Megkerült a Magyar Szövetség ellopott cégtáblája, de a tolvaj még nincs meg Lajos P. János2025. 08. 19., k – 13:09 Pozsony |
Az ellopott cégtábla már megvan, a tettes még nincs – tudtuk meg a Magyar Szövetség keddi sajtótájékoztatója után, melyen a párt arról is tájékoztatott, hogy a Főügyészség elutasította a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) új igazgatójának megválasztával kapcsolatos panaszukat. Továbbá arról is beszámoltak, hogy nem értenek egyet az SNS megyeösszevonási javaslatával.
Megkerült a Magyar Szövetség múlt héten ellopott cégtáblája, de a tolvajt még nem találta meg a rendőrség.
„A táblát az egyik szomszédos, zárt udvarban találták meg, de a tulajdonos nem tudja hogyan került oda”
– tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség. A táblát múlt héten tépték le a párt pozsonyi székházának homlokzatáról, az esetről a biztonsági kamera felvételt is készített, a Magyar Szövetség pedig feljelentést tett. „A rendőrség eddig még nem értesített arról, hogy lenne az ügyben előrelépés” – mondta Gubík László pártelnök.
A Főügyészség szerint törvényes volt a pályázat
A Szövetség nem járt azonban sikerrel a Főügyészségnek július végén benyújtott beadványával.
„A Főügyészség levelében arról tájékoztatott, hogy a beadványt elutasították, mert szerintük az igazgató kiválasztása a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott”
– tájékoztatott Gubík. A pártelnök szerint ezért mindenképpen módosítani kell a Kultminorról szóló törvényt, hogy az pontosan meghatározza, milyen módon kell az igazgató pályázati eljárását lebonyolítani.
A kulturális minisztérium ugyanis szinte teljesen titokban folytatta le az igazgató kiválasztását, nem tájékoztatott sem a jelöltek nevéről, sem a pályázataikról, és a pályázati bizottság összetételét is eltitkolta. A pályázók meghallgatása is zárt ajtók mögött zajlott, a terembe az újságírókat sem engedték be. A pályázati eljárásban végül egy ruszin jelöltet, Ján Štovkát hozták ki győztesnek. A párt a transzparencia hiánya és a minisztérium saját rendeletének be nem tartása végett fordult a Főügyészséghez. Ugyanígy járt el a kisebbségi kormánytanács kisebbségi kamarájának több tagja is.
Nem a kisebbség jogait védi
Gubík szerint az igazgató kiválasztásával kapcsolatos félelmeiket már Štovka első lépései is igazolták. A Kultminor igazgatójaként ugyanis első feladatának azt tartotta, hogy figyelmeztesse a pályázókat arra, hogy a rendezvényeikről szóló tájékoztatást kétnyelvűen, vagyis a kisebbség nyelve mellett államnyelven is közzé kell tenni.
„Nincs azzal gond, hogy az államnyelven is tájékoztatni kell a rendezvényekről, de azt látjuk, hogy a kulturális minisztérium és a Kultminor új vezetése is fordítva ül a lovon: ahelyett, hogy a kisebbségi kultúrát védené, a többségi nyelvet védi”
– magyarázta a pártelnök.
Gubík: inkább 16 vagy 24 megye legyen
A párt elutasítja az SNS javaslatát, amely a jelenlegi 8 helyett 4 megyére osztaná Szlovákiát, mert szerinte azzal több száz millió eurót lehetne megspórolni.
„Nem készült semmilyen hatástanulmány, nem zajlott társadalmi párbeszéd a témában”
– kifogásolta Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke.
Gubík szerint ők inkább növelnék a megyék számát, hogy azok határai minél inkább közelítsenek a történelmi, természetes régiók határaihoz. „Az SNS módjára mondhatnánk, hogy legyen 16 vagy akár 24 megyénk, hogy a döntéshozatal minél közelebb kerüljön az emberekhez” – magyarázta a pártelnök.
Azt is kifogásolják, hogy a négymegyés változattal megváltoznának a lakossági arányok. A keleti megyében már 4 százalék alá esne a magyar kisebbség aránya, ami azt is eredményezhetné, hogy nem lenne képviselete a megyei önkormányzatban. A nyugati megyében is alacsony, mindössze 14 százalékos lenne a magyar kisebbség aránya. A Szövetség szerint felmerül az a kérdés is, hogy nem szándékosan a magyar képviselet kiszorítása érdekében javasolta-e a területi felosztás módosítását az SNS.
A nemzeti párt javaslatát egyelőre csak a Smer támogatja, a Hlas nem nyilatkozott a kérdésben.
Kapcsolódó cikkünk
A múlt heti koalíciós tanácson váratlan módon nem csak az aktuális problémákról tárgyaltak a pártok – az SNS bemutatta a koncepcióját az ország területi átrendezésre. A kevesebb megyével a magyarok is rosszul járnának, sokan tiltakoznak.
A Smer, a Hlas és az SNS mentőszolgálatok üzemeltetése ügyében kiírt pályázatok valamint az energiakompenzáció mellett más témákról is röviden tárgyalt a tanácskozáson – az egyik ilyen, nagy visszhangot kapott kezdeményezés a megyék számának radikális csökkentése.
