a külföldi munkavállaláson gondolkodott, mikor kiderült, hogy pótképviselőként beülhet a parlamentbe. A személyi változás ugyanakkor a 33 frakciótaggal rendelkező PS stratégiáját vélhetően nem rengeti majd meg.
Huliak titokban gyűjti a képviselőket
A kormánykoalíción belül személyi változás a nyáron nem történt, de Rudolf Huliak (Vidék Pártja) egy váratlan bejelentéssel gondoskodott arról a héten, hogy megkérdőjeleződjenek a koalíciós erőviszonyok. Huliak a jövő héten kezdődő parlamenti ülésszak margójára kijelentette, hogy a pártjának már öt képviselője is van. Ez azért érdekes, mert jelenleg hivatalosan csak hárman tartoznak a tagok közé: Ján Ľupták, a Hlasból átlépő Roman Malatinec, valamint Ivan Ševčík. Maga Huliak miniszterként nem tagja a törvényhozásnak.
Azt nem tudni, hogy melyik két képviselőt tekinti a pártjához tartozónak az idegenforgalmi tárca vezetője. Huliak kijelentette, érdemes lesz figyelni, melyik képviselő miként szavaz – ez a kijelentés ugyanakkor előrejelezheti, hogy az ötfős csoport elégedetlen valamelyik kormányintézkedéssel és egységesen próbálják az álláspontjukat kifejezésre juttatni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Rudolf Huliak idegenforgalmi és sportminiszter bejelentette, átnevezi korábbi pártját, a Nemzeti Koalíciót (Národná koalícia). Az új formációt a Vidék Pártjának (Strana vidieka) fogják nevezni, amely a miniszter elmondása alapján a tradicionális értékeket képviseli majd, illetve gátat szabna a progresszív ideológiának. Ez utóbbi Robert Fico (Smer) miniszterelnök célkitűzése is.
Rudolf Huliak 2023-ban már a Nemzeti Koalíció színeiben politizált, de a parlamenti választáson az SNS listájának 150. helyén mérettette meg magát, és a preferenciaszavazatoknak köszönhetően az utolsó helyről is beküzdötte magát a törvényhozásba. Bár kezdetben az SNS frakciójában ült, viszonylag hamar megromlott a viszonya Andrej Danko pártelnökkel, ezért rövidesen ki is lépett a nemzetiek köréből.
Huliak emellett a tavaly kezdődő és idén lezáruló koalíciós válság egyik nagy nyertesének is mondhatja magát, hiszen elfoglalhatta a sportminiszteri széket – azt a tárcát, amelynek létrehozásáról Danko évekig beszélt, és amelytől így „megfosztotta” az SNS vezetőjét – Huliak ugyanis hivatalosan már a Smer jelöltjeként ült a tárcavezetői székbe.
A vidék képviselete
Huliak éppen erre a „politikai identitásválságra” hivatkozott a keddi sajtótájékoztatóján: hivatalosan a Nemzeti Koalíció elnöke, aki az SNS listáján jutott a parlamentbe, de a Smer jelöltjeként lett miniszter. A miniszter úgy véli, vérfrissítésre van szükség, mégpedig egy olyan új politikai formációra, amely kifejezetten a vidéken élők érdekeit képviseli. Ezért a Nemzeti Koalíció képviselői a hétfői kongresszuson úgy döntöttek, hogy a továbbiakban a Vidék Pártja névvel illetik magukat.
Huliak hangsúlyozta: a párt azokat az értékeket képviseli majd, amelyeket ő már azóta hirdet, amióta belépett a politikába – tehát a tradicionális vidéki életmódot, kifejezetten az agrárpolitikára helyezve a hangsúlyt.
Olyan vidéket szeretnénk teremteni, amelyre a lakosok büszkék lesznek. A haza és a nemzet iránt érzett büszkeség pedig egyenlő a hazafisággal
– jelentette ki a sportminiszter.
A Vidék Pártját képviselik majd Huliak korábbi párttársai, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták is, akik hasonló politikai utat jártak be, mint a sportminiszter – a 2023-as választáson szintén az SNS listájának utolsó helyeiről jutottak be a törvényhozásba, majd a Dankóval való konfliktus eredményeként ők is kiléptek a nemzetiek frakciójából. Huliakékat erősíti továbbá az a Roman Malatinec is, aki a már említett koalíciós válság során kilépett a Hlas frakciójából és átállt a sportminiszter oldalára.
