A szovjet megszállásra emlékeznek, ma is orosz műveleti terület vagyunk Lajos P. János2025. 08. 21., cs – 13:10
A Városok a Demokráciáért platform szervez megemlékezést az 1968-as szovjet megszállásról az ország 16 városában. Céljuk, hogy felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy Szlovákiában ma is erősödik az orosz befolyás különféle orosz hibrid műveletek hatására.
Az ország 16 városában tartottak és tartanak tegnap és ma megemlékezéseket a Városok a Demokráciáért platform szervezésében, az 1968. augusztus 21-i megszállásra emlékeznek, amikor a Varsói Szövetség tagállamainak hadseregei, de elsősorban a szovjet hadsereg megszállta az akkor éppen reformországnak számító Csehszlovákiát. A szovjet megszálló csapatok több mint 20 évig maradtak az országban, konzerválták a szocialista berendezkedést és biztosították a kommunista vezetés hatalmát. „Az akcióba bekapcsolódó városok és környékük lakói így felidézhetik azokat a tragikus eseményeket, amelyek hosszú évekre megfosztottak bennünket a szabadságunktól” – írják a felhívásukban a szervezők.
A rendezvényeknek azonban nemcsak a megemlékezés a céljuk. A platform szerint Szlovákiát ma is műveleti területnek tekinti Oroszország.
„Szlovákia erős orosz hibrid műveletek hatása alatt áll, ezért elengedhetetlen, hogy megvédjük azoktól az agresszoroktól, akik ma katonailag pusztítják a szomszédos Ukrajnát”
– állítják a szervezők.
Ma is vannak „orosz kollaboránsok”
A platform kapcsolódik a téli-tavaszi tüntetéssorozathoz, amelyet „Szlovákia Európa” címmel szerveztek ugyancsak sok városban.
„Olyan időkben, amikor Oroszország ismét imperialista étvágyát mutatja, elrabolja Ukrajna területeit és embereket gyilkol, szükséges felidéznünk, hogyan támadták meg a szovjet katonák Csehszlovákiát és törték össze a szabadságról szőtt reményeinket”
– magyarázzák az emlékezés fontosságát a szervezők.
Felhívják a figyelmet más párhuzamokra is, hiszen a szovjet vezetés 1968-ban is arra hivatkozott, hogy a csehszlovák vezetés hívta az országba a szovjet katonákat, mert szerintük Csehszlovákiában ellenforradalom zajlott. A behívólevél aláírói a Csehszlovák Kommunista Párt vezetői közül kerültek ki, Vasiľ Biľak a párt fő ideológusa, a központi bizottság tagja.
„A történelem alattomos ismétlődése és kormányunk kollaborációja az orosz rezsimmel olyan fenyegetést jelent, amely megfoszthat bennünket a demokratikus világban való létünktől”
– figyelmeztetnek a Városok a Demokráciáért aktivistái. Utalnak ezzel Robert Fico miniszterelnök és a koalíció több politikusának oroszbarát és Putyint támogató nézeteire, kijelentéseire.
Az első rendezvényekre már tegnap (szerda) sor került, Tiszacsernyőben például emlékművet állítottak az 57 éve történt Alexander Dubček csehszlovák és Leonyid Brezsnyev szovjet vezető találkozójának. Szovjetunió vezetője itt még békésen próbálta rávenni Dubčeket a reformok, a Prágai Tavasz leállítására, és feltehetően ezután döntött a katonai megszállásról.
Érdekes
1. Besztercebánya, 18.00, SNP tér (nagygyűlés)
2. Bártfa, 18.00, Városháza tér (nagygyűlés)
3. Kassa, 17.00, Alsó kapu (nagygyűlés)
4. Losonc, 18.00, Kubínyi tér (nagygyűlés)
5. Turócszentmárton, 19.30, ESŠ, (filmvetítés: Vlny)
6. Myjava, 19.00, M.R. Štefánik tér(filmvetítés: Vlny)
7. Nyitra, 18.00, Svätopluk tér (nagygyűlés)
8. Érsekújvár, 18.30, Császári-királyi lovarda (nagygyűlés)
9. Pöstyén, 18.00, Teplicky temető melletti park (beszélgetés)
10. Poprád, 18.00, Coworking a szt. Egídia téren (beszélgetés)
11. Rimaszombat, 18.00, Citadela, Fő tér (beszélgetés, fotókiállítás)
12. Rózsahegy, 18.00, Š. N. Hýroš park (nagygyűlés)
13. Nagyszombat, 18.00, SNP tér (nagygyűlés)
A mai rendezvények helyszíne és időpontja Kapcsolódó cikkünk Tiszacsernyő |
Az ukrán-szlovák-magyar hármas határ menti kisvárosban 57 évvel ezelőtt a történelem szó szerint sínre került. 1968 augusztusában itt találkozott egymással Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, és Alexander Dubček, a csehszlovák reformok vezéralakja. A tét a Prágai Tavasz jövője és Csehszlovákia sorsa volt, melyre ma is fájó szívvel tekintettek vissza a felvonulással egybekötött emlékmű leleplezésén.
