Z – az elveszett város: hová tűntek azok, akik elindultak megkeresni? Mislay Edit2025. 08. 21., cs – 19:04
1925-ben Percy Fawcett brit kutató elhatározta, hogy megkeresi Z-t, a legendás elveszett várost az Amazonas esőerdő közepén.
Percy Fawcett egy rejtélyes dokumentumból, az úgynevezett „512-es kéziratból” merített ihletet, valamint az indiánok ősi legendáiból, amelyek aranyról és egy rég elfeledett civilizációról szóltak. Kíséretében volt fia, Jack és barátja, Raleigh Rimmell. Mindhárman eltűntek, és azóta sem bukkant senki a nyomukra.
A rejtélyes hipotézisek a sorsukat illetően a mai napig szaporodnak. Egyesek úgy vélik, kannibálok ölték meg őket, mások betegségekről, éhínségről vagy eltévedésről beszélnek az átjárhatatlan vidéken. Bár sokan Fawcett elképzeléseit kitalációnak tartották, a modern technológia bebizonyította, hogy az amazóniai esőerdőben valóban léteztek kiterjedt prekolumbián városok.
Percy Fawcett – a férfi, aki mindenkinek ellenszegült
Percy Harrison Fawcett 1867-ben született Torquayben. Tizenkilenc évesen belépett a brit tüzérségbe, de hamarosan a londoni Királyi Földrajzi Társaság vonzotta. 1906-ban Dél-Amerikába indult, hogy feltérképezze azokat a területeket, ahol a spanyolok egykor El Doradót keresték.
Fawcett az elkövetkező években hét expedíciót hajtott végre. Eleinte a térképezésre koncentrált, de egyre inkább elragadta a vágy, hogy megtalálja az ősi civilizációt. A perui Machu Picchu felfedezése meggyőzte arról, hogy a dzsungelben valami még nagyobb rejtőzik. Lelkesedése azonban előítéletekbe ütközött – az akkori európai tudomány az amazóniai indiánokat képtelennek tartotta komplex társadalmak létrehozására. Fawcett megkérdőjelezte ezt a nézetet.
Halál az őserdő szívében
A kulcsfontosságú expedíció Brazília Mato Grosso tartományában indult. Az 512-es kézirat ugyan Bahia államot jelölte meg, de Fawcett úgy vélte, hogy a keresett város mélyebben fekszik az esőerdőben. Fia, Jack, és Raleigh Rimmell társaságában elindult abból a helyről, amelyet „Halott ló táborának” nevezett – az öt évvel korábban elhullott lova után.
Indulás előtt utolsó levelében leírta a nehéz körülményeket: éjszakai fagyok, nappali hőség, bosszantó rovarok. Azt állította azonban, hogy jók a kilátásai, és nem aggódik, hogy nem találja meg a Z elveszett városát. Ezután a három férfi eltűnt. A nyomukba eredt keresőcsapat 1928-ban sem talált semmit. Egyesek azt feltételezték, hogy bennszülött törzsek támadásának estek áldozatul, bár Fawcett mindig jó kapcsolatot ápolt az őslakosokkal. Mások betegségekről, éhínségről, áthatolhatatlan dzsungelről vagy más kudarcokról beszéltek.
Az antropológus Orlando Villas-Bôas 1952-ben azt állította, hogy megtalálta Fawcett csontjait. Későbbi vizsgálatok azonban cáfolták ezt.
A lelet, amely mindent megváltoztatott
Fawcett ugyan hitt a tudományban, de nem zárkózott el a nem hagyományos információforrásoktól sem. Az egyik ilyen egy fekete bazaltdarab volt, amelybe egy alak szimbóluma és rejtélyes jelek voltak vésve. H. Rider Haggard író találta Brazíliában, és ajándékba adta Fawcettnek. Fawcett azt állította, hogy az elveszett városból származik.
Hogy többet megtudjon, egy látnokkal vizsgáltatta meg a leletet. A látnok azt állította, hogy egy templomokkal, faragott oszlopokkal és oltárral rendelkező városból származik, ahol a Nagy Szemnek hoztak áldozatokat. A látnok szerint a civilizációt földrengés vagy árvíz pusztította el, jóval az egyiptomi birodalom kialakulása előtt. A leletet veszélyesnek minősítette, és óva intett attól, hogy nevetség tárgyává tegyék. Fawcett szerint a lelet volt a kulcs Z elveszett városának felfedezésének, és azt tervezte, hogy magával viszi a következő expedícióra. De onnan soha nem tért vissza.
Igazuk volt a bennszülötteknek?
Fawcett expedícióinak idején a tudósok azt állították, hogy az amazóniai esőerdőben soha nem alakultak ki komplex társadalmak. Száz évvel az eltűnése után azonban ez a vélemény összeomlott, mint egy kártyavár.
2022-ben egy nemzetközi régészcsoport lézeres szkenneléssel (LiDAR) feltérképezte a bolíviai Llanos de Moxos területét. Hatalmas őskori településeket fedeztek fel, lépcsős piramisokkal, csatornákkal és víztározókkal. A legnagyobb közülük, Cotoca, 22 hektáron terült el, és egyenes utak szelték át.
Ezeket a nagyszabású települési központokat, kiterjedt városokat vízi rendszerek kötötték össze, és természet vette körül. A bennszülött Casarabe kultúra, amely ezeket építette, i. e. 500 és 1400 között élt ezen a területen. Minden arra utal, hogy az Amazonas nem vad pusztaság volt, hanem gondosan irányított terület.
A földben rejtőző igazi kincs
Míg Hollywood aranyvárosokról álmodozik, az Amazonas valami sokkal értékesebbet kínált – a tudást, hogy miként lehet túlélni egy ellenséges környezetben. Az egyik legfontosabb felfedezés a terra preta, a helyi lakosok által létrehozott fekete talaj volt. A földet szénnel, ételmaradékokkal és kerámiával keverték, ezzel csökkentve a dzsungel talajának savasságát, amely egyébként megakadályozta a hatékony mezőgazdaságot.
Egyes minták több mint ötezer évesek. Ez a felfedezés bizonyítja, hogy az őslakosok tudták, hogyan lehet szegény talajon mezőgazdaságot folytatni.
A mai őslakosok még mindig őrzik azt a tudást, amely megmenthetné az Amazonas esőerdejét a teljes pusztulástól. Az illegális fakitermelés és az erdőirtás azonban az ökológiai katasztrófa felé sodorja ezt a területet. Az esőerdő eltűnése globális éghajlati összeomlást okozna, amelynek következményei az egész világra kihatnának.
Fawcett nem volt őrült, csak rossz kincset keresett. A városok, amelyek után kutatott, ugyan nem léteztek olyan formában, ahogyan elképzelte, de az intuíciója nem csalt – az amazóniai dzsungel valóban egy bámulatos civilizációt rejtett. (magazin.pluska.sk)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