A Smer szatellitpártja?
Az újságírók a sajtótájékoztatón rákérdeztek, hogyan képzeli el Huliak a párt indulását a következő parlamenti választáson. A tárcavezető elképzelhetőnek tartja, hogy pártja egyedül indul, de a közös indulás lehetőségét sem zárta ki, arra azonban nem akart válaszolni, hogy kik lennének a potenciális partnerei. Úgy fogalmazott, bárkivel összefogna, aki hasonló értékeket vall, mint ő és a pártja.
Kapcsolódó cikkünk
Először vitázott miniszterként Rudolf Huliak, az idegenforgalmi- és sportminisztérium néhány nappal ezelőtt kinevezett vezetője. Huliak szerint a koalíció pozíciója teljesen stabil, a Smerrel való együttműködést pedig olyan komolyan gondolják, hogy akár évekre is szólhat, közölte az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában a tárcavezető.
Nem gondolom, hogy a koalíció stabilitása bármikor veszélyben lett volna
– közölte az újonnan kinevezett miniszter, Rudolf Huliak (Smer-jelölt), aki abban bízik, hogy a kormányfő a Hlas lázadóival is kompromisszumra jut. Huliak egyelőre pozitívan értékeli a Smerrel való közös munkát, sőt, azt sem zárta ki, hogy a jövőben a különböző voksolások előtt választási együttműködésre is sort keríthetnek.
Van többség
Huliak állítása szerint tárgyalt a helyére érkező honatyával, Miroslav Radačovský pedig biztosította, hogy támogatni fogja a kormánykoalíciót.
Amennyiben ez nem történik meg, a kabinet pedig a bukás szélére sodródik, kész vagyok visszatérni a törvényhozásba
– jelentette ki az idegenforgalmi- és sportminisztérium vezetője.
A koalíciónak tudatosítani kell, ahhoz, hogy kormányozni tudjanak, többségre van szükségük
– szögezte le Milan Majerský (KDH), aki arra figyelmeztette Robert Ficót, hogy kabinetjét mostanra számos önjelölt tömörülés tartja sakkban. A KDH elnöke egyúttal elutasította, hogy bármilyen módon támogatnák a parlamenti ülés megnyitását, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a Rudolf Huliak helyére érkező képviselő, Miroslav Radačovský le tudja tenni az esküt.
Szakmai aggályok
Rudolf Huliak kinevezése kapcsán ezúttal is szóba került, hogy korábban főként a mezőgazdaságot érintő, valamint környezetvédelmi kérdések álltak közel hozzá, így sokakat meglepett a jelölése. A tárcavezető ezúttal is azzal védekezett, hogy „a miniszter politikai funkció, így a szaktárca irányításához egy jó menedzserre van szükség. Ha az ember a megfelelő kollégákkal veszi magát körül, akik értenek a szakmájukhoz, minden kiválóan működik”. Azt azonban egyelőre nem árulta el, kik segítik majd a munkáját.
Az új tárcavezető első intézkedése az volt, hogy gazdasági, személyi, valamint jogi ellenőrzést rendelt el.
Nem írom alá a nevem sehová, ha nincsenek megfelelő információim
– magyarázta Rudolf Huliak.
„A politikának nincs helye a sportban” – kardoskodott Milan Majerský, aki attól tart, Huliak majd párthovatartozás alapján osztogatja majd a pozíciókat és a támogatásokat.
„Számomra az alfa és az omega, hogy a pénzek nagyobb részét átcsoportosítsuk az elmaradottabb régiókba” – hangsúlyozta Huliak, aki állítása szerint kezeskedik érte, hogy a politika ne befolyásolja a hazai sportolók életét.
A lehetséges koalíciós partnerek sorában a Smer minden bizonnyal előkelő helyet foglal el. Nemcsak azért, mert Huliak jelenleg a Smer jelöltjeként igazgatja a sportminisztériumot, hanem azért is, mert a Vidék Pártjának vezetője a „progresszivizmus elleni gátként” határozta meg önmagukat.
Ugyanezeket a szavakat használta Robert Fico miniszterelnök a tavalyi júliusi beszédében is, amikor először állt ki a nyilvánosság elé az ellene elkövetett merényletet követően.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy az SNS és a Republika elkezdett közeledni egymáshoz, így nem kizárható, hogy Fico a későbbiekben éppen Huliakék segítségével szeretne a jobboldali érzelmű választók kegyeibe férkőzni.
