Magyarország és Szlovákia „megfeledkezett” az ukrán függetlenség napjáról, csak az orosz olajat féltik Tokár Géza2025. 08. 25., h – 12:15
Fokozódtak a régiós konfliktusok augusztus 24-én, az ukrán függetlenség napján: miközben a nagyhatalmak szimbolikusan megemlékeztek Ukrajnáról, Magyarország és Szlovákia egyre feszültebben nézi az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.
Ukrajna egyik legfontosabb ünnepe most éppen vasárnapra esett – 1991-ben ezen a napon kiáltotta ki az ország a függetlenségét egy később megerősített népszavazáson és elszakadt a Szovjetuniótól. Kijev sorsa azonban azóta sem rendeződött: az ország területi egysége továbbra is kérdéses az orosz invázió és a keleti régiók illetve a Krím megszállása miatt.
Donald Trump amerikai elnök az évforduló alkalmából levelet írt Volodimir Zelenszkijnek, az ország vezetőjének és „legmelegebb jókívánságait küldve” gratulált a politikusnak.
„Itt az ideje, hogy vége legyen az értelmetlen gyilkolásnak. Az Egyesült Államok támogatja a tárgyalásos megoldást, amely tartós, maradandó békéhez vezet, véget vet a vérontásnak, és biztosítja Ukrajna szuverenitását és méltóságát. Isten áldja Ukrajnát!”
– jelentette ki Trump.
Több más ország, köztük néhány, hagyományosnak nem mondható szövetséges, mint a háborúban egyre nyíltabban Oroszországot támogató Kínai Népköztársaság, vagy Törökország szintén megemlékezett az évforduló jelentőségéről.
Szijjártó inkább üzenget
Magyarország és Szlovákia kivételnek számít, Andrej Szibiha ukrán külügyminiszter kimondottan a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel való kölcsönös üzengetéssel töltötte a hétvégét. Szijjártó nehezményezte, hogy Zelenszkij a függetlenség napja alkalmából is fenyegeti Magyarországot – az energiaellátó struktúrák elleni támadásokkal.
„Tiszteletben tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, és ugyanezt várjuk el cserébe. Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat hajtott végre az energiaellátásunk ellen. Az energiabiztonság elleni támadás a szuverenitás elleni támadás”
– fejtette ki a magyar külügyminiszter.
Szibiha állítása szerint „magyar módra” válaszolt: „Nem kell megmondania az ukrán elnöknek, hogy mikor mit tegyen vagy mondjon. Ő Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Magyarország energiabiztonsága a saját kezükben van. Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól – ahogy Európa többi országa is tette” – jelentette ki a politikus, aki már a héten korábban is élesen reagált a magyar fél kritikáira a kőolajvezeték megtámadásával kapcsolatban.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ugyanakkor bejelentette, az évforduló alkalmából ismét ukrán nemzeti színekkel világítják meg a Lánchídat, szimbolikus gesztusként.
Blanár is a kőolajat félti
A szlovákiai tisztviselők szintén nem reagáltak az ukrán évfordulóra, Pozsony szintén nehezményezi az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat és Magyarországgal közösen fordult Brüsszelhez jogorvoslatért. Juraj Blanár külügyminiszter a hétvégén a Joj televízió politikai vitaműsorában nevezte elfogadhatatlannak a stratégiai nyersanyagszállítás veszélyeztetését, állítása szerint az ukrán külügyminiszterrel is többször telefonált a kérdésről. Robert Fico miniszterelnök utoljára hat napja nyilvánult meg közéleti témában, akkor viszont Ukrajnával foglalkozott – igaz, nem az ország függetlenségéről, hanem a NATO-tagságának elfogadhatatlanságáról beszélt.
Ukrajna nemzeti ünnepéről „megfeledkezett” Peter Pellegrini köztársasági elnök is, aki szombaton még egy emléktúrán vett részt a szlovák nemzeti felkelés közelgő évfordulója kapcsán.
Kapcsolódó cikkünk
J. D. Vance amerikai alelnök szerint Oroszország „jelentős engedményeket” tett az ukrajnai háború politikai rendezése érdekében, és annak ellenére, hogy a felek nem értek el áttörést a harcok leállításában, már érzékelhető érdemi előrelépés.
Vance az NBC televízió „Meet the Press” című műsorában vasárnap kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök három és fél év óta először mutatkozott késznek érdemi kompromisszumokra. „Az oroszok elismerték, hogy nem tudnak bábkormányt ültetni Kijev élére – ez a háború kezdetén alapvető követelésük volt. Emellett elfogadták, hogy Ukrajna valamilyen biztonsági garanciát kapjon területi integritása védelmére” – fogalmazott az alelnök.
Vance emlékeztetett Donald Trump elnök azon korábbi döntésére, amelynek értelmében 25 százalékos vámot vetett ki az indiai termékekre, mert Újdelhi folytatta az orosz olaj vásárlását. Ez szerinte jól mutatja, hogy Washington gazdasági eszközeivel nem csupán nyomást kíván gyakorolni Moszkvára, hanem lehetőséget is kínál a számára: Oroszország a háború lezárásával „visszatérhet a világgazdaságba”.
„Az (amerikai) elnök világossá tette: Oroszország ismét részese lehet a nemzetközi közösségnek, de ha folytatja a vérontást, továbbra is elszigetelt marad” – fogalmazott Vance.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy vasárnapi interjúban megerősítette: elképzelésük szerint Ukrajna biztonsági garanciáit több ország nyújtaná, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is.
Donald Trump amerikai elnök pénteken még két hetet adott Moszkvának az ukrajnai béketárgyalásokban teendő érdemi előrelépésre, és azok elmaradása esetére újabb szankciókat helyezett kilátásba. Az alelnök szerint a büntetőintézkedéseket eseti alapon vizsgálják, de elismerte: ezek önmagukban nem elegendők egy tűzszüneti megállapodás kikényszerítésére.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
