KDH: Csak akkor lesz két nem Szlovákiában, ha Druckerék módosítják az oktatási reformot Nagy Roland2025. 08. 26., k – 12:53 Pozsony |
A KDH kifogásolja Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter új oktatásügyi reformját, amelynek eredményeként az egyházi iskolák kevesebb anyagi támogatásra számíthatnak az államtól. Ezzel veszélybe kerülhet a kormánykoalíció alkotmánymódosításra vonatkozó terve a két nem elismeréséről.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kormány múlt pénteken jóváhagyta Drucker oktatási reformját. A tervezett módosítások egyebek mellett az egyházi és a magániskolák finanszírozását is érintik. A változtatás értelmében azok az intézmények, ahol tandíjat szednek, valamint amelyek nem csatlakoznak be egy adott iskolai körzetbe sem (vagyis nem kötelezik magukat arra, hogy az alapiskolai oktatást biztosítsák bárkinek, aki a közelben lakik), csak az állami támogatás 80 százalékát kapják meg.
A kereszténydemokraták már korábban is tiltakoztak a finanszírozási rendszer módosítása ellen, szerintük ez veszélybe sodorhatja az egyházi iskolák működését.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási tárca finanszírozási javaslatát ellenzők tábora tovább gyarapodott: ezúttal a KDH és Keresztény Unió (KÚ) fogalmazott meg kritikát. Képviselőik a magániskolák – különösen persze az egyházi tanintézmények – ellehetetlenítéséről és „államosításáról” beszélnek. A vitát kiváltó módosítás mindeközben pedig csak igazságosabbá szeretné tenni a pénzek elosztását – hangsúlyozza a minisztérium.
Feltehetően nem számított az oktatási tárca ekkora visszhangra, amikor bejelentették: azok a magán- és egyházi iskolák kevesebb állami támogatást kapnak majd, amelyek tandíjat szednek, és nem hajlandóak felvenni meghatározott arányban egy adott iskolai körzet tanulóit. Ezúttal a vallási alapon szerveződő politikai formációk adtak hangot nemtetszésüknek, de korábban a Demokraták párt is felszólalt, valamint a magániskolákat tömörítő szlovákiai szervezet (ASŠŠZ) is.
Miről is van szó?
Ahogy azzal részletesebben is foglalkoztunk, a minisztérium javaslata alapjaiban módosítaná az oktatási intézmények finanszírozását. Jelenleg ugyanis a magán- és egyházi iskolák is megkapják a teljes normatív támogatást, vagyis az egy diákra megszabott fejpénzt.
Ezen változtatnának most, mivel az állami iskolák több kötelezettségnek vannak kitéve, miközben ugyanannyi pénzt kapnak.
A terv szerint ha egy magán- vagy egyházi tanintézmény ezeket szintén vállalja, akkor nem csökken az állami finanszírozás mértéke. Ha viszont nem, akkor csak a normatív támogatás 80 százalékára lesz jogosult.
Tulajdonképpen két feltételt kellene teljesíteniük: az egyik, hogy tandíjmentesen biztosítják a képzést, a másik, hogy betagozódnak egy iskolai körzetbe, és az itt élő tanulókat részesítik előnyben a felvétel során.
Kapcsolódó cikkünk
Alapvető változáson mehet keresztül az iskolák finanszírozása. Az oktatási tárca javaslata alapján azok a magán- és egyházi iskolák kevesebb állami támogatást kapnak majd, amelyek tandíjat szednek és válogatnak a gyerekek közül. A szakértők és érintettek véleménye megoszlik: egyesek szerint igazságosabb lesz a rendszer, mások szerint tönkreteszik a magánintézményeket.
Az oktatási tárca 2027 szeptemberétől bevezetné a nevelés és oktatás közszolgáltatójának fogalmát. Ennek minősül majd minden olyan tanintézmény, amely a meghatározott iskolai körzet tanulóit felveszi, és nem szed tandíjat.
Az ilyen iskolák állami finanszírozása nem változik, sőt további előnyöket is kapnak, például hozzájárulást az utazási költségekhez. Azoknak az iskoláknak, amelyek nem fogadják el ezeket a feltételeket, csökken a normatív állami támogatásuk.
Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes magán- és egyházi iskolák jelentős bevételkieséssel nézhetnek szembe.
A minisztérium közleménye szerint „a cél az, hogy biztosítva legyenek az egyenlő finanszírozási feltételek a fenntartótól függetlenül, valamint hogy igazságos, átlátható és hatékony rendszert hozzanak létre.”