Kapcsolódó cikkünk
A kormánypártok közül a hétvégén nemcsak a Hlas, hanem az SNS is pártrendezvényt tartott. A Szlovák Nemzeti Párt harmincadik, ünnepinek szánt közgyűlésén ismét előkerült a nemzetiek jövőképének problémája.
Az SNS a nyitrai Agrokomplexben tartotta az összejövetelt, ami a korábbi találkozókhoz képest viszonylag csendesre sikerült. A párt káderei kevésbé ismertek, a legnépszerűbb, SNS-megbízásból ténykedő politikusok (mint Martina Šimkovičová és Tomáš Taraba) nem párttagok, a nemzetiek támogatottsága pedig minden közvélemény-kutató szerint az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mozog. Andrej Danko pártja számára a szélsőjobbal való kibékülés jelentheti a megoldást a politikai túlélésre és akadnak is jelei annak, hogy az egymással rendszeresen összevesző radikális közösség próbálkozik a kiegyezéssel.
Parlamenti problémák
Az SNS támogatottsága a 2023-as idő előtti választáson érte el a csúcsot – a párt akkor felülmúlva az előzetes előrejelzéseket 5,62 százalékkal jutott a parlamentbe. A siker többek között annak köszönhető, hogy Danko a kiüresített, legismertebb személyiségeit korábban elvesztő SNS listáján szerepeltette több kisebb párt népszerű képviselőjét – így került parlamentbe, majd később egy minisztérium élére az alternatív podcastjaival országos ismertséget szerző Šimkovičová és a helyi szinten népszerű Taraba is. Rudolf Huliak pártja, a Život szintén „túlnyerte” magát, több képviselőjük került a parlamenti frakcióba, mint SNS-es párttag.
Az SNS szavazói leginkább a választáson mélyen alulteljesítő, a törvényhozásba be sem kerülő Republika köréből jöttek. Ez a jelenség azonban ideiglenesen segített csak a pártnak, az erőviszonyok gyors átrendeződését mutatja, hogy a 2024-es EP-választáson az SNS már csak történelmi mélypontot jelentő 1,9 százalékot szerzett, a Republika ellenben messze az elváráson felül szerepelt és 12 százaléknál is jobb eredménnyel delegálhatott két képviselőt Brüsszelbe.
Bár az SNS egy parlamenti választáson vélhetően jobban szerepelne, Danko pártját azóta is stabilan az ötszázalékos küszöb alatt mérik – néhány felmérés szerint egyenesen 2-3 százalék között mozog az egyébként aktív és látható, óriásplakát-kampánnyal is magát hirdető párt szavazótábora.
Kapcsolódó cikkünk
Másfél évvel a kormány megalakulása után úgy tűnik, működik Robert Fico koalíciós átka: a Smer mindkét partnere komoly támogatottsági problémákkal küzd. Míg az SNS támogatottsága stabilan az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mozog, a Hlas lassan, de biztosan válik egyre gyengébbé.
A Hlas a 2023-as választást követően kimondottan erős pozíciót szerzett a koalícióban: bár a párt csak 14,7 százalékos eredménnyel végzett a választáson ellentétben a Smer 22,9 százalékával, szükség volt rá a kormányalakításnál. Ezt tükrözte a tisztségek elosztása is: a Smer és a Hlas egyenrangú partnerként hét-hét tagot delegált a negyedik Fico-kormányba. Peter Pellegrini tavalyi elnökké választásával a párt elérte a politikai sikerei csúcspontját – hogy aztán elkezdjen esni a támogatottsága. A Hlas azóta elveszítette a régiófejlesztési minisztériumot és a politikai erőviszonyok alapján még mindig több pozíciót birtokol, mint amennyi a súlya alapján járna neki.
Gyenge adatok
A közvélemény-kutatók adatai kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy a Hlasra egy esetleges választáson sokkal kevesebb választó szavazna, mint másfél éve – a felmérések eredményeiben mindössze az jelenti a különbséget, pontosan mekkora népszerűségvesztést szenvedett el a párt.
Nagy port kavart az Ipsos hét elején megjelentetett felmérése, mely szerint a Hlas támogatottsága 8,4 százalékra esett vissza. Az ügynökség a kormányalakítás óta először mérte 10 százalék alá a pártot, márciusban még 12,4 százalékot tett ki a párt népszerűsége.
