Egyre többet költünk munkába járásra Tokár Géza2025. 08. 27., sze – 12:24
A legtöbb kiadási tételhez hasonlóan a munkába járás költségei is ugrásszerűen emelkednek, így napjainkban az alkalmazottak egyötöde 100 eurónál is többet költ az ingázásra egy hónapban. Ezért nem véletlen, hogy a munkavégzés helye, közelsége döntő szemponttá vált álláskereséskor.
Az emelkedő megélhetési költségek árnyékában már maga a munkába járás is egyre több alkalmazottat állít komoly kihívás elé, hiszen az az összeg is folyamatos nő, amit utazásra fordítanak. A dolgozók harmada nagyjából 21 és 50 euró közötti összeget költ az ingázásra egy hónapban, a munkavállalók ötödének kiadásai azonban a 100 eurót is meghaladják, derül ki a Platy.sk portál legfrissebb felméréséből.
Autósok többségben
Az adatgyűjtés eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai munkavállalók kétharmada az esetek többségében a saját autóját részesíti előnyben, mindössze a lakosok 17 százaléka jelentette ki egyértelműen, hogy inkább a tömegközlekedés mellett teszi le a voksát.
A legmagasabb kiadásokkal értelemszerűen azok kénytelenek szembesülni, akik minden nap gépkocsiba ülnek, ők azok, akik havonta 100 eurónál is többet költenek ingázásra. Ezzel szemben az autóbuszt, esetleg a vonatozást preferálók körében legfeljebb a megkérdezettek 3 százaléka számolt be hasonlóan magas költségekről.
„Annak ellenére, hogy az egyéni utazás anyagilag sokkal megterhelőbb, az érintettek a kényelmet és a rugalmasságot részesítik előnyben a spórolással szemben, hiszen autóval sokkal egyszerűbben eljuthatnak egyik helyről a másikra. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy ebben az esetben nem kell a sokszor előnytelenül összeállított menetrendekhez igazodni, valamint átszállással bajlódni” – magyarázta Ľubica Melcerová, az Alma Career PR-menedzsere, aki a Platy.sk kommunikációjáért is felel.
Fontos a közelség
Bár a munkahelyváltás első számú katalizátoraként továbbra is a jobb fizetési feltételeket tartják számon, az utazási költségek emelkedése miatt a közelségi faktor jelentősége is felértékelődött. A felmérés tanulságai szerint azon dolgozók 70 százaléka, akiknek naponta be kell járniuk, mivel egyáltalán nincs lehetőségük az otthonról történő munkavégzésre, általában olyan állást választ, amely legfeljebb félórás utazással megközelíthető.
„Az alkalmazottak 5 százaléka úgy nyilatkozott, számukra ez a szempont nem lényeges, a dolgozók kétharmada viszont leszögezte, rendkívül fontosnak tartják a munkahely elhelyezkedését. Ötödük pedig egyenesen kijelentette, még abban az esetben is hajlandóak lennének a váltás mellett dönteni, ha a másik cég valamivel alacsonyabb fizetést ajánlana az aktuális keresetüknél, a vállalat székhelye azonban közelebb lenne az otthonukhoz” – összegezte a megkérdezettek álláspontját Melcerová, aki arra is kitért, folyamatosan nő az érdeklődés a távmunka iránt.
„Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy egyre több Z generációs fiatal lép be a munkaerőpiacra, akik egyfajta alapvetésként kezelik az otthonról történő munkavégzés lehetőségét. Az idősebbek elsősorban azért preferálják, hogy a saját lakásuk nyugalmából dolgozhassanak, mert ennek köszönhetően rengeteg időt és pénzt takaríthatnak meg, amit aztán a családjukra, szeretteikre, esetleg saját igényeik kielégítésére fordíthatnak” – tette hozzá az Alma Career PR-menedzsere.