SNS: közel áll az emberekhez
Az SNS javaslata szerint ugyan nem szűnnének meg a megyék, mint jogi entitások, de teljesen átrendeznék a megyerendszert: a jelenlegi nyolc önálló közigazgatási egység helyett négy jönne létre, méghozzá az önállóságát megtartó Pozsony mellett egy nyugati, egy közép- és egy kelet-szlovákiai egység.
Az SNS szerint a modell a történelmi hagyományokra alapoz, ráadásul akár ötszáz millió eurót is megspórolhat az állami kiadásokon, ha csökken a hivatalnokok száma és megszűnik néhány – közelebbről nem pontosított – duplikált szolgáltatás.
A nemzeti párt a hatáskörök egy részét a megyeközpontokban működő járási hivatalokra ruházná át, ezzel pedig tovább szűkítené a magasabb területi egységekhez köthető ügyintézési feladatokat.
Maga a párt egyébként nem először javasolja a felosztás teljes megváltoztatását, de a jelenlegi ötlet nem tűnik túlságosan kiforrottnak: Ján Krišanda, a párt alelnöke hozta elő a megbeszélésen, az SNS pedig a korábbi vitákból kimaradt. Krišanda a saját bevallása szerint is „eredetileg három megyét” javasolt, amiből az egyeztetés végére négy lett. Térképeket ugyan a nemzetiek nem mutattak be, de amennyiben megvalósulna a párt által javasolt modell, az az 1960-ban bevezetett, harminc évig érvényben levő felosztásra emlékeztetne. Az SNS szerint egyébként az állampolgárok „természetszerűleg közelállónak” érezhetik ezt a modellt.
Általános tiltakozás
Aki megszólalt az SNS tervezete kapcsán, az jellemzően bírálta a párt elképzelését az ország újrafelosztására – a szakértők és választott tisztviselők egyetértenek abban, hogy a kezdeményezés egyáltalán nem garantálja a spórolást.
Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke a Štandard portálnak kijelentette, hogy a területi átrendezést nem lehet rövid idő alatt megvalósítani és a jelenlegi, nyolcmegyés struktúra egyértelmű eredményeket hozott a fennállásának 21 éve alatt. A tisztviselő szerint értelmetlen ötszáz millió eurós megtakarításról is beszélni a konszolidációs intézkedések részeként, mivel a közigazgatási reform csak fokozatosan léphetne érvénybe. Božik szerint az SNS politikusainak állításait csak marketingszempontból lehet értelmezni.
Hasonlóan nyilatkozott Richard Rybníček trencséni polgármester, a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) elnöke: szakmailag értelmetlennek nevezte a négymegyés modellhez való visszatérést és kétségbe vonta, hogy az intézkedéssel egyáltalán lehet-e bármit is spórolni.
„Minden területi reform az elején többletkiadásokkal jár”
– mutatott rá a polgármester, aki szerint egy hasonló kérdésben fontos lenne, hogy minden politikai párt egyezségre jusson egymással.
Felszólalt a kezdeményezés ellen a Magyar Szövetség is: a párt szerint míg Szent István Magyarországán természetes egységként alakultak ki a régiók, az SNS körzővel-vonalzóval vonná meg az új határokat.
A magyar párt emlékeztet rá, hogy a közigazgatási reformok már eddig sem a magyar közösségnek kedveztek, a változások pedig tovább nyirbálhatják a magyar érdekképviselet erejét.
Az SNS felosztása egyébként tovább marginalizálná a magyar közösség politikai súlyát a megyékben, hiszen a nemzetiséghez tartozók aránya mindegyik javasolt megyében tovább csökkenne.
A Smer támogat, a Hlas hallgat
Az SNS elképzelése könnyen megmaradhatna a párt valóságtól eltávolodott elképzeléseinek csoportjában, de Andrej Danko pártja a hétvégén kapott egy fontos megerősítést – Robert Fico miniszterelnöktől.
Fico gyakorlatilag felkarolta az SNS elképzeléseit és kijelentette, pártjának nincs problémája azzal, hogy támogassa az elképzelést. A miniszterelnök szerint ráadásul alkotmányos többségre sincs szükség egy hasonló módosításhoz, ugyanis a megyék számát nem szabályozza az ország alaptörvénye, csak az elnevezésüket és a hatásköreiket.
Maga Fico a 2010-es években egyébként többször is hangoztatta, hogy szívesen visszatérne a korábbi területi elrendezéshez, de akkor úgy látta, nincs politikai akarat az országban a változásokhoz.
A Hlas nem szólalt meg a tervezet kapcsán és ennek köze lehet ahhoz, hogy a párt által irányított belügyminisztérium foglalkozik a megyék modernizálásának koncepciójával. A párt egyelőre nem terjesztett be hivatalos javaslatot arról, hogy miképpen képzeli el a közigazgatás modernizálását – a koncepció Michal Kaliňák (Hlas) államtitkár koordinálása alatt készül.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