Az Ipsos adatai nem egyediek, a többi irodánál is hasonló folyamatokat mutattak ki. A Focus legutóbbi, áprilisi felmérésében a Hlas 10,9 százalékon állt, miközben decemberben még 13,8 százalékot mértek a pártnak. Az AKO április végén 12 százalékra becsülte a párt választóbázisát, január végéhez képest ez egyszázalékos esést jelent. Az NMS-nél a Hlas 8,9 százalékon állt május elején, januárban még 11,5 százalékon.
Az összegzésből látható, hogy a Hlas pár hónap alatt jelentősen meggyengült, és elveszítette a választói egy részét. A radikálisabb becslések szerint minden harmadik, a megengedőbb számítások szerint minden hatodik-hetedik Hlas-szavazó már más pártban gondolkodik, vagy nem menne el szavazni.
Kapcsolódó cikkünk
Az Ipsos legújabb felmérése szerint változtak a szlovákiai politikai erőviszonyok: a Smer a Republika bevonásával sem tudna kormányt alakítani, az ellenzék viszont a Demokraták nélkül (de a Szlovákia mozgalom részvételével) képes lenne rá. A Szövetség a parlament küszöbén, de továbbra is öt százalék alatt.
A közvélemény-kutató iroda felmérése alapján – amit a Denník N számára készített – a Progresszív Szlovákia támogatottsága márciusról májusra fél százalékponttal, 21,9 százalékra nőtt, a legnagyobb kormánypárt, a Smer azonban ugyanennyi idő alatt két és fél ponttal gyengült – 19,6 százalékra.
Az elmúlt két hónap győztesei között találjuk a szélsőjobboldali Republika pártot, amely 7,3 százalékról 9,4 százalékra tornázta fel a támogatottságát, miközben a Hlas időközben csaknem minden harmadik szavazóját elveszítette.
Matúš Šutaj Eštok pártjának népszerűségét az Ipsos csak 8,4 százalékra mérte, ami négy ponttal kevesebb, mint márciusban volt.
Jakub Hankovský, az ügynökség vezetője az eredmények elemzése kapcsán rámutatott, a Hlas támogatottsága a felmérések során először gyengült tíz százalék alá, egy éve még 17 százalékos volt a párt népszerűsége. A sorban a KDH (7,5 százalék), a Szlovákia mozgalom (7,3), valamint az SaS (6,6) következik. Az Ipsos szerint karnyújtásnyira van a parlamentbe kerüléstől a Magyar Szövetség, amelynek támogatottsága 3,9 százalékról 4,8 százalékra emelkedett. A Demokraták népszerűségét az ügynökség 4,7 százalékra méri, messze került a bejutási küszöbtől a Sme rodina (3,6) és a legkisebb kormánypárt, az SNS (3).
Bár az erőviszonyok némileg átrendeződtek, továbbra is nagy esély van egy patthelyzet kialakulására. A jelenlegi támogatottsági mutatókat tekintve a Smernek nem lenne esélye a kormányalakításra a szélsőséges Republika bevonásával sem, míg az ellenzéknek a stabil többség kialakításához a Szlovákia mozgalom koalícióba emelésére lenne szüksége.
Személyes gondok
A Hlas számára kimondottan sok megpróbáltatást hozott az elmúlt másfél év. A párt tavaly májusban elveszítette a legnépszerűbb, szlovákiai méretekben is legmegbízhatóbbnak számító politikusát Peter Pellegrini személyében. Az államfő ugyan azóta is igyekszik egyengetni a pártja útját, januárban például tiszteletbeli elnökként vállalt szerepet a Hlas „belső megtisztításában”, de ezeknek a lépéseknek nem ugyanaz a hatása, mintha pártelnökként és a parlament elnökeként cselekedne.
Pellegrini utódja, Matúš Šutaj Eštok kimondottan sok kritikát kapott a vezetési stílusáért. A szkeptikusok több dolgot is felrónak az új elnöknek: a karizmája sokkal gyengébb, mint Pellegrininek, kevésbé nyitott az együttműködésre másokkal és – a két legfontosabb tényezőt említve – nem számít túlságosan sikeres politikusnak, valamint a Hlas helyét ideológiai síkon máshol képzeli el, mint a korábbi elnök.