Többen viszont fenntartásaiknak adtak hangot, míg mások szerint a módosítás valóban segíthet kiküszöbölni a rendszerhibákat.
A Demokraták különösen aggódnak
A parlamenten kívüli párt szerint a tandíjköteles iskolák az állami normatív hozzájárulás akár 20 százalékától is eleshetnek, ha átmegy a törvénymódosítás.
Az intézkedés azonnali hatással lenne több mint 150 ezer nem állami iskolába járó gyermekre és szüleikre
– állítják, hozzátéve, hogy anyagilag fenntarthatatlanná válhatnak a magán- és egyházi iskolák, és ennek eredményeként több be is zárhat. A Demokraták azt szeretnék elérni, hogy a javasolt változásokat nyilvánosan, szakértők bevonásával vitassák meg. De leginkább annak örülnének, ha Tomáš Drucker oktatási miniszter visszavonná a módosítást a jelenlegi formájában.
A nem állami iskolák sok esetben szerintük éppen azért jöttek létre, mert az állam és az önkormányzatok nem tudták biztosítani a férőhelyek számát és a minőségi oktatást.
Ha most a kormány elkezdi őket szisztematikusan felszámolni, akkor marad a kérdés: hová mennek majd a tanulók?
– fogalmazták meg bírálva a javaslatot.
A magániskolák szövetsége felháborodott
A magániskolákat tömörítő szlovákiai szervezet (ASŠŠZ) szerint a minisztérium fő érve, miszerint az intézkedés az egyenlőséget szolgálja, elfogadhatatlan.
„Az általánosan elterjedt nézet az, hogy a nem állami iskolák ugyanolyan finanszírozást kapnak, mint az államiak, a valóságban az állam hosszú ideje 8-15 százalékkal kevesebbet ad a magániskoláknak, és
a most tervezett 20 százalékos csökkentéssel ez már 28-35 százalékos hátrányt jelent majd az állami iskolákhoz képest – amit megint a szülőnek kell majd kipótolnia!”
– írták.
Ráadásul azt állítják, hogy a 2023-as oktatásügyi költségvetés alapján egyértelmű, hogy egy tanulóra vetítve az állam számára most is a magániskolák a legköltséghatékonyabbak.
Mi szól mellette és ellene?
Juraj Hipš oktatási szakértő azt állítja, hogy a módosítást minden inklúziópártinak üdvözölnie kellene, mivel ennek értelmében a magán- és egyházi iskolák ugyanúgy működnének, mint az oktatás közintézményei.
Bár ő maga is egy magániskola vezetője Zólyomban, ez az intézmény nem szed tandíjat, és kifejezetten a társadalmi esélyegyenlőség, valamint a szegregáció felszámolásán dolgozik.
Érvelése szerint a jelenleg hatályos jogszabályok torz versenyhelyzetet eredményeztek:
a magánintézmények „válogatott csapatokat” építhetnek, míg az állami iskoláknak minden tanulót fogadniuk kell – akár a társadalom peremére szorult, generációs szegénységben élő gyerekeket is.
A törvénymódosítás ezen változtatna, hiszen így minden iskola, amely az adott iskolai körzetből fogad gyerekeket és nem szed tandíjat, teljes állami finanszírozásban részesül.
Azok az iskolák viszont, amelyek megőrzik „a válogatás” lehetőségét és tandíjat kérnek, csökkentett támogatást kapnak. Ez a változtatás Hipš szerint a finn modellhez közelíti az oktatási rendszerünket, ahol a legjobb iskola az, amelyik a legközelebb van.
Ugyanakkor az államnak meg kell oldania a nem állami iskolaépületek működtetésének finanszírozását, amelyek többnyire bérleti szerződéssel működnek
– tette hozzá, mert ez nyilvánvalóan többletköltséget jelent a magán tanintézményeknek.
És éppen ezt kifogásolja Róbert Chovanculiak, az INESS elemzője, aki szerint jelenleg minden iskola ugyanakkora normatív támogatást kap – legyen az állami, egyházi vagy magán –, így tehát elvileg „mindenki ugyanazon szabályok szerint játszik”.
A Denník N-en megjelent kommentárjában úgy fogalmaz, hogy a magániskolák csak azért szednek tandíjat, hogy fedezni tudják a működésüket – különösen az épületfenntartás költségeit, hiszen mögöttük nem állnak önkormányzatok, mint az állami iskolák mögött, amelyek ingyenesen biztosítanak épületeket, karbantartást és egyéb támogatásokat.