A cégek mást akarnak
Annak ellenére, hogy az alkalmazottak továbbra is az otthonról történő munkavégzést jelölték meg a leginkább vágyott „extra juttatásként”, a vállalatok egyáltalán nem ebbe az irányba szeretnének haladni. „A cégvezetők azt részesítenék előnyben, ha az alkalmazottaik újra visszatérnének az irodába, ezzel együtt pedig a korábban ismert rendszer is újra életbe lépne. Ezt elsősorban azzal indokolják, hogy hiányolják a rendszeres személyes kapcsolattartást, valamint a szemtől szemben zajló értekezleteket” – közölte Ľubica Melcerová. A változás pedig már az állásportálok kínálatában is érzékelhető, mivel az utóbbi időszakban enyhén ugyan, de csökkent a távmunka ígéretével kecsegtető ajánlatok száma. (td)
Kapcsolódó cikkünk
Egykor legfeljebb kivételes helyzetekben fordult elő ilyesmi, néhány éve azonban teljesen természetes, hogy a munkavállalók egy része otthona kényelméből dolgozik. A korábban absztrakt fogalomként ismert távmunka mostanra több vállalatnál is a mindennapok része, a munkaerőpiacon azonban újabb fordulat készül.
Már 5 év telt el azóta, hogy a világjárvány az élet minden területén, így a munkaerőpiacon is komoly felfordulást okozott. Az alkalmazottak jelentős része, így még az olyan ágazatokban tevékenykedők is távmunkára kényszerültek, akik esetében az otthonról való munkavégzés korábban teljesen lehetetlen és elképzelhetetlen volt. Az azóta eltelt esztendőkben a dolgozók többsége nemcsak megszokta, de meg is szerette ezt a furcsa felállást. Emiatt sokan máig azt szeretnék, ha a továbbiakban is lehetőségük lenne rá, hogy otthonról dolgozzanak. A vállalatok azonban egyre nagyobb nyomást helyeznek a munkavállalókra, hogy eljött az ideje az irodába való visszatérésnek.
Nagyobb szabadság
Míg 2018-ban mindössze a munkavállalók 20 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre, addig ez az arány 2024-re 32 százalékra emelkedett, derül ki a Profesia.sk és a Platy.sk legutóbbi adatelemzéséből. Az eredmények arra is rámutattak, hogy az elmúlt évek pozitív tapasztalatai után manapság pénzbeli bónusz helyett a távmunka lehetősége számít igazán meggyőző „juttatásnak”. Bár az alkalmazottak mára teljesen természetesnek tartják, hogy az otthoni munkavégzéssel pénzt és időt takaríthatnak meg, a cégek ismét a személyes jelenlét felé kezdtek fordulni. 100 százalékos visszatérést azonban még ők sem szorgalmaznak.
A legtöbben a hibrid, tehát a kombinált munkavégzés mellett teszik le a voksukat. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a dolgozók a hét egy részében távmunkában működnek, néhány napot azonban a munkahelyükön töltenek
– magyarázta Ľubica Melcerová, az Alma Career marketingért felelős munkatársa, aki arra is rámutatott, hogy a legtöbb vállalat mostanra képtelen lenne teret és lehetőséget biztosítani arra, hogy minden alkalmazott egyszerre legyen jelen az irodában. Mindez a világjárvány idején lezajlott optimalizációnak tudható be, amikor a költségek csökkentése érdekében a legtöbb munkáltató átállt a közös munkaterületre. Ebben az esetben egy-egy személynek nincs saját asztala, hanem több kollégával forgóban váltják egymást. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek továbbra is spóroljanak, dolgozók pedig nem veszítik el az otthoni munkavégzés lehetőségét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér, a helyzeten pedig még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Bár ilyesmire 2019 óta nem volt példa, a fizetések terén még mindig az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten jóval előnyösebb a helyzet. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Nőnek a fizetések, de…
Annak ellenére, hogy a statisztikai hivatal által közölt információk alapján az átlagbér terén nem állunk rosszul, a reálbérek tekintetében valamivel árnyaltabb a helyzet, derül ki az XTB legfrissebb elemzéséből. A reálbérek átlagosan 7 százalékkal magasabbak, mint 2019-ben, a világjárvány előtt, a növekedés mértéke azonban közel sem elégséges. A láthatóbb és érezhetőbb emeléshez elengedhetetlen lenne, hogy Szlovákia kiküszöbölje a gazdaság strukturális problémáit. Amíg ez nem történik meg, addig az uniós rangsor végén kullogunk majd.