A vezető sikeressége meghatározhatja egy párt megítélését. Míg Pellegrini miniszterelnökként sem hagyott kimondottan rossz benyomást az ország emlékezetében, különösen az utódjához, Igor Matovičhoz képest, Šutaj Eštok belügyminiszterként sokkal több problémával szembesült a karrierje során.
Az alulfinanszírozott és emberhiánnyal küzdő rendőrség menedzselése, a hatóságokhoz köthető botrányok mind rontották Pellegrini utódjának megítélését. Az arcvesztés megelőzése miatt kora ősszel még szóba került az is, hogy Šutaj Eštok távozik a belügyi tárcától és helyette inkább házelnökként folytatja, de erre végül nem került sor.
Elmondható, hogy a politikus sikeressége meghatározza a párt megítélését. Érdekesség, hogy a belügyminiszter a Focus februári felmérése szerint még a Hlas-on belül is csak a harmadik legmegbízhatóbb tárcavezető, igaz, kora tavasszal ezzel az eredménnyel is holtversenyben a negyedik helyen állt az összes miniszter tekintetében.
Rosszul egyensúlyozva
Šutaj Eštok személyes megítélésénél is nagyobb probléma a Hlas számára, hogy a párt képtelen eldönteni, pontosan hová is pozicionálja magát a szlovákiai politikában.
Pellegrini az eredeti szándékai alapján a Kuciak-gyilkosság árnyékában egy „illedelmes Smert” szeretett volna létrehozni a párt liberálisabban gondolkodó politikusaiból. Mára ennek a hozzáállásnak kevesebb nyoma van. A Hlas a koalíciós partnereivel együtt szavazott a közvélemény számára szimbolikus ügyekben, mint a közmédia leépítése, a lex merénylet, vagy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozások szigorítása, Fico moszkvai közeledését pedig eltűri.
Šutaj Eštok pártelnökként kevésbé mértékletes, mint Pellegrini, a mondanivalója gyakran idomul Robert Fico elképzeléseihez. A Hlas jellemzően néhány aprósággal mérsékeli a kormány keménynek tartott törvényjavaslatait, de ezt a választók nem találják elegendőnek.
A furcsa helyzet miatt a párt végeredményben két irányból veszíti el a szavazóit: a mérsékelt választók számára túlságosan Smer-közeli, amit a párt képvisel, a koalíciós szimpatizánsok számára pedig nagyon is puha a párt ideológiája. Tomáš Drucker oktatási miniszteri ténykedését például az SNS és a Smer is sorozatban kritizálja.
A problémából vezető kiút szintén nem látszik. Mivel a Hlas támogatottsága gyenge, a párt csak rosszul jöhetne ki egy előre hozott választásból – abban az esetben viszont, ha kritizálja a partnereit, ugyanúgy választókat veszíthet.
A Hlas jobb híján tovább próbálja magát a szakmai, mérsékelt partner szerepébe pozicionálni: az iskolaügy és a gazdaság tekintetében továbbra is a párt szakembereire épít a koalíció politikája. Amennyiben azonban a tendencia folytatódik, az sem elképzelhetetlen, hogy a Smer hosszú távon is a Hlas fölé kerekedik, és magába olvasztja a pártot. Pedig Pellegrini 2020-as zászlóbontásakor pont fordított volt a terv.
Szeretet, utálat, szeretet
Az erőviszonyok átalakulása rányomta a bélyegét Danko és a szélsőséges pártok kapcsolataira is. Az SNS vezetője még fél éve is kimondottan rossz viszonyt ápolt a Republika vezető személyiségeivel.
Danko az EP-választás előtt egyenesen elutasította a párt ajánlatát egy közös választási lista kialakítására és kijelentette, hogy a Republika EP-képviselőivel mások még egy kávét sem hajlandóak meginni.
Időközben azonban a szélsőjobb tovább osztódott: Rudolf Huliakkal úgy elmérgesedett az SNS-elnök viszonya, hogy az idegenforgalmi minisztérium élére menekített Nemzeti Koalíció-vezér és kollégáinak távozása még az SNS-frakciót is a megszűnés szélére sodorta (a Smernek kellett kisegítenie egy kölcsönadott képviselővel Dankót). A nemzeti párt vezetője a politikai veszteségek mérséklésére belehelyezte magát a kormányon belüli ellenzék szerepébe és rendszeresen bírálni kezdte nemcsak a liberális elhajlónak tartott Hlas-t, hanem a kormány átalakítása és a nemzetközi vétók elmaradása miatt Robert Fico miniszterelnököt is. Ezzel pedig végképp egy platformon találta magát a hasonló kijelentéseket hangoztató Republikával, amelynek a támogatottsága vele ellentétben fokozatosan nőtt.
