Két járás, két kataszteri beadvány? Kulcsár Péter2025. 08. 30., szo – 08:45
A szlovákiai földterületek felaprózottak, s gyakran előfordul, hogy egy-egy gazda több parcellából álló területet birtokol. Mi van akkor, ha a parcellák két község határán helyezkednek el? Hogyan lehet őket eladni? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
A házam végében van egy két külön parcellából álló, kb. 8 áras földterület, amely a már rég külföldön élő nagynénémé. Nemrég megegyeztem vele a terület megvételéről, a szerződést pedig októberben fogjuk aláírni, amikor is pár napra hazalátogat. A gond csak az, hogy a két parcella úgy helyezkedik el két járás határán, hogy az egyik az egyik járásban van, a másik pedig már egy másikban. A polgármester szerint ilyen esetben mindkét járás földhivatalában be kell jegyeztetni a szerződést, de nekem ez nem tűnik se logikusnak, se gazdaságosnak. Tisztázni szeretném ezért, hogy valóban mindkét hivatalba be kell majd adnom a szerződést? Ha pedig mégsem, mi alapján van meghatározva az illetékes hivatal (pl. állandó lakhely)?
A különböző közigazgatási eljárások, így a járási hivatalok kataszteri osztályai (ún. kataszteri hivatalok) hatáskörébe tartozó, ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzési eljárásainak egyik központi eleme az illetékesség kérdése, vagyis, hogy melyik kataszteri hivatal jogosult pl. a tulajdonjog átruházásának bejegyzésére (betáblázására). A Tt. 162/1995 sz. kataszteri törvény (Katt.) 22/2. §-a értelmében az alapvető illetékességi szabály az, hogy az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésére az a járási kataszteri hivatal az illetékes, amely járásának területén található a bejegyzés által érintett ingatlan.
Még ha az említett alapszabály teljesen egyértelmű is, olvasónk leveléből kitűnik, hogy vannak speciális esetek, amikor egyáltalán nem praktikus. Ha ugyanis olvasónk esetében kizárólag a fenti alapszabályt alkalmaznánk, a nagynénivel kötendő adásvételi szerződést valóban (a polgármester által említettek alapján) mindkét járás hivatalába be kéne külön-külön adni. Az effajta eljárás viszont tényleg nem volna logikus és gazdaságos sem, hiszen tartalmilag mindkét kataszteri hivatal ugyanazt a szerződést bírálná el, ráadásul a kataszteri illeték (amely betáblázási eljárás esetén jelenleg 100 €) kétszereséért, mivel azt mindkét hivatalnak meg kéne fizetni, nem beszélve arról, hogy ezáltal kétszer annyi hitelesített aláírással ellátott szerződésre is volna szükség, ami szintén csak tovább növelné a költségeket.
Bármilyen meglepő is, a kataszteri eljárások résztvevői régebben hasonló helyzetben tényleg arra kényszerültek, hogy két különböző járási kataszteri hivatalban is kérvényezzék a tulajdonjogi változások bejegyzését. Ám ez az állapot csak 2009 szeptemberéig állt fenn, egy 2009. szeptember 1-i hatályú törvénymódosítással ugyanis a Katt. 22. §-a egy új (3.) bekezdéssel bővült, amely szerint, ha az ingatlanhoz fűződő jogok bejegyzése több járási hivatal területi illetékességébe tartozó ingatlant érint, bármelyik érintett hivatal illetékes eljárni az egész kérelem tárgyában.
Olvasónk dilemmája tehát ma már kifejezetten egyszerűen feloldható, hiszen a nagynénjével kötendő adásvételi szerződést a leírtak alapján a két parcella területi elhelyezkedése szerinti két érintett járási kataszteri hivatal bármelyikébe beadhatja majd, a két egyenrangúan illetékes hivatal közti választáskor pedig nem kell majd szem előtt tartania semmilyen további körülményt, tehát az általa említett állandó lakhelyet sem. A bejegyzési kérelem beadása után egyébként az a kataszteri hivatal, amely végül a bejegyzésről dönt (tehát, amelyhez végül olvasónk a beadványát beadja), értesíti az eljárásról a másik érintett hivatalt is, és a bejegyzési döntést is megküldi neki egy példányban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
