Jó volt az idei termés, mégis az élelmiszerek drágulásától félnek a termelők

Jó volt az idei termés, mégis az élelmiszerek drágulásától félnek a termelők

Jó volt az idei termés, mégis az élelmiszerek drágulásától félnek a termelők Tokár Géza2025. 08. 26., k – 13:34

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szerint a gabonafélék hozama idén meghaladja az ötéves átlagot, így nem kell tartani attól, hogy Szlovákia ne maradna önellátó. Az élelmiszerek drágulását az időjárás helyett a kormány intézkedései hozhatják el.

Jana Holéciová, a szervezet szóvivője szerint a gabonafélék és a repce termése is jobb az ötéves átlagoknál, egyben a tavalyi aratásnál is jobb eredményekre számítanak a gazdák – ami azt jelentheti, hogy a termés egy részét külföldi piacokon értékesíthetik.

Jobb termésből jó kenyér

Az őszi és tavaszi búza hektáronkénti termése 13 százalékkal haladta meg a tavalyi értékeket, az árpa termésátlaga pedig 26 százalékkal növekedett. Az idei aratási időszak ugyanakkor tovább tartott, mint az előző évben – a déli járásokban két hetes csúszást regisztráltak és maga az aratás is időigényesebbnek bizonyult.

Andrej Gajdoš, a szervezet elnöke szerint a betakarításra különösen nagy hatással volt a hideg május, a különösen száraz június, valamint az ezt követő esős, jégverésekkel is tarkított július. 

„Azok a gazdák, akik még a nyári esők előtt be tudták takarítani a termést, jól jártak. Akik azonban nem voltak ennyire szerencsések, rosszabb minőségű termést kaptak – például Liptóban egy gazda sincs, aki az élelmiszeripari felhasználásra is alkalmas gabonát tudott volna aratni, az ottani mezők termése állateledelként végzi” –

mutatott rá Gajdoš. Elmondása szerint azok a gazdák, akik még az aratás előtt el tudták adni a termékeiket, különösen jól jártak, mivel az árak időközben csökkentek.

Az SPPK szerint a jó aratás miatt a malmok és pékségek ellátása biztosított, valószínűleg nem Magyarországról, Csehországról, vagy más külföldi piacokról kell beszerezni a gabonát. Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékségek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) igazgatótanácsának elnöke úgy véli, több tízezer tonnányi liszt áll majd rendelkezésre. A tisztviselő ugyanakkor nyugtalan is, mivel úgy látja, hogy a külföldi üzletláncok a helyi kínálat ellenére is Belgiumból vagy Németországból szerzik be a pékáru egy részét – a behozatali mutatók pedig hét százalékkal emelkedtek.

Kapcsolódó cikkünk Bodrogköz/Ung-vidék |

Szlovákia legkeletibb csücskében az idei aratás már június végén elkezdődött, hagyományosan a takarmányárpa betakarításával. Az első terméshozamok 5–7 tonna/hektár között mozogtak, a felvásárlási ár pedig a korábban lekötött 160 euróról tonnánként 145 euróra esett. Később viszont növekedtek az árak – főleg mivel kevesebb lett a jó minőségű gabona.

 

Takács Parajos Krisztina bodrogközi, illetve Szabó Tamás Ung-vidéki falugazdászok lapunknak kifejtették, a búza és a repce betakarítását esős, változékony időjárás kísérte, a gyakori záporok és viharok miatt a munkát sokszor napokra félbe kellett szakítani. 

„Július 14-én Szomotor közelében jégeső pusztított, amely 30–50 hektárnyi termést károsított meg, miközben rövid idő alatt hatalmas mennyiségű (45 mm) csapadék hullott. Több gazda emiatt inkább előbb a repcét aratta le, a búzát későbbre hagyta, ami egyes esetekben a minőség romlásához vezetett”

– mondta Takács Parajos Krisztina, az augusztus elsejétől már a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének hálózatához tartozó falugazdász. 

A július harmadik hetében stabilizálódó időjárás már lehetővé tette, hogy a kombájnok reggeltől estig dolgozzanak. A hónap végére a búza 70%-át, a repce 80%-át sikerült learatni a gazdáknak. A búza átlagtermése 6,8 t/hektár, a repcéé 4 t/hektárra kerekedett. 

Hírdetés

„A jó hektárhozamok ellenére a búza minősége a nedvesség miatt romlani kezdett, és az aratás végére a termés nagy része már csak takarmánycélra volt alkalmas”

– tette hozzá Parajos. 

A két falugazdász meglátása szerint az utóbbi évek jellegzetessége, hogy a gabona minősítésénél a felvásárlók szinte kizárólag a fehérjetartalomra, nitrogénszintre támaszkodnak – az étkezési minőségű búza felvásárlásához legalább 13,5%-os nitrogéntartalom szükséges. 

„Ez a tendencia a jó minőségű búza kisebb mennyiségével együtt felfelé hajtotta az árakat. Július végén és augusztus elején a búza tonnánként 175–185 euróért, az árpa 165 euróért kelt el”

– nyilatkozta Szabó Tamás ladmóci falugazdász, aki összegzését elsősorban az Ung-vidéken és a Bodrogközben egybegyűjtött adatok szerint készítette el. Augusztus elejére a Bodrogközben gyakorlatilag befejeződött az aratás. A búza egynegyede kiváló, fele közepes, egynegyede pedig csak takarmányminőségű volt. 