Közös ügyeket találva
Az SNS elnöke és a Republika az elmúlt időszakban félretéve a régi ellentéteket kimondottan szívélyes gesztusokat tett egymás felé. Danko elkezdett a hazafias erők egyesülésének szükségességéről beszélni, a témát az SNS kongresszusán is felhozta. Még korábban a párt aktívan szerepet vállalt az oroszellenes szankciók megszüntetéséről szóló népszavazás előkészítésében, ami a Republikának is a szívügye – és bírálta Peter Pellegrini államfőt a kezdeményezés elbuktatásáért.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben a közéletben sok szó esik Robert Fico oroszpárti gesztusairól és az ellenzék kormányzási esélyeiről, a szlovákiai politikai élet egyik legaktívabb pártja továbbra is a parlamenten kívüli Republika. A szélsőjobboldal évekre része marad a hazai közéletnek.
Miközben Robert Ficónak és a Smernek, valamint két partnerének, a Hlasnak és az SNS-nek a hangvétele is radikalizálódik, a közvélemény-kutatások adatai szerint továbbra is egy olyan párt képes becsatornázni a választókat, amelyik nincs is a parlamentben: a közösségi médiában és a választói körében is kiemelten aktív Republika.
Öt százalékon felül
A közvélemény-kutatók egyetértenek abban, hogy a Marian Kotleba-féle ĽSNS romjain létrejött Republika egy idő előtti választáson bejutna a parlamentbe. A Focus áprilisi felmérése szerint a Milan Uhrík vezette párt népszerűsége 8,2 százalék körül mozog, az AKO hét százalékra méri a párt támogatottságát, az NMS 8,8 százalékot mutatott ki a pártnak. Szinte biztosnak tűnik, hogy a Republika benne van az ország legnépszerűbb öt pártja között.
A 2021 után, pártátnevezéssel létrejött, valójában azonban a Mi Szlovákiánk Néppárttól (ĽSNS) elüldözött képviselők résztvételével létrejött Republikának nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy már az előző, idő előtti választáson is a parlamentbe jussanak.
A párt a Smer és az SNS eredményes mobilizációjára fizetett rá: a bizonytalankodó választóinak egy része inkább a radikalizálódó Robert Ficót vagy Andrej Danko független személyiségekkel feltöltött SNS-listáját választotta, a Republika pedig 4,75 százalékos eredménnyel nem jutott be a parlamentbe.
A szélsőségesek később azonban javítottak, és nem kis mértékben ez is hozzájárult a láthatóságuk növekedéséhez. A Republika népszerűsége a 2024-es európai parlamenti választáson kilőtt, a párt 12,5 százalékot szerezve két brüsszeli mandátumot is szerzett magának, és azóta is kimondottan aktívnak számít az EP-ben. A Republika európai helyzete annyiban sajátságos, hogy „félig” a radikális pártokat tömörítő Szuverén Nemzetek Európája (ESN) platform tagja. Az ESN ugyanis befogadta Milan Uhrík pártelnököt, de a szélsőjobboldali nézeteiről elhíresült Milan Mazurek még ennek a pártcsaládnak is túlságosan radikálisnak bizonyult.
Uralják a Facebookot
A Republika az állami támogatásnak és az európai forrásoknak köszönhetően anyagilag is megáll a lábán, de a párt aktivitása a régiókban és a Facebookon mutatja, hogy alanyi jogon népszerűek. A Republika központi oldalán túl kifejezetten aktív és erős jelenléttel bír több képviselő is, Mazurek és Uhrík mellett például Miroslav Suját érdemes kiemelni.
Magyar szempontból érdekes fejlemény, hogy a Republika integrálta többek között az SNS exképviselőjét, Rafael Rafajt is, aki az elmúlt hónapokban a Szlovák Értelmiségi Szövetség munkájába besegítve több magyarellenes feljelentés háttéranyagainak összeállításában is szerepet játszott.
