Országos Népművészeti Fesztivál: egyesülve a sokféleségben (FOTÓK) Kürthy Judit2025. 08. 25., h – 13:14 Zselíz |
Négy ország táncosai érkeztek idén Zselízre, az augusztus 20-24. között megrendezett 59. Országos Népművészeti Fesztiválra. Volt fotókiállítás, szakmai konferencia, gyermekelőadások és táncoktatás is, a kastélypark árnyat adó fái alatt pedig piactérrel és ételudvarral várták a látogatókat.
A zselízi Esterházy-kastély és a körülötte elterülő városi park már napokkal a fesztivál kezdete előtt megtelt élettel. A színpadtechnika felszerelése után újabb és újabb sátrakat húztak fel, hamarosan megérkeztek az első árusok és a helyi segítők, illetve a Kincső Néptáncegyüttes tagjainak szülei is. Ők, közel 30-an önkéntesként segítettek a rendezvény teljes ideje alatt és fogadták szeretettel az érkezőket.
A mi nagy közös fánk
Az idén öt helyszínen zajló Országos Népművészeti Fesztivál főszervezője, Juhász Eszter, nem tudott úgy végigmenni a parkon, hogy ne ölelt volna magához egy arra járó tanítványt, jó ismerőst, barátot vagy családtagot. Ezzel egy csapásra otthont teremtett számukra – a messziről jött idelátogatók számára is. A fesztivál célja is egyfajta otthonteremtés, mondta, hagyományaink gyökeréhez való kapcsolódás.
„Egy fa az évszakokkal minden évben megújul, új levelek jönnek, majd lehullanak. De a fa megmarad, évtizedeken, évszázadokon keresztül áll, ehhez azonban szükség van a gyökerekre. Ha nincsenek elődeink, akiktől tanulhatunk, akikből most is meríthetünk, akkor az a fa, amit úgy hívnak, hogy Országos Népművészeti Fesztivál, vagy népművészet, az nincs, elhal”
– érzékeltette a találkozó fontosságát a főszervező. Ezt a fát azok éltetik, akik ezt a fesztivált szervezik, fellépnek itt vagy valamilyen módon helyet kapnak benne, folytatta, Nagykapostól egészen Pozsonyig. Ezzel nem csak a népművészetet éltetik tovább, hanem egy olyan közösséget alkotnak, ami összetart. Egy néptáncos gyermek szűkebb családjával újabb ágakként kapcsolódik és élteti tovább ezt a bizonyos fát.
Utánpótlásnevelés: öröklét
Direkt módon nehéz bekapcsolódni a hagyományőrzésbe, mondja Juhász Eszter, de szerinte valahol legbelül mindenki szeretné, ha lenne kötődése hozzá. Ebben van nagy szerepük a profui hagyományőrzőknek, hogy egy »civil« gyerekkel, akinek a családja korábban nem foglalkozott néptánccal, népzenével, nekik kell megszerettetniük ezt a művészeti ágat.
„A hatalmas fához való tartozáshoz nem feltétlen kell magyar érzület. A mi tanítványaink között is vannak szlovákok, akik itt tanultak meg magyarul az énekeken keresztül”
– hangsúlyozta a felkészítők fontos szerepét Juhász Eszter, a Kincső Néptáncegyüttes vezetője.
Juhász Sándor, a kincsős csoportokat foglalkoztató Tiszta Forrás jótékonysági alap ügyvezetője, Juhász Eszter férje szerint a mai szülőknek az is fontos, hogy valami népszerű legyen, de a folklór manapság kevésbé tartozik ezek közé. Korábban gyakrabban tudósított róla az újság, a Csemadokon belül volt egy országos hálózat, voltak felelősök, akik népszerűsítették a hagyományőrzést.
A fesztivál során vagy 30 néptáncos gyermeket láthattunk a nagyszínpadon, a már 30 éves Kincső Néptáncegyüttes tagjait. A szervezők bíznak abban, hogy a 30 kicsi ág a jövőben még tovább ágazik majd egy egyre nagyobb lombkoronát alkotva, amivel az a közös nagy fa gyökérzete is egyre mélyebbé és erősebbé válik.