„A gabonafélék összesített hozama átlag felett alakult: 6,2–7 t/ha. A repce 3,5–4,8 t/ha termést adott, ami 10%-kal jobb a tavalyinál, bár a tavaszi szárazság mérsékelte a potenciált”

– tette hozzá Szabó Tamás. 

A két falugazdász szerint a helyi gazdák eddig sikeresnek értékelik a szezont, reményeik szerint az idényt az előző évekhez képest valamelyest jobb pénzügyi eredményekkel zárhatják. Ugyanakkor, hátra van még a kukorica és a szója betakarítása, ahol jó minőségű, életerős termést várnak. A szántóföldek nagy részén már megkezdődött a talaj előkészítése az őszi káposztarepce vetéséhez, és a hosszú, munkával teli hetek után néhányan végre megengedhetik maguknak a jól megérdemelt pihenést is. 

Adóemeléstől tartva

Bár a jó termés részben megkönnyíti a pékségek helyzetét, a bő kínálat nem feltétlenül jelenti azt, hogy olcsóbb lesz a pékáru az üzletekben. Az érintett szervezetek elsősorban a kormány gazdasági konszolidációs intézkedéseitől tartanak. Az elmúlt napokban több szervezet is aggályait fejezte ki az élelmiszerekre és italokra érvényes áfakulcs esetleges emelése kapcsán.

Hétfőn a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) jelentetett meg egy állásfoglalást, a szervezet szerint az adóemelés veszélybe sodorná a szlovákiai élelmiszeripart, amely már így is küzd a tranzakciós adó által okozott töbletterhekkel. Az áfaemelés a szervezet szerint az egész élelmezési láncra negatívan hatna, a termelőktől és a feldolgozóktól kezdve a fogyasztókig minden szereplő megérezné a drágulást és a többletkiadásokat.

„Elképzelhetetlen, hogy az állam egyrészt az olcsó élelmiszerekről beszél, másrészt pedig olyan intézkedéseket vezet be, amelyek hatására drágulnak az élelmiszerek” – áll a szervezet állásfoglalásában. A PKS többek között rámutatott, hogy a cukros üdítőitalokra vonatkozó járulékok emelése után a termékek árai 35 százalékkal nőttek, a kereslet pedig több, mint a tizedével csökkent.

Kapcsolódó cikkünk

A pékségek nem tudják befolyásolni, hogy mennyibe kerül a kenyér az üzletekben – jelentette ki a kenyér világnapján a nyitrai Penam pékségben Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékségek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége (SZPCC) igazgatótanácsának elnöke. Hozzátette, hogy az üzemi boltjaikban viszont biztosan érzékelik majd a vásárlók a januártól életbe lépő élelmiszeráfa-csökkenést.

Lapšanský elmondta, azt nem tudják befolyásolni, hogy az üzletek ezt beépítsék áraikba, de véleménye szerint lesz változás. Ennek kapcsán Robert Fico (Smer) kormányfő is azt nyilatkozta, januártól olcsóbb lehet a kenyér.

„Tudom, számos érvük van főleg a boltoknak, hogy az árképzés másképp működik, de ha azt mondják, hogy a 23%-os áfa miatt minden drágul, akkor szerintem az 5%-os áfa mellett csökkennie kell az élelmiszer árának” – mondta Fico.

A statisztikák szerint tavaly évi 33,6 kilogramm volt az egy főre jutó kenyérfogyasztás Szlovákiában. Lapšanský elmondta, e tekintetben a vásárlók eléggé konzervatívak, hagyományos termékeket vásárolnak, csupán a lakosság 15%-a próbálja ki és fogyasztja az új termékeket.

A Penam az egyik legnagyobb pékséghálózat az országban, évente 17,5 millió kenyeret és 240 millió kiflit készít, 35 000 tonna liszt, 1100 tonna élesztő és 640 tonna só felhasználásával.

Kapcsolódó cikkünk

Az alapélelmiszerek hozzáadottérték-adója csökkenésének köszönhetően januártól csökkennie kellene a kenyér árának – jelentette ki szerdán, a kenyér világnapján Robert Fico (Smer) kormányfő. Most a legolcsóbb kenyér ára egyes üzletláncoknál 1,60 euró körül van, a korábban megszokott 83–90 cent helyett.

„Tudom, számos érvük van főleg a kereskedőknek, hogy másképp működik az árképzés, de ha azt mondják, hogy a 23%-os áfa miatt minden drágul, akkor az 5%-os áfánál csökkennie kell az élelmiszer árának” – mondta Fico. Nem zárta ki, hogy alacsonyabb áfája lehet a tojásnak is, valamint a gluténmentes termékeknek.

A kormányfő Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter társaságában keresett fel egy pékséget pénteken. Elmondták, mindent megtesznek, hogy jó viszony legyen a pékségek és a boltok között, hogy megfelelő áron tudják értékesíteni a termékeiket és megfelelő bért adhassanak a dolgozóiknak. Fico azt is bejelentette, hogy április végén vagy május 1-jén le akar dolgozni egy egész műszakot valamelyik pékségben.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »