A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) legutóbbi parlamenti jelentése ismét rávilágított arra, hogy Szlovákia közpénzügyei veszélyes pályán haladnak. Ján Tóth, a tanács elnöke szerint önmagában nem elegendő a formális megfelelés az úgynevezett adósságfék szankcióinak, hiszen a valóságban az állam továbbra is túlköltekezik.
A számok világosan beszélnek: bár a hosszú távú fenntarthatósági mutató 2024-ben javult 2,1 százalékponttal, még mindig 4,1% GDP-nél áll, vagyis a közepes kockázati sávban. Ennek oka az, hogy a költségvetési hiány tartósan magas, ami gyorsan növeli az államadósságot és az ezzel járó kamatterheket.
A gond ráadásul nem új keletű. A Tanács arra is emlékeztetett, hogy a kormány 2024-ben nem teljesítette alkotmányos kötelességét: a parlamentnek benyújtott „Opatrenia na zníženie dlhu” című dokumentum csupán üres megállapításokat tartalmazott, érdemi lépések nélkül. Eközben a 2025–2027-es költségvetési tervek továbbra is a növekvő adóssággal számolnak, vagyis a probléma csak mélyül.
Ha a kormány valóban el akarja érni, hogy a hiány 2027-ig 3,5% GDP-re csökkenjen, nagyjából 2,9 milliárd eurós tartós kiigazításra lesz szükség. De még ez sem lenne elég: a fenntartható adósságpályához a deficitnek inkább 2,5% alatt kellene maradnia.
Tóth szerint a megoldás kulcsa egy újfajta hozzáállás: a politikai elitnek nem trükköznie kellene a szabályokkal, hanem valódi, hosszú távon is hatékony intézkedéseket kellene meghoznia. A Tanács ezért a 2025-ös évben a költségvetési felelősségvállalásról szóló alkotmányos törvény modernizációját sürgeti, amely összhangba hozná a hazai rendszert az új európai szabályozással, és működőképessé tenné az adósságféket és a kiadási limiteket.
A legfontosabb kérdés tehát ez: képes lesz-e Szlovákia kormánya túllépni az üres deklarációkon, és végre felelősen gazdálkodni – nemcsak a jelen, hanem a jövő generációi érdekében?
SITA
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