Kapcsolódó cikkünk Zselíz |
Az idei rendezvénysorozaton nemzetközi konferenciát is tartanak a zselízi városházán „A népművészet helye a XXI. században” címmel.
A néptánc és a népművészet nagyszabású és immár nemzetközi rangú rendezvényét idén augusztus 20-a és 24-e között tartják meg több helyszínen. A fesztivál fő műsora természetesen idén is a kastélyparkban zajlik majd. Augusztus huszadikán a naszvadi termálfürdőben lépnek fel külföldi együttesek, este hét órától.
A népművészeti fesztivált hivatalosan augusztus 22-én, pénteken, este fél hétkor nyitják meg a nagyszínpadon, rögtön utána „Egyesülve a sokféleségben” címmel a külföldi vendégcsoportok műsora következik. Idén Észtországból, Tallinból érkezik a LEESIKAD néptáncegyüttes, Olaszországot a TOMA-TOMA néptáncegyüttes képviseli, a LAGYNA néptáncegyüttes Görögországból jött el a fesztiválra, a magyarországi Tabán táncegyüttesnek pedig szintén tapsolhat a közönség.
A külföldi vendégegyüttesek viszont Párkányban is fellépnek, a korzón, mégpedig augusztus 21-én, csütörtökön este hatkor. Az Országos Népművészeti Fesztivál idei exkluzív produkciójának a Magyar Nemzeti Táncegyüttes fellépése ígérkezik, ők szombaton este nyolc órakor mutatják be a Viharsarok című előadást.
Kapcsolódó cikkünk Zselíz |
Június 14–16. között rendezték idén a Országos Népművészeti Fesztivált Zselízen. Az idő ezúttal kegyes volt a résztvevőkkel. A sokszínű forgatagban több hazai és külföldi együttes is megfordult.
Varázslatos hangulat lengte be ebben a három napban a fákkal körbeölelt városi parkot, ahol különféle nemzetek folklórcsoportjai mutatták be népi táncukat az Esterházy-kastéllyal szembeni nagyszínpadon, és a mellette lévő kisebb színpadon.
A fesztivál hivatalos megnyitójában Juhász András, Zselíz polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy a folklórfesztivál nem csupán egy rendezvény, hanem egy lehetőség arra, hogy megsmerjük és megértsük egymás kultúráját, hagyományait, majd átnyújtotta a város kulcsát a fesztivál szervezőinek. Hrubík Béla, a Csemadok Országos Tanácsának egykori elnöke vette át a szót, aki az idén 75 éves Csemadok emblémájában kigyulladt láng fontosságáról beszélt, mely akkor ha képletesen, de a valóban bevilágította a jogfosztottság, a kitelepítések és az értelmiség nélkül maradt felvidéki magyarok otthonait.
A kastély körüli parkban péntek délutántól tarka kézműves standok és többféle ízletes étel várta a vendégeket, a gazdag műsorból pedig bőven kijutott egészen vasárnapig. A paletta sokszínű volt, idén Szlovákia mellett Magyarországról, Lengyelországból, Észtországból, Szicíliából és még Mexikóból is érkeztek folklórcsoportok. Idén 967 táncos képviselte nemzetét Zselízet, melyből csak a gyerekek és ifjúsági csoportok közel 300-an voltak.
A külföldi szereplők már szerdán megérkeztek, akiket először a Garam mente falvaiba vitték fellépni a szervezők.
„Itt bemutatkozhattak a környékbeli falvak lakosai előtt, ami amolyan közönségcsalogató is volt”
– mondta el Juhász Eszter, a rendezvény főszervezője. Kisgyarmat mellett Nagysallóra, Fegyvernekre és Garamszentgyőrgyre is ellátogattak. A péntek esti Egyesülve a sokféleségben című műsorban egyszerre léptek fel.