Szerinte tehát a valóságban éppen a magániskolák vannak hátrányban, mert nem részesülnek azokból a rejtett önkormányzati támogatásokból, amelyek az állami iskolákat segítik.
A minisztérium szerint nincs ok pánikra
Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója lapunk megkeresésére deklarálta:
A javaslat célja természetesen nem az, hogy bezárjanak a magán- vagy egyházi iskolák.
A jelenlegi helyzettel ugyanis az a probléma, hogy ezek az intézmények is száz százalékos fejpénzt kapnak, miközben az állami iskoláknál sokkal több az ezzel társuló kötelesség – ez pedig utóbbiakat hátrányba hozza.
A kezdeményezés nem is légből kapott: az Értéket a Pénzért (ÚHP) intézet korábbi elemzése mutatott rá a rendszer ellentmondásaira.
„Gyakorlatilag azért fizettünk a magániskoláknak, hogy kivegyék a közintézményekből a jobban szituált diákokat, és ott hagyják a hátrányosabb helyzetű tanulókat. Ez nincs összhangban azzal, amit az állam szeretne” – egyszerűsítette le a helyzetet Ravasz. A lényeg tehát a minisztérium szerint, hogy
vagy hajlandó egy intézmény azokat a kötelességeket átvenni, amelyek érintik az állami iskolákat is, vagy ha nem, akkor az állami finanszírozás nem lehet ugyanolyan mértékű.
De mi lesz a magániskolák plusz kiadásaival?
Az egyik fentebb részletezett ellenérv szerint sok esetben a tandíj csak az épület bérleti díját hivatott fedezni. Ravasz viszont hangsúlyozza, hogy próbálnak megoldásokat találni ott, ahol ez tényleg problémát okozhat.
„Amennyiben a magániskolák betagozódnak egy adott iskolai körzetbe, akkor igényelhetnek támogatást az önkormányzattól – ez bekerült a törvényjavaslatba is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy több garancia is akad: azáltal, hogy több kötelességet vállalnak ezek az iskolák, többet is tud nekik segíteni az állam.
Egyáltalán hol beszélhetünk tandíjról?
A miniszter tanácsadója megerősítette, hogy az egyházi iskolák túlnyomó többsége nem szed tandíjat – és a magyar tannyelvű intézményeknél sem tipikus. Ha pedig tandíjköteles is egy iskola, a legtöbb esetben nem szignifikáns a tandíj összege.
Inkább elit magániskolákra jellemző a tandíjszedés
– árulta el Ravasz.
De mi a baja ezzel a KDH-nak?
A kereszténydemokraták szerint a támogatás feltételekhez kötése veszélybe sodorja a magán- és egyházi iskolákat. Úgy vélik, hogy végeredményben elveszíthetik a jellegüket.
„Képzeljék el, hogy valaki egy városban vagy faluban meghatározza, mely utcákból vehetnek fel gyerekeket egy katolikus iskolába. Ez azt jelentené, hogy csak ezekből az utcákból van érdeklődés az ilyen típusú nevelés, oktatás és értékrend iránt? Ez abszurdum. Még abszurdabb, hogy ezeknek a gyerekeknek és szüleiknek el kell majd fogadniuk az iskola irányultságát. Ez totális ostobaság” – hangoztatta Ján Horecký (KDH) parlamenti képviselő.
A volt oktatási miniszter tulajdonképpen mindkét lehetőséget járhatatlannak tartja.
Ha nem tagozódnak be, akkor kénytelenek lesznek tandíjat szedni, hogy pótolják a kiesést. „A 20 százalékos normatív csökkentés évi 600 eurós tandíjat jelentene gyermekenként” – becsülte meg Horecký. A tandíj beszedése szerinte szembemegy az egyházi iskolák filozófiájával. Kiemelte, hogy jelenleg ezeknek az intézményeknek körülbelül 90 százaléka nem is szed tandíjat.
Ha pedig betagozódnak, akkor szerinte az egyházi iskolák is kötelesek felvenni az adott iskolai körzetből diákokat (80 százalékos arányban), akik viszont nem feltétlenül azonosulnak a vallási eszmékkel.
Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a szülők választása továbbra is garantált lenne.