Az infláció következtében a párnába varrt spórolás értéke az elmúlt években jelentősen csökkent, a bérszínvonal azonban egyáltalán nem stagnál, sőt Szlovákia azon kevés állam közé tartozik, ahol a reálbérek még az ugrásszerű áremelkedések ellenére is nőttek
– mutatott rá Marek Nemky, az XTB pénzpiaci elemzője, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek miatt a nettó bérek, amit az alkalmazottak kézhez kapnak, már nem emelkedtek ilyen mértékben.
Ebből adódik, hogy a vásárlóerő tekintetében is az uniós átlag alatt teljesítünk, mivel a szlovákiai polgárok jóval kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megfizetni a bérükből, mint más tagállamok lakosai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér. A helyzeten még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Ilyesmire 2019 óta nem volt példa, az infláció következtében a reálbérek 2022-ben és 2023-ban is csökkentek.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten nem állunk ennyire rosszul. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében a minimálbér nagyságát a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozzák meg.
Jozef Mihál, a munkaügyi tárca korábban vezetője ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a minimálbér jövőre 915 euróra emelkedhet. A szociális partnerek azonban egy ennél magasabb összegben is megállapodnak. Mivel korábban már sikerült hasonló egyezséget kötni, így nem kizárt, hogy idén is sor kerülhet rá.
A hírt később a jelenlegi munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) is megerősítette.
Jövőre közel 100 euróval emelkedik a minimálbér, így eléri a 915 eurót
– közölte Tomáš, aki szerint ez a szaktárcája által elfogadott új automatának köszönhető, amely garantálja a minimálbér összegét, ha a szociális partnerek nem állapodnak meg egy másik összegben.
Minden ágazat jobban áll
A statisztikai hivatal által figyelt 19 ágazatból 18 esetében egyértelműen kijelenthető, hogy emelkedett az átlagbér. A legkisebb növekedésről az építőiparban tevékenykedők (4,5 százalék), a legnagyobb léptékű emelésről pedig az energetikai szektor alkalmazottai (11,3 százalék) számoltak be. Tavaly egyébként a pénzügyesek, valamint a biztosításokkal foglalkozó személyek keresték a legtöbbet, átlagosan havi 2644 eurót. Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók jártak a legrosszabbul, egy-egy hónap végén ugyanis átlagosan 889 eurót vihettek haza.
Történelmi mélypont
A munkanélküliség kapcsán ugyancsak pozitív hírekkel szolgáltak a statisztikusok. Az állástalanok száma, valamint az ebből adódó munkanélküliségi ráta 2024-ben újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant. Az állástalanok száma 148 ezer fő volt, ami éves szinten 14 ezres csökkenést jelent. Örvendetes hír, hogy a tartósan állástalanok aránya is mérséklődött. A javulás Szlovákia valamennyi régiójában érezhető, a kassai és a besztercebányai régió azonban kifejezetten kiemelkedő előrelépést ért el.