„A közös táncban elmosódnak az egymás közti határok, rendszerek, mindenkinek szólt a zenéje, nagyon jól érezték magukat”
– tette hozzá a főszervező.
A rendezvényen a már 30 éve fennállló Kincső Néptáncegyüttes táncosai segédkeztek, valamint az ő szüleik és rokonaik, közel 220 fő. A fesztivál nem titkolt célja, hogy összekösse a generációkat egymással. A nagyszínpadon kívül a város által felújított és idén májusban átadott kisszínpadon is zajlottak programok, pódiumbeszélgetések voltak és a Kincstár, interaktív élőtér keretén belül a résztvevő együttesek zenekarai szórakoztatták a jelenlévőket megtanítva nekik a saját nemzeti táncukat. A pénteki beszélgetésen Récsei Noémi kérdezte a Komárom mellől érkezett Horváth Dávid szociológus, digitális generáció szakértőt, vasárnap pedig Bodor Éva operaénekessel, Dulai Henrietta óceánkutatóval és Szabó Viktor színművésszel beszélgetett mesterségük érdekességeiről.
Zselíz város önkormányzata és a Tiszta Forrás Alap nélkül Zselízen nincs fesztivál. Az Országos Népművészeti Fesztivál Magyarországról érkezett fellépőit a MOL-Új Európa Alapítvány, Határtalan nyár 2024 támogatta, valamint a budapesti Nemzeti Kulturális Alapprogram. Eddig minden évben a Kultminor, Kisebbségi Kulturális Alap volt a legnagyobb támogatójuk, ám idén a fesztivál utolsó napjáig sem derült még ki, hogy milyen összeggel támogatják őket. Ez nagyban megnehezítette a szervezést, olyannyira, hogy a külföldi fellépőket például a helyi alapiskolában, az osztálytermekben és a tornateremben szállásolták el, matracokon aludtak, az öt napos teljes ellátásukat pedig egyelőre csupán ígéretekkel fedezték. E cikkünk megírásakor még mindig nem tudni pontosan, hogy hogy döntött a bizottság.
A felvidéki magyarság legfontosabb szakmai rendezvényén a legtöbb programot élőben is követhették a nézők a fesztivál közösségi oldalán. A több kameraállás lehetővé tette, hogy közeli felvételeket is lássunk a táncosokról és a zenészekről. Ez azonban nem helyettesíthette azt az érzést, amikor valaki a közönség soraiban ül. Mélyen megérintő élmények is akadtak bőven, kezdve az egyes csoportok lélekemelő táncainál, a nagy létszámú közös fellépéseken át, a magyarországról érkezettek és a már ismerős felvidékiek műsorain keresztül, Márai Sándor szavait felidézve, a nézzőkkel való közös táncolásig és népdaléneklésig. Ugyan többször kellett improvizálniuk a feszített tempójú öt nap során, mégis nagy sikernek könyvelik el, a közönség pedig teljes mértékben partnerük volt.
„Jámbor Mónika, kiemelt aranysávos népdalénekes például a szombat estére meghirdetett népdal karaoke helyett, a közönséget énekeltette meg. A színparól láttam, hogy egy idős néni sír, annyira meghatódott. A csitári hegyek alatt népdal éneklése közben mindannyian egyek voltunk a magunk sokféleségben”
– tette hozzá végül Juhász Eszter.
Konferencia, fotókiállítás, mesekoncert, táncoktatás
A fesztivál nagyszínpadi előadásai mellett természetesen idén is színes, változatos programnak örülhet a közönség. Többek közt lesz fotókiállítás, táncoktatás, játszóház, mesekoncert, hangszersimogató és palóc piactér, ízutazás a Csemadok lévai és érsekújvári területi választmányának közreműködésével.
Aki pedig tudományos ismeretekkel is gazdagodna, az okvetlenül vegyen részt a szombaton délelőtt 10 órától 14 óráig tartó nemzetközi konferencián, a városháza dísztermében, ahol a népművészet huszonegyedik századi helyéről és jogosultságáról zajlik majd szakmai eszmecsere.