A július 29. és augusztus 1. között zajló tárgyalások a vasútállomás melletti, ma már omladozó Vasutas Klubban és a sínek mellett álló vasúti kocsikban folytak. A delegációk külön vonatokon érkeztek, s a szovjetek minden este visszagördültek saját oldalukra – ám az, ami a tárgyalóasztalon nem ment át, végül lánctalpakon tért vissza. Brezsnyev világossá tette: Moszkva minden szükséges eszközt bevet, ha Dubček nem fékezi meg a politikai liberalizációt. Dubček viszont kitartott. Védte a szocializmus emberi arcú vízióját: szabadabb sajtót, lazább cenzúrát, gazdasági nyitást, politikai pluralizmust akart. De Moszkva szemében mindez veszélyeztette a keleti blokk egységét.
A tárgyalások nem vezettek áttöréshez.
Három hét múlva, 1968. augusztus 20–21-én, a Varsói Szerződés csapatai – köztük szovjet, lengyel, keletnémet, magyar és bolgár egységek – megszállták Csehszlovákiát. A Prágai Tavasz véget ért, a remény meghalt.
10 évesen élte meg
Marián Kusík, a kelet-szlovákiai Krčava községből származó, jelenleg Homonnán élő művész személyes élményeivel kötődik a helyhez.
„Tízéves voltam akkor. Apámmal a londoni rádiót hallgattuk, majd másnap hajnalban láttam a tankokat, ahogy a falu betonutcáján dübörögnek Ungvár felől”
– idézte fel Kusík. A határőrök és vámosok fegyvertelenül álltak, a faluban pedig másnap reggelre már transzparensek lógtak: „Dubčeknek szilvapálinka, Biľaknak borovička” és „Halál az orosz megszállóknak!” Kusík gyerekkori behatásait ma művészetén keresztül közvetíti. A Tiszacsernyőben tartott, gyülekezővel egybekötött emlékműavatáson az ő alkotása is bemutatásra került.
Az (El nem) feledett történelem címmel végbement nyilvános megemlékezést a homonnai Gyere és ismerd meg (Príď a spoznaj) polgári társulás szervezte, mellyel a múlt árnyainak jelenlegi veszélyeire, behatásaira is rámutattak.
„Az oroszok az elmúlt évtizedekben semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”
– mondta Ján Mičovský aktivista, a rendezvény egyik főszervezője, Szlovákia egykori földművelésügyi minisztere.
„Aki figyeli Ukrajnát, látja a párhuzamot: amikor a szomszédok útja nem tetszik nekik, ismét erővel lépnek fel. És éppen ezért tértünk vissza Tiszacsernyőbe, hogy emlékeztessük magunkat, az itt élőket és az egész társadalmat: a történelem mindig figyelmeztet, megismétli önmagát – és aki nem tanul belőle, az könnyen újraélheti a történteket”
– tette hozzá Mičovský.
Emlékezés és művészet
A megemlékezésen Michael Kocáb cseh zenész és politikus is részt vett, aki annak idején kulcsszerepet játszott a szovjet csapatok kivonulásában, de megjelent Rastislav Káčer diplomata, Andrej Bán újságíró és humanista, nem utolsó sorban pedig Taras Kopiljak ukrán aktivista is. Az eseményt versek, dalok színesítették. A mintegy két órás rendezvény részeként Fero Guldan Az árulás születése című monumentális installációját is leleplezte, amely az 1968 nyarán elveszett reményeket idézi fel. Ezt a város központjában, az Úttörők terén állították fel és mutatták be a megjelenteknek.
Az installáció szögesdrótból, vasrudakból és síndarabokból lett összeállítva, vagyis az itt történteket a vasút szimbólumaival jeleníti meg.
A mintegy száz főből álló tömeg végezetül a helyi vasútállomással szemben található épülethez vonult át, oda, ahol egykoron a két politikus tárgyalásai is végbementek. Az úgynevezett Vasutas Klub épületének falán egy nagyméretű archív fotó leleplezésével idézték fel a történelmi pillanatot, melyen igazából két teljesen eltérő politikai jövőkép ütközött. Az elhanyagolt, már-már omladozó épület ma is ugyanazon a helyen áll, bár romos és feledésbe merült, de belső terei állítólag még ma is őrzik Brezsnyev és Dubček árnyait. A szervezők bíznak abban, hogy a rendezvény új lendületet adhat az épület megmentésének.
„Ne hagyjuk, hogy a történelem a vakolattal együtt porladjon el”
– hangzott el a rendezvény során.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