A családok valamivel jobban állnak
Bár Szlovákia eddig elég jelentős támogatást nyújtott a gyermeket nevelő családoknak, ami egy-egy szülő jövedelmének nagyságára is hatással volt, Pozsony még ennek ellenére is sereghajtó az uniós összehasonlításban. A két gyermeket és egy kereső felnőttet számláló háztartások vásárlóerő-paritással kiigazított átlagos nettó jövedelme 2023-ban 1776 euró euró volt, amivel Szlovákia a hetedik helyre fért be, a bökkenő csak az, hogy hátulról. Az uniós átlag csaknem 1000 euróval magasabb, így eléri a 2 761 eurót. Az egyedülálló, gyermektelen egyének helyzete azonban még ennél is rosszabb. Vásárlóerő-paritás tekintetében esetükben a nettó kereset 1230 euró körül alakul, az EU átlaga ebben az esetben 2294 euró.
A kilátások sem túl jók
Az XTB úgy véli, a reálbérek növekedése elsősorban a gazdasági fellendülésnek köszönhető, de a mérséklődő infláció is hozzájárult, hogy az adatok viszonylag kedvezően alakultak. A Szlovák Statisztikai Hivatal egyúttal arról is tájékoztatott, hogy újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant a munkanélküliségi ráta. Ennek köszönhetően az egyes állások iránt érdeklődők sokkal jobb pozícióból vágnak neki a munkabérük nagyságáról szóló tárgyalásoknak. Az alacsony termelékenység, valamint a stagnáló német gazdaság azonban gátolja az erőteljes bérnövekedést.
A bérek alakulása terén továbbra is bizonytalanok a kilátások. A vállalkozások növekvő adóterhei, valamint az újraéledő infláció igencsak negatív hatással lehet a lakosok vásárlóerejére. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a cégek próbálják majd fogyasztókra hárítani az emelkedő költségeik egy részét, ez pedig szintén hatással lesz a fizetések összegére
– magyarázta Nemky, aki arra is rámutatott, hogy az elemzők szerint a következő időszakban a reálbérek legfeljebb 1,4 százalékkal nőhetnek.
Változás nélkül nem megy
Az elmúlt évtizedekben az alacsony szlovákiai bérek mágnesként vonzották a külföldi befektetőket. Ez a működési modell azonban elérte a határait. Szlovákia napjainkra a közepes jövedelmű országok közé tartozik, így már az említett nagyvállalatok számára sem olyan attraktív célállomás.
A közepes jövedelmű államok csapdájába estünk. Azzal, hogy az olcsó munkaerőre alapozunk, már képtelenek vagyunk növekedést produkálni, de a fejlettség tekintetében még ott sem állunk, hogy az innovációkra, esetleg a képzett szakemberekre építsünk
– mutatott rá az XTB elemzője, aki szerint „a csapdából való kilépéshez elengedhetetlen a vállalkozókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, mérsékelni kellene az adókat, de a fejlesztések támogatására, valamint az oktatási rendszer reformjára is szükség lenne.”
Nem ajánlják
Annak ellenére, hogy a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt években látszólag igencsak megváltozott, a Profesia.sk portálon közzétett álláshirdetések ezt nem mindig tükrözik. 2019-ben az ajánlatok nyolc százaléka tartalmazta az otthonról való munkavégzés lehetőségét, ez az arány pedig alig látható mértékben emelkedett az azóta eltelt években. Az állásadók többsége, körülbelül 80 százaléka, a helyhez kötött munkavégzést preferálja, 12 százalékuk azonban nyitott a már említett hibrid munkavégzésre. Van azonban egy terület, ahol szembetűnő emelkedés mutatkozik.
A pandémia előtt a bárhonnan történő munkavégzés szinte elképzelhetetlen volt, a hirdetések mindössze egyetlen százaléka tartalmazta ezt a felvetést, a világjárvány után azonban egyre több ilyen ajánlat jelent meg, mostanra akár az álláshirdetések 2-3 százalékában is szerepel ez a lehetőség
– összegezte Ľubica Melcerová. Az Alma Career munkatársa arra is kitért, hogy ez a munkaforma különösen a Z generáció képviselőit hozza lázba, így nem kizárt, hogy a fiatalok teremtette keresletre a kínálat is reagálni fog.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