Pénteken este nyolc órától a parkban, a nagyszínpadon a Csallóközi Táncegyüttes jubileumi gálaműsorát tekinthetjük meg, a fesztivál záró gálaműsora pedig szintén a nagyszínpadon lesz, vasárnap délután öt órától.
A fesztivál krédója
Juhász Eszter, az ONF főszervezője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 2018-as év mérföldkövet jelentett a rendezvény életében, hiszen felkerült a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folkart) világfesztiválok listájára. Az 1970-ben alakult, 93 nemzeti tagországot számláló világszervezet több mint 264 világfesztiváljával egyedülálló szerepet tölt be a tagországok hagyományos kultúrájának megismertetésében és népszerűsítésében.
Ami pedig a zselízi országos rendezvény létjogosultságát illeti, Juhász Eszter a huszadik század legendás néprajztudósát, Györffy György történész édesapját, Györffy Istvánt idézte. Az etnológus már 1939-ben így fogalmazta meg a tradicionális magyar kultúra helyét Európa műveltségében:
„a néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagy műveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni…Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést.”
Ez a megállapítás ma is helytálló, pontos és szakszerű, ez a krédónk, ehhez tartjuk magunkat – mondta a főszervező.
Június helyett augusztusban
„Ha június, akkor Zselíz” – mondják szakmai berkekben az előadók, akik jó egy évvel előre már megtervezik a fesztiválszezont. Szabaddá teszik a júniust, hogy ők is részt vehessenek, de most mégis augusztusban, Szent István ünnepéhez kapcsolódva zajlott a fesztivál. Ennek oka az a nagyfokú anyagi bizonytalanság, ami már tavaly is megnehezítette a szervezők dolgát:
nem tudták ugyanis, hogy pontosan mennyiből gazdálkodhatnak. A 2024-es júniusi rendezvényre csupán december 31-én érkezett meg az ígért támogatás.
A zselízi esemény nagyon népszerű a világ folkloristáinak körében. A CIOFF-Nemzetközi Folklórfesztiválok Szövetségén keresztül évről évre számos tánccsoport adja be kérvényét, hogy Zselízre jöhessen. Az idei, eredetileg júniusra meghirdetett fesztiválra összesen 37 külföldi együttes jelentkezett. A kiválasztottak között voltak többek között afrikai dobosok és egy török táncos is, de mivel a Kisebbségi Kulturális Alap vezetői nem jelentkeztek időben, csúsztatniuk kellett az időpontot, ami az eredetileg elfogadott csoportok közül már egynek sem felelt meg. Az új fellépőket a CIOFF segítségével választották ki, megkeresve, hogy kik azok, akik megfelelnek az elvárásoknak és az időpont is elfogadható számukra.
Színpompás kavalkád
A szervezési nehézségek ellenére nem esett csorba a színvonalon, idén is gazdag volt a paletta, az olasz, észt, görög és magyar néptáncegyüttesek elvarázsolták a közönséget. A tallini Leesikad könnyed előadásmódja, az olasz Toma-Toma ritmikusan ismétlődő, pattogós léptei, a görög Lagyna szinte lebegő tánclépései, és a magyarországi Tabán táncegyüttes sokszínű műsora igazi feltöltődést jelentett a népművészet kedvelőinek. Az együttesek más helyszíneken is megfordultak, köztük Naszvadon és Párkányban is, ahol szintén nagy sikert arattak. Az élő zene, a viseletek sokszínűsége betekintést engedtek az adott nemzetiség népművészetének esszenciájába, a nagyszínpadi közös produkciókban pedig valóban színpompás kavalkádnak, igazi örömtáncnak és örömzenének lehettünk szem- és fültanúi. A többnapos eseményt a Kisebbségi Kulturális Alap, a MOL-Új Európa Alapítvány, a Turisztikai és Sportminisztérium, a Slovakia Travel, a Művészeti Alap és Zselíz önkormányzata támogatta.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
