Tűzharc ugyan nincs jelenleg Kambodzsa és Thaiföld között, de a menekültek még nem térhetnek haza a fel nem robbant bombák miatt, és a fegyverszüneti megállapodás is törékeny, határviták zajlanak. Enrique Figaredo kambodzsai apostoli prefektus a helyzet rendezését sürgeti. A Fides missziós hírügynökség augusztus 27-én megjelent tudósítását adjuk közre.
„Jelenleg fegyverszünet van Thaiföld és Kambodzsa között, de a menekülttáborokban elhelyezett kitelepített emberek nem térhetnek vissza otthonaikba és falvaikba, mert sok fel nem robbant bomba, kazettás bomba teszi veszélyessé a területet. Meg kell tisztítani a terepet, és ez hónapokig tart majd. Egyes területeken a thaiföldi katonaság új dróthálókat és kerítéseket telepített, amelyekkel bekebeleztek területeket, kiterjesztették a határt. Noha nincs tűzharc, a feszültség továbbra is nagy” – így írja le a határ menti régiók helyzetét a Fides hírügynökségnek Enrique Figaredo Alvargonzález jezsuita atya, Battambang, a Thaifölddel határos kambodzsai tartomány apostoli prefektusa.
A két ország között augusztus 7-én aláírt fegyverszüneti megállapodás továbbra is nagyon törékeny: a kambodzsai külügyminisztérium szerint a thaiföldi fél megsértette a fegyverszünetet azzal, hogy úgy helyezett el szögesdróthálókat, hogy azokon belülre kerültek Banteay Meanchey tartományban található lakóterületek és a polgárok tulajdonában lévő földek, így a konfliktust kiterjesztette a civil közösségek területeire.
Figaredo megjegyzi: „A békét kereső világnézet szerint a határok nem csataterek, hanem a barátság és az együttműködés területei. Ehhez jogi egyértelműségre, szilárd politikai akaratra, kölcsönös bizalomra és a régió békéje és stabilitása iránti közös elkötelezettségre van szükség.”
A prefektus négy napot töltött a határ menti menekülttáborokban, ahol a Caritas Cambodia missziójával ellátogatott Banteay Meanchey, Oddar Meanchey, Preah Vihear és Siem Reap tartományokba. „Sok tábor van – meséli –, sokfélék, szegény vidéki embereket fogadnak be, parasztokat és földműveseket, akik akaratuk ellenére egy számukra érthetetlen konfliktusba keveredtek, és szükségtelen szenvedést kell elviselniük. Az embereknek nincs megélhetésük, ezért élelemre és humanitárius segítségre kell várniuk.” Közöttük sok gyermek és család van, akiknek az élete felfordult.
Mindazonáltal, folytatja, „a bizonytalanság és a szenvedés közepette mély szolidaritást látok, köszönhetően a kormány, a nem kormányzati szervezetek és a Caritas segítségének”. „A menekülteket – jegyzi meg – buddhista kolostorok udvarain, szentélyek kertjeiben fogadják be: ez csodálatos tanúbizonysága a buddhista szerzetesek szolidaritásának. Zöldellő, gondozott kertjeik, amelyek általában meditációs helyekként működnek, a menekültek számára befogadó otthonná váltak. Meleg fogadtatás, mély empátia és együttérzés van bennünk, amelyben osztozunk egymással.”
Vannak katolikusok is a menekültek közt, „akikkel találkoztam és bátorítottam őket, arra ösztönözve őket, hogy tartsák fenn és ápolják a békés magatartást, tiszteljék és gondozzák a helyet, ahol tartózkodnak, és gondoskodjanak a gyermekek iskoláztatásáról” – mondja el. A Caritas Cambodia is tett lépéseket ebben az irányban: „Az UNICEF könyveket és füzeteket biztosított, a menekültek között élő tanároknak és önkénteseknek köszönhetően a Caritas tanórákat szervezett a gyermekek és a fiatalok számára. Hiszen – jegyzi meg – ez a helyzet várhatóan legalább hat hónapig fog tartani.” Ezért „támogatásra és szolidaritásra van szükségünk, hogy gondoskodhassunk ezekről az emberekről”.
Ebben a kényes helyzetben, teszi hozzá Figaredo, „érkezett hozzánk a pápa béke világnapjára írt üzenete, amely azt mondja: Béke veletek. Érezzük a hívást, hogy fel kell építenünk egy fegyvertelen és lefegyverző békét”, magyarázza. „Leó pápa üzenete közelről érint minket: arra ösztönöz, hogy szívünket Krisztus szívébe helyezzük, amely fegyvertelen szív. Ha Isten szívében leszünk, nem lesz gyűlölet, lesz helyünk a másik számára, béke lesz Kambodzsában és Thaiföldön.”
„A világbéke – folytatja – a mindennapokban, az életvitelünkön keresztül, a családban, a közösségben, a régióban épül fel; a béke a szomszédainkkal való kapcsolatainkból indul ki, vagyis a szívünk megváltozására hív, hogy békés kapcsolatokat ápoljunk szomszédainkkal, a határos országokkal.” Végül kiemeli: „A Kambodzsa és Thaiföld közötti kapcsolatok terén helyre kell állítani a békét a nyelvhasználatban: erőszakmentes nyelvet kell használni, amely tele van együttérzéssel és megbékéléssel; ahogyan itt a buddhisták mondják, metta (szerető kedvesség) és karuna (együttérzés) szükséges. A nyelv fontos szimbolikus tényező, amely követi és inspirálja is a világnézetet és a viselkedést. Döntsünk egy új paradigma mellett, hagyjuk el a gyűlöletkeltő beszédet, és használjunk békés szavakat!”
Forrás és fotó: Fides
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