A párt vezető és visszatérő témái között szerepel az „oktatást eluraló liberális lobbiszervezetek” elleni küzdelem, az Európai Unió vezetésének kritikája és az európai parlamenti viszonyok bírálata, újabban a zöldpolitika kritizálása. A Republika EP-képviselői hangsúlyosan kiálltak Magyarország vétójogának megvonása ellen is, a nemzeti szuverenitás védelmében.
Néha egészen bizarr kombinációkat is eredményez a szélsőjobboldali hangvétel. Több képviselő például kimondottan pozitív hangnemben emlékezett meg a fasizmus elleni küzdelem emléknapjáról (a második világháború végéről) és koszorúztak is az ünnepségeken. A vonatkozó facebookos bejegyzések kimondottan népszerűek, organikus módon is – a politikusok híradásait jellemzően nem reklámozzák, ennek ellenére több százan kedvelik, a legeredményesebb bejegyzések a népszerűségükben pedig Robert Fico állásfoglalásaival versenyeznek. Milan Mazurek május 7-i uniókritikus beszédét például huszonnyolcezren kedvelték és hétezren osztották meg a Facebookon – nem is beszélve más, alternatív csatornákról, mint a Telegram vagy a párt Whatsapp-hálózata.
A Republika gyakorlati tömegmozgósító erejét mutatja, hogy a párt tevékeny szerepet vállalt a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) népszavazási kezdeményezésében. Az SHO többek között a párt aktivista hálózatának is köszönhetően 400 ezer aláírást gyűjtött össze és adott le május elején az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók eltörlése kapcsán – az elnöki irodának még májusban döntenie kell arról, mit tesz a javaslattal.
Nem barátai senkinek
Bár a Republika a legtöbb elemzésben a Smer és a jelenlegi kormánypártok lehetséges koalíciós partnereként szerepel, a két párt között egyáltalán nem felhőtlen a viszony. Még rosszabb a helyzet az esetleges harmadik partner, a Hlas kapcsán, amelynek képviselőit a szélsőségesek sok esetben egyenesen árulónak látják – Tomáš Drucker oktatási miniszteren például az esélyegyenlőségi aktivisták iskolai jelenlétét kérik számon.
A Republika az elmúlt hónapokban például hevesen bírálta a száj- és körömfájással kapcsolatos intézkedéseket, többek között az állatok tömeges leölését. Uhrík és Suja a járvány idején külön látogatást tett Dél-Szlovákiában: beszéltek többek között azzal a hölggyel is, akinek az állataival a tiltakozása ellenére végeztek a hatóságok – ezt a videót 1,2 millióan tekintették meg. A Republika emellett előszeretettel bírálja a tranzakciós adót és az ország gazdaságának állapotát is, vagy a környezetszennyezőnek vélt beruházásokat – például a Nagysurányba tervezett akkumulátorgyárat.
A politikai innováció több más téren is tetten érhető: a Csehországban előretörő Motoristáktól például a zöldpolitika bírálatát tanulták el, de a párt hivatalosan is motorostrikókat forgalmaz, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a villanyautókból és a belső égésű motorok betiltásából.
A nézeteltérések miatt nem a legjobb a viszony a kormánypártokhoz kötődő influenszerek és a párt vezetői között sem. Daniel Bombic, a kormányközeli blogger és Suja például keveredett már ordítozásig fajuló konfliktusba, az előzetes letartóztatásban levő férfival kimondottan rossz a párt viszonya. A Republika úgy látja, hogy Bombic 2023 után Fico kedvéért elárulta korábbi szövetségeseit. Kérdés, hogy ezek a konfliktusok útjába állnának-e egy esetleges választási szövetségnek: a Republikától a többi hagyományos párt ugyanis még távolabb áll, mint a Smer.
Danko egy hete a Republika brüsszeli politikáját is megdicsérte és kijelentette, hogy a pártnak releváns számai vannak a közvélemény-kutatások szerint. Ezek a számok biztosíthatnák például akár azt is, hogy a szerepek megcserélésével az SNS képviselői tűnnek fel a Republika listáján egy esetleges választáson – így nem veszne el a Szlovák Nemzeti Párt szimpatizánsainak szavazata. Az esetleges egyezkedést a többi személyes konfliktus teheti nehézkessé: bár Danko és Uhrík megbocsátottak egymásnak, a párton belül további ellentétek lappanganak. Danko Milan Mazureket például legalább annyira kritizálta, mint a Republika vezetőjét és a csatabárdot sem ásták el még nyilvánosan.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