Hiszen nem kötelezően kell beíratniuk az adott iskolai körzetben található intézménybe a gyermeküket, más iskolát is választhatnak szabadon. A vonatkozó jogszabály azt határozza meg mindössze, hogy helyet kell biztosítani a legközelebbi iskolában a gyereküknek. Leegyszerűsítve: a törvényes képviselők válogathatnak, de az iskolák nem.
A KÚ szerint úgy rossz az egész, ahogy van
A Keresztény Unió is elsősorban a finanszírozási tervek miatt aggódik, ugyanakkor nem konkretizálta túlságosan a javaslattal kapcsolatos problémáit.
A párt elnöke, Milan Krajniak úgy fogalmazott: Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter „szőnyegbombázást” hajt végre az iskolaügyben a reformjaival. Richard Vašečka, a KÚ parlamenti képviselője pedig kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi rendszer jól működik, így nincs is értelme javítani.
Szerintük államosítani akarják – és ennek eredményeként megszüntetni – a magán- és egyházi iskolákat. Ezt a vádat a minisztérium egyébként kategorikusan cáfolta.
„A minisztérium aggodalommal vette tudomásul, hogy egyes nem állami iskolák és szervezetek képviselői valótlan és félrevezető információkat terjesztenek a szülők körében. Például olyan állítások jelentek meg, hogy az iskolákat államosítani fogják, át kell majd térniük az állami oktatási programra, meg kell változtatniuk a tantervüket, vagy jelentősen meg kell emelniük a tandíjat.
Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak.
Az iskoláknak – legyenek államiak vagy nem államiak – már most is meg kell felelniük az állami oktatási program követelményeinek. Az előkészületben lévő finanszírozási változások nem érintik sem az oktatás tartalmát, sem annak formáját” – olvasható a tárca közleményében.
A KÚ tagjai viszont a tárca több alapvetését is kétségbe próbálják vonni. A finanszírozási javaslat az Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzésén alapul, de Krajniak szerint egy ilyen analízist úgy használnak fel, ahogy akarnak. Azt sem zárta ki, hogy valamilyen ideológiai megfontolásból állt elő a minisztérium a módosítással.
Ennek viszont ellentmond, hogy a változtatás nagyon is gyakorlatias, és akár pusztán anyagi okokra is visszavezethető, függetlenül attól, hogy pozitívan vagy negatívan értékeljük a lépést.
Vašečka eközben – még az előbbi meredek állításokat is megfejelve –, azt sem tartja kizártnak, hogy a javaslat tartalmaz olyan rejtett lehetőségeket, amelyek „progresszív” szexuális nevelést tesznek kötelezővé. Ennek persze a reformcsomagban nem találtuk nyomát.
A normatív támogatás rendszerének módosításai 2027. szeptember 1-jén léphetnek hatályba, amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot.
A KDH képviselői kedden megismételték aggályaikat. Martin Šmilňák szerint az egyházi iskolák már eddig is kevesebb anyagi forrással rendelkeztek, mint az államiak.
„Hosszú évek óta kisebb támogatást kapnak az iskolai étkeztetésre, gyakran saját helyiségeket kell bérelniük, és az épületek modernizálása során sem számíthatnak az európai alapokból származó támogatásokra”
– fogalmazott a kereszténydemokraták parlamenti képviselője.
A párt éppen ezért bekeményített: kijelentették, csak akkor hajlandóak támogatni a kormánykoalíció alkotmánymódosító javaslatát, ha Drucker figyelembe veszi a javaslataikat.
A parlamentnek elvileg ősszel kellene szavaznia arról az alkotmánymódosításról, melynek értelmében az ország törvénykezése csak két nemet ismerne el, férfit és nőt. Ehhez azonban a koalíciónak nincs elegendő szavazata, hiszen egy ilyen módosításhoz legalább 90 támogató voksra van szükség. A Smer eddig a KDH képviselőire számított – bár hozzá kell tenni, hogy a szavazást egyszer már el kellett halasztani, amikor František Majerský, a kereszténydemokraták képviselője meggondolta magát és nem állt be a javaslat mögé. Ficóék abban bíztak, hogy őszre sikerül megoldaniuk a helyzetet, de a KDH láthatóan megmakacsolta magát. Ha Drucker nem veszi figyelembe a javaslataikat, akár még tüntetést is összehívhatnak a parlament elé.
„Ellenállunk, ahogy a kommunistákkal is tettük 1989-ben”
– fogalmazott Milan Majerský, a KDH elnöke.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
